Újabb tárgyalást tartottak február 17-én a Rahimkulov fiú vizsgabotránya után a Budapesti Corvinus Egyetemről azonnali hatállyal elbocsátott tanár, Ádám Zoltán ügyében. A bíróság ezúttal azokat a tanúkat hallgatta meg, akik jogászként, HR-felelősként és rektorhelyettesként működtek közre abban a szabálytalansági eljárásban, amelyet követően Ádámot kirúgták az állásából.
2023-ban országos botrány lett, amikor a Corvinus egyetem egyik tanára nem engedte vizsgázni az egyik, befolyásos családból származó diákot, aki végül mégis vizsgázhatott az egyetem vezetésének segítségével. A tanárnak néhány hónappal később azonnali hatállyal felmondtak, ő pedig beperelte az egyetemet. A per tavalyi utolsó tárgyalásán, decemberben a bíróság tanúként hallgatta meg az egyetem volt rektorát, kancellárját és a tanár közvetlen felettesét, akik a végső döntést hozták a felmondásról.
Ehhez kapcsolódóan: Idén már nem lesz ítélet a Corvinusról elküldött tanár munkaügyi perében
A február 17-i tárgyaláson meghallgatták Borbás Zsuzsanna munkajogi vezetőt, Csentericsné Arnold Zsuzsanna korábbi HR-vezetőt és Zsóka Ágnes egyetemi tanárt, korábbi rektorhelyettest. Ők tagjai voltak a tavaly novemberig kancellári szerepet betöltő, azóta operatív főigazgatóként dolgozó dr. Domahidi Ákos által vezetett szabálytalansági eljárás vizsgálóbizottságának. Valamennyiük meghallgatását az egyetem jogi képviselete indítványozta. A bíró kérésére mindhárman kijelentették, hogy bár jelenleg is a Corvinus alkalmazottai, képesek elfogulatlanul nyilatkozni az egyetem által kirúgott tanár ügyében.
Ehhez kapcsolódóan: „Nem volt világos, hogy milyen alapon utasít a kancellár bármire” – elindult a Corvinusról elbocsátott tanár munkaügyi pere
Borbás Zsuzsanna, aki a szabálytalansági eljárásban operatív támogatóként a kancellárt és a rektorhelyettest segítette, többek között kijelentette, hogy a szabálytalansági eljárással az egyetem felső vezetése az etikai eljárás által feltárt problémák kezelését célozta. Szerinte „nem a felelősök keresése, hanem a rossz gyakorlatok felderítése” volt az eljárás célja. „Felsőoktatási környezetben megengedhetetlennek” nevezte, hogy Ádám Zoltán egy belső, egyetemi Facebook-csoportban közzétette a kancellárral folytatott levelezésének részleteit. Úgy vélte, azért volt fagyos a légkör és kellemetlen a hangvétel a szabálytalansági eljáráson belüli meghallgatáson, mert a tanár „kérdésekkel indította a találkozót”, és mert szerinte Ádám Zoltán „olyan lelkülettel” érkezett oda. Szerinte különös, hogy Ádám Zoltán később nem értette, hogy a kancellár pontosan milyen e-maileket kért tőle, mert maga idézte ezeket a meghallgatáson. Ádám Zoltán a korábbi tárgyalásokon már elmondta, hogy több e-mailt is továbbított a kancellárnak, abban a hiszemben volt, hogy mindent elküldött.
Ehhez kapcsolódóan: „Azt nem lehet csinálni, hogy egy bizonyos hallgatóra puhább szabályok vonatkoznak, mint a többiekre” – interjú a kirúgott egyetemi tanárral
Az alperes (az egyetem) kérésére hallgatta meg a bíróság tanúként Csentericsné Arnold Zsuzsannát is, aki 2020. január 1-jétől idén januárig HR-vezető volt az egyetemen (jelenleg a felmondási idejét tölti, mert a nyugdíjazását kérte). Elmondta, hogy Major Klára intézetvezető kikérte az ő véleményét is az Ádámmal szemben alkalmazni tervezett munkajogi szankcióról. Szerinte egyeztetésükre Major már úgy érkezett, hogy a legsúlyosabb szankciót tervezte alkalmazni (azonnali hatályú elbocsátást), és ehhez kérte a véleményét mint HR-vezetőét. Ő támogatta ezt, egyébként nem vett részt a szabálytalansági eljárásban, csak az az alapján készült munkáltatói kérést látta. Csentericsné azzal indokolta a véleményét, hogy szerinte „súlyos következményei lettek volna, ha fenntartja az egyetem ezt a kommunikációs stílust, és azt sugallja ezzel, hogy nem kell a vezetői utasításokat végrehajtani. Szerinte „a kollegialitás és a tisztelet szervezeti kultúrájába nem fért bele Ádám Zoltán magatartása” (például ahogy Ádám szerinte a kancellárral és az intézetvezetővel beszélt, és hogy a kirúgott tanár korábban a belső Facebook-csoportban is megosztotta a vizsgára nem engedett diák ügyéről az egyetem vezetésével folyó levelezést).
„Dehonesztáló hangnemben és az akadémiai körökben szokatlan stílusban zajlott a levelezés Ádám Zoltán és a kancellár között” – jelentette ki a harmadik, tanúként beidézett egyetemi alkalmazott, Zsóka Ágnes, aki az általános rektorhelyettesi feladatok egy részét látta el. Szerinte a szabálytalansági eljárásban szervezett meghallgatáson Ádám „nem hagyta, hogy kérdezzünk, ő tett fel kérdéseket, provokatív módon viszonyult az eljáráshoz, megkérdőjelezte a jogosságát”, de „ezt követően együttműködő volt”.
A tárgyaláson megjelent tanúk beszéltek arról, hogy a Rahimkulov fiú mellett egy másik diák sem teljesítette a szükséges számú kvízt a félév során, mégis pótolhatta, hogy vizsgára mehessen – igaz, az ő tanára az egyben tantárgyi koordinátori szerepet is betöltő Vyacheslav Arbuzov volt. Az ügy következő tárgyalásán őt is meghallgatja majd a bíróság, mert épp az ő és Ádám Zoltán közötti levelezés volt az, amelynek az elküldését a kancellár kérte Ádámtól (mivel a kirúgott tanár ebből is idézett álláspontja alátámasztására a szabálytalansági meghallgatáson).
A szabálytalansági eljárás lezáró határozatának csak (a róla szóló) kiegészítő megjegyzését bocsátották Ádám Zoltán és jogi képviselője rendelkezésére. A határozat egyéb részeit, noha többször kérték, nem kaphatták meg.
A kirúgott tanár szerint a hétfői tárgyaláson (a december 11-eihez hasonlóan) „a volt és jelenlegi egyetemi vezetők felmondták a leckét, miszerint engem a kancellárral szemben használt hangnemem miatt kellett azonnali hatállyal elbocsátani. Velük ellentétben úgy gondolom, hogy az általam használt hangnemben nem volt semmi rendkívüli. Kritikus voltam a kancellárral és az egész egyetemvezetéssel szemben, mivel rossz véleményem volt az egyetemvezetés munkájáról, és ezt sem egyetemi munkavállalóként, sem munkavállalói érdekképviseleti vezetőként nem rejtettem véka alá. Ez azonban az érdekképviseleti munkát és az akadémiai életet normális körülmények közt jellemző, egyenrangú felek közt zajló viták során használt hang volt, még ha polemikus is.”
Ádám Zoltán szerint „az alapprobléma az volt, hogy az egyetemvezetés autoriter módon, a munkavállalóktól érkező visszajelzéseket jellemzően figyelmen kívül hagyva, gyakran a saját egyetemi szabályainkat is megsértve vezette az egyetemet. Ennek legjobb példája az általam kezdeményezett etikai eljárások esete volt, ahol előbb egyetemi vezetők sértették meg az egyetem etikai szabályait, majd más egyetemi vezetők mentették fel őket másodfokon, szembemenve a független testületként működő etikai bizottság döntéseivel.”
A Szabad Európának úgy fogalmazott: „Ennek ellenére mindvégig együttműködtem ezzel az egyetemi vezetéssel, és ez így volt a szabálytalansági eljárás során is. Amit az egyetemvezetés mindig a legnehezebben viselt, az az volt, amikor az egyetemi nyilvánossághoz fordultam a kritikámmal. Őszintén elmondtam a kollégáimnak, hogy mit gondolok az egyetem vezetéséről, ami egyetemi polgárként jogom, érdekképviseleti vezetőként pedig a kötelességem volt.”
Az ügy következő tárgyalása egy hónap múlva lesz, ítélet júniusra várható.
