Több koronavírus-vakcinát is fejlesztenek Iránban. Az egyik szérumot a meggyilkolt atomtudósról, Mohsen Fakhrizadehről nevezték el. A vakcinák tesztjei nemrég indultak meg, politikusok szerint fejlesztésük azt bizonyítja, hogy Irán külföldi támogatás nélkül is megáll a lábán.
Az iráni vezetés büszkén emlegeti: saját koronavírus-oltóanyagot tud létrehozni, és ez azt bizonyítja, hogy Irán a külvilágtól nem függő, önellátó ország.
„Ahogy rákényszerítettek bennünket a rakéták fejlesztésére, úgy vagyunk kénytelenek magunk gyártani a koronavírus-vakcinát is” – mondta Mohammad Dzsavad Zarif külügyminiszter.
Viszont annak ellenére, hogy a hivatalos Teherán vakcina-fejlesztő központnak akarja beállítani magát, egyetlen, már tesztelés alatt álló szérum sem kapott még hivatalos használati engedélyt.
Ehelyett az ország orosz, kínai és indiai oltóanyagokat vett, miközben átláthatatlanul és lassan zajlik az oltási program. A tömeges vakcinálás csak februárban indult el, amikor megkezdték egy kisebb orosz Szputnyik V szállítmány beadását.
Az iráni hatóságok szerint jelenleg az egészségügyi dolgozók és a krónikus betegségekben szenvedők oltása folyik.
Nemzeti büszkeség: a meggyilkolt tudós a legújabb vakcina névadója
A legújabb iráni koronavírus-vakcinát Fahrának hívják a novemberben megölt prominens atomtudós, Mohsen Fakhrizadeh után. Egyelőre keveset tudni róla. A Fahra ünnepélyes bemutatója a múlt héten, kedden volt, amikor egy vezető hivatalnokok körében tartott ünnepség keretében kezdetüket vették a szérum klinikai tesztjei.
Az ünnepségen részt vevő Szaíd Namaki egészségügyi miniszter azt mondta, hogy Irán hamarosan „világvezető” lesz a Covid-19 vakcinák gyártásában.
Az egyik első önkéntes, akinek beadták a szérumot, a névadó néhai atomtudós fia, Hamed Fakhrizadeh volt. Az oltóanyagot az Iráni Védelmi Minisztérium alá tartozó Védelmi Innovációs és Kutató Szervezet gyártotta le.
Ezt az osztályt vezette korábban az atomtudós, akit az iráni kormány szerint izraeli ügynökök gyilkoltak meg.
Egy iráni illetékes szerint a Fahra „100 százalékosan biztonságos”, és a kormány azt állítja, 20 ezer önkéntes várja, hogy teszteljék rajta.
Az egészségügyi minisztérium – sokak szerint túlzó optimizmustól fűtve - közölte, hogy szeptemberig az összes iráni felnőttet beoltják.
Jöhet külföldről is az oltóanyag, csak ne legyen nyugati
Irán már tavaly megkezdte két másik hazai fejlesztésű covid-vakcina embereken folytatott klinikai tesztjeit. Teherán azt reméli, hogy ezzel sikerül megfékezni a koronavírus terjedését, miután az elmúlt több mint egy év során kétségbeesett harcot folytatott a fertőzések ellen.
A hivatalos adatok szerint idén március 16-ig 1,76 millió iráni fertőződött meg, és közel 61 500 lakos halt meg Covid-19-ben.
A valós adat ugyanakkor 2-3-szor magasabb lehet, mondták hivatalnokok és illetékesek.
Iráni illetékesek szerint eddig 410 ezer adag Szputnyik V, 250 ezer adag kínai Sinopharm és 125 ezer adag indiai COVAXIN vakcinát kapott az ország.
Teherán továbbá elfogadott 100 ezer dózist a kubai fejlesztésű, de még nem jóváhagyott Soberana-02 szérumból. Ezt – a vele folytatott klinikai kísérletek harmadik fázisában – 100 ezer embernek adják majd be.
Emellett Irán arra számított, hogy további, 375 adagos COVAXIN-szállítmányt kap szerdán, és ezzel 1,26 millió adagot adhat be a lakosságnak.
Annak ellenére, hogy az ország legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah megtiltotta az amerikai és brit vakcinák használatát, Irán több mint négymillió adag AstraZeneca-szérumot kap az Egészségügyi Világszervezet COVAX vakcinaelosztó programján keresztül.
A brit fejlesztésű és egy brit‒svéd vállalat által gyártott vakcina használatát jelenleg egy sor európai országban leállították, miután emberek kis csoportjánál vérrögök alakultak ki a védőoltás után. Az ügyben vizsgálatot indított az európai és brit gyógyszerügynökség is, szakértők pedig azt hangsúlyozták, hogy nincs bizonyított okozati összefüggés a vakcina és a trombózis között.
160 millió vakcina kell az összes iráni beoltásához
Iráni illetékesek azt mondták, összesen több mint 16 millió adagnyi szérumot akarnak behozni a COVAX-programon keresztül. Ez a mennyiség a 84 milliós lakosság körülbelül 10 százalékának beoltására lenne elegendő.
Mosztafa Ganei, az Iráni Nemzeti Koronavírus-ellenes Központ tudományos bizottságának igazgatója azt mondta, az országnak összesen 160 millió dózisra lesz szüksége a járvány letöréséhez.
Zarif külügyminiszter hétfőn azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy „háromszor annyi vakcina-adagot halmoztak fel, mint amennyi kell nekik”. Emellett azt mondta, az Egyesült Államok a Trump volt elnök kormányzása idején bevezetett kemény szankcióival és a pénzügyi tranzakciók korlátozásával fékezi Irán hozzájutását az oltóanyagokhoz.
„Mondhatják-e azok, akik megakadályozták a pénzünk átutalását, amivel vakcinát akartunk vásárolni, hogy emberséget és szerénységet tanultak a koronavírus-járványból? – tette fel Zarif a kérdést, miközben nem tért ki arra, hogy Hamenei ajatollah megtiltotta a nyugati vakcinák beszerzését.
A legfőbb vallási vezető rendelkezését élesen bírálták és az egészségügy átpolitizálásának nevezték, miközben az irániakat minden más közel-keleti nemzetnél súlyosabban érintette a pandémia.
Hamenei azt mondta, hogy „nem lehet bízni” az amerikai és brit vakcinákban, miközben kabinetfőnöke, Mohamed Mohamadi Golpajegani ajatollah félrevezető módon azt állította, hogy több ember is meghalt a Pfizer/BioNTech vakcina miatt, és hogy egyes országok visszautasították az oltóanyagot.
Golpajegani erről akkor beszélt, amikor méltatta a vezető potenciális iráni vakcinát, a Barekatot. A szérumot a Szetad nevű, befolyásos szervezet fejleszti, amelyet Hamenei hivatala ellenőriz, és amely az 1979-es iszlám forradalom után több milliárd dollár értékű vagyont sajátított ki.