Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a pusztító gázai háborúra tekintettel a közösségnek felül kellene vizsgálnia kapcsolatát a zsidó állammal, valamint szankciókat kellene bevezetnie egyes, gyűlöletkeltéssel vádolt izraeli kormánytagokkal szemben.
Az EU brüsszeli informális külügyi tanácsülésén Micheál Martin, az ír diplomácia vezetője azzal vádolta Izraelt, hogy szándékosan bombáz polgári célpontokat is a Gázai övezetben tavaly októberben indított katonai művelete során.
„Ez háború nem csupán a Hamász, hanem a palesztinok ellen is. A civil veszteségeknek és a halottaknak ez a szintje lelkiismeretlenség – mondta. – Ez háború a lakosság ellen. Nincs értelme megpróbálni tagadni.”
Martin emlékeztetett a Nemzetközi Bíróság jogi állásfoglalására, amely törvénytelennek minősítette Gáza és Ciszjordánia izraeli megszállását. Ez szerinte az EU-t is cselekvésre kényszeríti.
„Teljesen világos számunkra, hogy megsértették a nemzetközi humanitárius jogot” – fogalmazott.
Az Európai Unió és Izrael között úgynevezett társulási egyezmény van, Írország és Spanyolország pedig annak vizsgálatát is szorgalmazza, hogy a zsidó állam megsértette-e a benne foglaltakat.
Az EU tagállamai megosztottak a közel-keleti válság kérdésében, többek között Németország, Ausztria és Magyarország igen szilárdan támogatja Izraelt, míg Írország és Spanyolország inkább a palesztinok oldalán áll.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője napirendre vette a szankciók elrendelésének kérdését is egyes izraeli kormánytagokkal szemben különböző, szerinte gyűlöletkeltő nyilatkozataik miatt.
„Egyes izraeli miniszterek elfogadhatatlan, gyűlöletteljes üzeneteket fogalmaznak meg a palesztinokkal szemben, és olyan dolgokat javasolnak, amelyek egyértelműen szembemennek a nemzetközi joggal” – közölte.
Noha Josep Borrell nem nevezett meg konkrétan egyetlen személyt sem, nemrég élesen bírálta Bezalel Szmotrics pénzügyminisztert, amiért arról beszélt, hogy „igazságos és indokolt lenne erkölcsileg” addig éheztetni Gáza több mint kétmillió lakosát, amíg a Hamász haza nem juttatja a megmaradt túszokat.
A Gázai övezet egyik utolsó működő kórházából is elmenekültek az emberek
Annalena Baerbock nem foglalt határozottan állást az ügyben, pusztán annyit mondott, hogy minden esetet külön kell vizsgálni. „Elegendők-e ezek az állítások a szankcionáláshoz?” – tette fel a kérdést.
A palesztin enklávét uraló Hamász terrorszervezet tavaly októberi, mintegy 1200 emberéletet követelő merényletsorozatát követően megindított izraeli offenzívának a helyi illetékesek szerint már több mint negyvenezren estek áldozatául. A lakosság kilencven százaléka lakóhelye elhagyására kényszerült, és a pusztítás is hatalmas.
A Hamász katonai infrastruktúrája nagy része mellett több ezer fegyveresét is elvesztette.