A bíróság kimondta, hogy a Mol hulladékkoncessziós cége, a MOHU állami közfeladatot ellátó szervezetnek minősül, tevékenysége „szabadon kritikával illethető”. Nem mellesleg azt is megállapította, hogy a lapunk által írt cikkben nem állítottunk valótlanságot.
Tavaly júliusban jelent meg Az MGYOSZ szerint felkészületlenül lépett be a Mol a hulladékpiacra című cikkünk, amely nem tetszett a Mol hulladékkoncessziós cégének, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek (MOHU).
A hulladékkoncessziós rendszer 2023. július 1-jén indult el, miután a kormány egy pályázat után 35 éves időtartamra leszerződött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol). Ennek értelmében az olajipari vállalat leánycége, a MOHU koordinálja a kommunális (lakossági) szemétszállítást és az intézményi (ipari) hulladékbegyűjtés, -feldolgozás, -kezelés nagy részét.
A MOHU felel többek között a hulladékok átvételéért, a különböző hulladékudvarok működéséért, a roncsautók megsemmisítéséért, a visszaváltható palackokkal kapcsolatos ügyintézésért, az intézményi szegmensben pedig a cégeknél keletkező fa-, papír-, műanyag- és fémhulladék felvásárlásáért.
Tavalyi cikkünkben arról számoltunk be, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) környezetvédelmi bizottságának 2024. júniusi ülésén a koncessziós rendszer volt a téma. Az MGYOSZ tagjai rengeteg kritikát fogalmaztak meg a koncesszióval kapcsolatban; az erről szóló dokumentum és jegyzőkönyv alapján számoltunk be az ott elhangzottakról.
A cikk megjelenése után az MGYOSZ levélben jelezte, hogy az általunk tanulmányként emlegetett dokumentum szerintük egy munkaanyag, amelynek tartalmát nem tekintik véglegesnek, így nem tükrözi az MGYOSZ végső álláspontját. A gyáriparosok kérésének eleget téve frissíttettük a cikket ezzel a reakcióval.
A cikkben megfogalmazott állítások miatt a MOHU előbb egy öt pontból álló helyreigazítást kért, aminek nem tettünk eleget, ezután beperelte lapunkat. A pert első fokon tavaly szeptemberben, másodfokon pedig idén februárban is megnyertük.
Az első és a másodfokú bíróság szerint a MOHU – miután belépett a hulladékpiacra – állami közfeladatot ellátó szervezetnek minősül, ezért a vele kapcsolatos közlések esetében nagyobb a tűrési kötelezettsége. A MOHU tevékenysége és a minisztériumnak megküldött éves beszámolója is szabadon kritikával illethető, véleményezhető, értékelhető.
A MOHU többek között azt kifogásolta, hogy cikkünk állítása szerint nem sikerült a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészíteni a MOHU tavalyi évre szóló beszámolóját. A bíróság szerint a cikk tartalma alapján a valóságnak megfelelő a következtetés és a vélemény, hiszen tény, hogy a MOHU hiánypótlási felhívást kapott az éves beszámolójára. Amennyiben megfelelően készítette volna el, az Energiaügyi Minisztérium nyilvánvalóan nem hívta volna fel hiánypótlásra.
A bíróság azt is megállapította, hogy „az MGYOSZ tanulmánya szerint a megismert és különböző forrásokból származó (NAV, OKIR, MOHU) adatok közti ellentmondásokból szakmai következtés csak egy vonható le, a teljes hiteltelenségük” közlés nem minősül valótlan tényállításnak, a különböző szervezetek adatai közötti ellentmondásokra, azok egybevethetetlenségére és ezáltal az adatok felhasználhatatlanságára utal, amit a cikk szabadon nevezhetett hiteltelenségnek. A cikk maga is tartalmazza, hogy „minden további elemzéshez az adatok felülvizsgálata, illetőleg a jogszabályi változások meghozatala szükséges”.
Az ítélet szerint a MOHU tévesen hivatkozott arra, hogy alperes az általa közölt adatok hiteltelenségét állította volna; a cikk nem ezt mondja, hanem a különböző szervek által közölt adatok ellentmondásosságára utal, tartalmazza is, hogy a további elemzéshez az adatok felülvizsgálata, illetve jogszabályi változtatások meghozatala szükséges.
A cikk nem azt állította, hogy a MOHU valótlan adatokat közölt, hanem a különböző szervezetek által nyilvántartott adatok fel nem használhatóságára, ennek folytán hiteltelenségére utalt, ami véleménynek minősül. Az MGYOSZ szakemberei véleményének híresztelése miatt nem igényelhető helyreigazítás.
A MOHU azt is kifogásolta, hogy cégük „adatbázisai hiteltelek” lennének, de ilyet nem írtunk le, konkrét állításként nem szerepelt a cikkben. A negyedik sérelmezett közlés teljes mondata így hangzott: „a szervezet szerint felelősség terheli a koncesszort is, aki számára profilidegen területre lépett, és felkészületlenül érte az általa vállalt feladat mértéke és nemzetgazdasági jelentősége”.
Ez azonban az MGYOSZ szakmai állásfoglalása, véleménye volt; a bíróság szerint a szervezet véleményének híresztelése, nyilvánosságra hozatala miatt nem igényelhető helyreigazítás. Ez azt is jelenti, hogy ha nem tetszik a MOHU-nak az MGYOSZ véleménye, őket kellett volna beperelnie. A bíróság ugyanakkor megjegyezte, hogy cikkünk tartalmazza is a vélemény alapját képező adatokat, körülményeket, vagyis azt, hogy a MOHU egy újonnan létrehozott, egy éve működő koncessziós társaság, amely ilyen minőségben és módon korábban nyilvánvalóan nem láthatott el nemzetgazdasági jelentőségű-léptékű faladatot, ilyen széles feladatkörben, más alvállalkozókat bevonva-koordinálva korábban nem végzett ilyen mértékű-súlyú hulladékgazdálkodási feladatot, ezért megfogalmazható véleményként vele szemben az, hogy profilidegen területre lépett. Vagyis hiába perelné be a MOHU az MGYOSZ-t, nem nyerné meg a jogi csatát.
A bíróság úgy látta, hogy az az állítás, hogy felkészületlenül érte a feladat mértéke, kellő ténybeli alappal rendelkező véleménynek, értékítéletnek minősül, amelyet megalapoz az éves beszámoló, amelyben a MOHU azt jelölte, hogy több adat szolgáltatásának azért nem tudott eleget tenni, mert ehhez további fejlesztések szükségesek.
Ehhez kapcsolódóan: Nem fogadta el a szaktárca a Mol hulladékos cégének a beszámolóját
A MOHU által indított per ötödik pontjáról, vagyis arról, hogy „az MGYOSZ szerint egyébként felmerül a keresztfinanszírozás gyanúja a koncessziós rendszerben” a bíróság megállapította: cikkünk a gyanút megalapozó körülményeket is feltárta.
Beszámoltunk ugyanis arról, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, a gyártók által az új termékek esetében előre kifizetett hulladékkezelési díj, az úgynevezett EPR-díj Magyarországon igen magas. Az MGYOSZ e díj mértékét kifogásolta, emiatt vélelmezte a keresztfinanszírozás lehetőségét, utalt a keresztfinanszírozás gyanújára, ami nem tényállítás, csupán egy feltételezés, ami miatt helyreigazítás nem igényelhető.
Ehhez kapcsolódóan: A Mol-koncesszió ára: egy monitor hulladékdíja közel ötször drágább lett, mint Ausztriában
