Formai hibák miatt megsemmisítette a bíróság a kormánybiztos határozatait, aki elutasította az ukrajnai menekültek méltányossági kérelmét, miután egy kormányzati szigorítás miatt megszűnt a támogatott lakhatásuk. Összesen 84-en vannak, 66 gyermek és 18 anyuka, magyar ajkú romák Kárpátaljáról, akik Magyarországra menekültek a háború elől.
A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéleteiben megsemmisítette Pál Norbert kormánybiztos döntéseit, aki tavaly nyáron – mások mellett – elutasította 84 kárpátaljai menedékes méltányossági kérelmét – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédő szervezet látja el a 84 menekült képviseletét.
Tavaly augusztusban szigorított a kormány az ukrajnai háború elől Magyarországra menekülő emberek ellátásán, onnantól csak azok kapnak szállástámogatást, akik kifejezetten háború sújtotta területről érkeznek. Számos menekült vesztette el emiatt a lakhatási támogatását, főleg kárpátaljai, magyar ajkú, többségében roma nők és gyerekek, ahogy ebben az ügyben is – mondta a Szabad Európának Győző Gábor, a Helsinki Bizottság ügyvédje.
Ügyfeleik méltányossági kérelmet adtak be a támogatás megszüntetése ellen, de mind elutasították lényegében egy egysoros válaszban, indoklás nélkül, holott egy szabályos közigazgatási határozatban törvényi hivatkozásnak és indoklásnak is lennie kell. Ezt az ügyben indult perben a Fővárosi Törvényszék is megállapította, ezért formai hiányosságok miatt megsemmisítette a kormánybiztos elutasító döntéseit, és új, szabályos közigazgatási eljárásokra kötelezte – foglalta össze a szerdai ítéletet.
Korábbi cikkünk a témában: A kárpátaljai menedékes már élősködő a kormánykommunikáció szerint
Erre harminc napja van. A méltányossági kérelem elfogadásának nincsenek lefektetett kritériumai, saját hatáskörben dönthet – immár szabályosan, egy közigazgatási határozat formájában – arról, hogy újra kaphassanak támogatást a kérelmezők magyarországi lakhatásukhoz.
A formai hiányosságok miatt a bíróság érdemben nem vizsgálta, hogy a kormány szigorítása összhangban van-e az uniós irányelvekkel. Ezt majd akkor vizsgálja, ha a kormánybiztos újra elutasítja a méltányossági kérelmeket, és az érintettek emiatt újabb pert indítanak – mondta az ügyvéd.
Az idevonatkozó uniós irányelv nem teljesen egyértelmű, ezért szükség lehet egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásra, amikor egy hazai bíróság az uniós jog értelmezését kéri az Európai Unió Bíróságától (EUB).
A méltányossági kérelmeknek nem volt halasztó hatályuk. Az, hogy az érintettek nem kerültek utcára, csak a szerencsén múlt. Néhányan a magánszállásukon tudtak maradni úgy, hogy valamilyen segítséggel maguk fizetik, mások máshol találtak menedéket, például civil szervezetek által működtetett szállásokon – ismertette.
Ehhez kapcsolódóan: „Beregsuránynál úsztunk át a Tiszán Magyarországra a háború elől” – ukrán menekültek, akikről a kormány levette a kezét
A legtöbb tagállam alanyi jogon biztosít szállást és támogatást az ukrajnai háború elől menekülőknek, csak kevés helyen van korlátozás, de még ott is objektív szempontok szerint, rászorultsági alapon biztosítják az ellátást, például Lengyelországban. A magyar kormány megoldása, hogy listát vezet a háború sújtotta ukrán területekről, és csak az onnan érkezőknek ad támogatást, szerinte nem jó gyakorlat, mert nem rászorultsági alapon dönt, és nehéz megítélni, milyen közel kell kerülni a harci cselekményekhez, hogy az már okot adjon a menekülésre. A kormány ráadásul nem frissíti a listát, amelynek megalkotása óta már Kárpátalját is érte rakéta- és dróntámadás – mondta Győző Gábor. Ez a rendszer teljesen elfogadhatatlan, az uniós irányelvek szerint alanyi jogon járna a szálláshely-támogatás – tette hozzá.
Most további hónapokkal húzódik az érdemi döntés a magyar szabályozásról, ami akár még több idő is lehet, ha az újabb perben az EUB jogértelmezését is kéri a Fővárosi Törvényszék. Ha viszont a kormánybiztos a megismételt eljárásban méltányossági alapon megadja a szálláshely-támogatást a kérelmezőknek, nem lesz újabb per és érdemi döntés a kormány rendeletéről. Ezzel akár ki is húzhatja az ügy méregfogát, és nem kockáztatja, hogy az EUB esetleg kimondja: a magyar kormány rendelete uniós irányelveket sért – tette hozzá. Nem lehet előre tudni, szerinte ez a forgatókönyv is lehetséges.
