Az EU-ban ezentúl biztosítani kell, hogy a hűtőket, mosogatógépeket, hajszárítókat és tévéket a vásárlás után 10 évvel is megjavítsák a gyártók. Az úgynevezett „jog a javíttatásra” elv a múlt héten lépett életbe.
A cél nemcsak a fogyasztóvédelem, hanem a kontinensen évről évre duzzadó háztartási eszköz-szemétdomb csökkentése is. „Egy nagy lépés a helyes irányba” – kommentálta a hírt Daniel Affelt, a német BUND-Berlin környezetvédelmi csoport tagja. A BUND több „szerviz-kávézót” üzemeltet a német fővárosban. Az emberek ezekre a helyekre vihetik be javításra meghibásodott háztartási gépeiket.
A modern elektromos eszközöket gyakran ragasztással vagy szegecseléssel illesztik össze. „Ha speciális eszközökre van szükség vagy szét kell törni, hogy ki lehessen nyitni, akkor nem lehet megjavítani” – mondta Affelt arra utalva, miért kell néhány drága eszközt kidobni, amikor meghibásodik bennük az egyik alkatrész.
Aktivisták szerint további gond az alkatrészek hiánya. Néha egy apró kis törött műanyag darabka miatt válik valami teljesen használhatatlanná. „Az emberek szeretnék megjavítani az eszközeiket. Amikor azt hallják tőlünk, hogy a pár éves termékhez nincs alkatrész, akkor azt felháborodottan fogadják” – tette hozzá Daniel Affelt.
Mostantól a gyártó felelős: legyen alkatrész a javításhoz
Az új uniós szabályok szerint a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy akár egy évtizedig hozzáférhetők maradjanak az egyes berendezések alkatrészei. Ezek egy részét azonban csak a hivatalos szerelőcégek kapják meg, azért, „hogy azokat rendeltetésszerűen szereljék be”.
Az új eszközöket javítási útmutatóval szabad csak piacra dobni. Emellett úgy kell őket gyártani, hogy hagyományos szerszámokkal szét lehessen szerelni, ha már nem opció a javítás. Így könnyebb lesz az újra hasznosításra készülve szétbontani őket.
Minden egyes európai lakosra egy évben átlag 16 kg elektromos hulladék jut. Ennek körülbelül a fele meghibásodott háztartási vagy elektromos eszköz, és az EU-ban ennek a mennyiségnek csak a 40%-t hasznosítják újra, miközben hatalmas mennyiségű veszélyes anyag marad hátra.
Svenja Schulze német környezetvédelmi miniszter azt mondta: a következő lépés az, hogy a gyártók mondják meg, várhatóan mennyi ideig működhet a termékük. Ha hamarabb elromlik, akkor pedig vállalják a javítását. Ez tartósabb termékek gyártására ösztönözné a cégeket, mondta.
„A szerviz-kávézókban nagyon sok olyan termékkel találkozunk, amely röviddel a jótállási időszak után romlott el”, mondta Daniel Affelt. A jelenség nyomán egyes környezetvédők azzal vádolták meg a gyártókat, hogy szándékosan így tervezik a termékeiket.
Ha a vásárló tudja, hogy egy termék tényleg egy évtizedig működik majd, akkor a fogyasztók tartósabb és könnyebben megjavítható cikkeket választhatnak, tette hozzá.
„A legtöbb termék esetében a javítás a helyes lépés”, ez alól csak a régi, kevésbé hatékony és klímaváltozást fokozó, káros üvegházi gázokat tartalmazó hűtőgépek a kivételek.
Következő cél: az informatikai eszközök is legyenek javíthatók
Az aktivisták számára a következő mérföldkő az lesz, amikor elérik, hogy a „javíttatás jogát” kiterjesszék az okostelefonokra, laptopokra és más informatikai eszközökre.
A növekvő igényekre reagálva az Apple cég tavaly bejelentette, hogy képzést indít, és alkatrészekkel látja el a független szervizeket, hogy azok ne csak iPhone-okat, de Mac számítógépeket is meg tudjanak javítani. Nagyon sok szerviz már most is működik - például Nagy-Britanniában –, de a szerelők munkáját a cégek nem ismerik el és az ottani javítások érvénytelenítik a garanciát.
Közben az Egyesült Államokban több amerikai szövetségi államban, kétpárti támogatás mellett nyújtottak be a javíttatási jogról szóló törvényjavaslatokat, de országos szinten még nincs ilyen törekvés.
Az EU-ban Svédország ment a legmesszebb azzal, hogy alacsonyabb szintre szállította le a szerelés és az alkatrészek ÁFÁ-ját.
Az Unió ökológiai tervezési irányelve keretében – amelynek része a javíttatási jog – felülvizsgálják majd a mosogatógépeknek és más háztartási eszközöknek az áramfogyasztásuk alapján adott hatékonysági címkéket.
Az A-tól G-ig terjedő hétlépcsős skálát egy olyan QR-kóddal egészítik ki, amely további információt szolgáltat a fogyasztóknak, például arról, hogy mennyire zajos a termék.
