Fumio Kisida japán miniszterelnök április 5-én kijelentette, hogy Japán atomreaktorokkal segítené csökkenteni saját és más országok függőségét az orosz energiától. A fukusimai katasztrófa után Japán nagymértékben támaszkodott az energiaimportra, ennek vetne véget az energiapolitikai fordulat.
Japán a 2011-es fukusimai katasztrófa után állította le atomerőműveinek nagy részét, amikor egy földrengés és szökőár megrongálta az ország északi részén levő atomerőművet. A fukusimai baleset Csernobil óta a legsúlyosabb nukleáris incidens volt, emiatt az atomenergia rendkívül kényes kérdéssé vált Japánban. Az eset óta az ország mintegy harminc erőművéből csak néhány üzemel.
Az orosz–ukrán háború miatt azonban ez megváltozhat: Fumio Kisida miniszterelnök már arról beszélt, hogy a nukleáris energia része lesz az ország jövőbeli energiapolitikájának. Mint mondta, Japánnak diverzifikálnia kell az energiabeszerzési forrásait, támogatnia a megújuló energiaforrásokat és az atomenergiát is.
A lakosság többsége már nem ellenzi az atomenergiát
„Garantáltan biztonságos atomreaktorokat fogunk használni, hogy hozzájáruljunk az orosz energiától való függőség világméretű csökkentéséhez – mondta Kisida a londoni pénzügyi negyedben összegyűlt közönségnek. – Egyetlen meglévő atomreaktor újraindítása ugyanolyan hatású lenne, mintha évente egymillió tonna új LNG-t (cseppfolyósított földgázt) szállítanánk a világpiacra.”
Tíz évvel a fukusimai tragédia után, az emelkedő energiaárak közepette a közvélemény már kevésbé atomenergia-ellenes, mint korábban. Felmérések szerint a japán lakosság és a vállalkozások többsége azonban azt szeretné, ha a kormány az energiabiztonság érdekében újraindítaná az atomreaktorokat.
