Az Európai Parlament döntésével szerdán ért véget annak a jogszabálynak a vesszőfutása, amely a jogállami elvek betartásához köti az uniós költségvetés végrehajtását. Azóta is egyre másra jelennek meg az értelmezések arról, mikortól lehet alkalmazni a jogszabályt. Megkérdeztük a nemzetközi jogászt.
A magyar és a lengyel vétó miatt hetekig tartó huzavona után szerdán végül elfogadta az EU költségvetését és válságkezelő csomagját az Európai Parlament. Budapest és Varsó azt ellenezte, hogy a jogállam működését, a jogbiztonságot is ellenőrizhesse az Európai Unió.
A vétóból úgy táncolt vissza a két ország, hogy német kezdeményezésre megfogalmaztak egy módosítást, ami miatt - egyes értelmezések szerint - elképzelhető, hogy 2022 végéig mégsem lehet majd ellenőrizni a jogállam működését. Mert jó eséllyel meg kell várni az Európai Bíróság döntését arról, egyáltalán jogszerű-e a jogállamisági kritérium.
A magyar kormány nagy győzelemként értékelte, hogy sikerült elhalasztani ezt az ellenőrzést, a lengyel kormánypártok viszont már megosztottak voltak.
Az Európai Parlament szerint viszont az Európai Tanácsnak nem feladata a jogértelmezés, ezért a módosításokban megfogalmazott következtetéseik "feleslegesek". Használni kell az új jogszabályt azonnal, ahogy hatályba lép, azaz már január elsejétől.
Jávor Benedek zöldpárti politkus, volt EP-képviselő a közösségi oldalára feltett posztban külön kiemelte, hogy az Európai Parlament szerint az Európai Tanácsnak semmilyen joga nincs korlátozni a Európai Bizottságot a hatályos uniós szabályok végrehajtásában.
Mint írja, "ha az Európai Bizottság elmulasztaná kötelezettségét a január 1-én hatályba lépő jogállamiság mechanizmus megfelelő alkalmazására, akkor az EP kész bíróság elé citálni az Európai Bizottságot".
Megkérdeztük Valki László nemzetközi jogászt, ő hogy értelmezi a vitatott helyzetet. Szerinte, ha lesznek olyan országok (esélyesen Lengyelország és Magyarország), amelyek szeretnének időt nyerni, megtámadhatják a bíróságon az új szabályozást.
Addig Valki László szerint sem lehet alkalmazni az új jogszabályt, amíg nem születik ítélet. Ha gyorsított eljárást kérnek, az néhány hónap alatt meghozott döntést jelenthet, sima eljárásban viszont akár két évig is elhúzódhat az Európai Bíróság döntése.
Gyorsított eljárást itt elsősorban Lengyelország és Magyarország kérhetne, de az ismert ösztönzők mellett ez kevésbé valószínű - mondja Valki László, aki úgy értelmezi a helyzetet, hogy az Európai Bizottság is kérhet gyorsított eljárást.
