A bitcoinbányászattal Irán ellensúlyozni tudta az amerikai szankciók hatásait és eddig engedte, hogy a kriptobányászok egy része államilag dotált energiát használjon, amivel a tevékenység olcsóbb volt, mint más országokban.
A kriptobányászat – azaz, amikor nagy teljesítményű számítógépekből álló „farmok” a nemzetközi pénzügyi tranzakciókkal összefüggő matematikai problémákat oldanak meg – különösen sok energiát igényel.
A probléma megoldásáért járó bitcoin vagy más kriptopénz növekvő értéke, és az a tény, hogy a digitális valutát a hagyományos pénzügyi rendszer korlátai nélkül lehet adni-venni, azonban sokakat csábít.
Miért engedélyezte Teherán a bitcoinbányászatot?
Irán számára a hatalmas árfolyamugrásokra képes bitcoin például lehetőséget jelentett arra, hogy extra bevételhez jusson és szabadon folytasson pénzügyi tranzakciókat a gazdaságát bénító amerikai szankciók közepette.
A teheráni hatóságok tavaly nyáron – a központi bank és az energetikai minisztérium javaslatára – legalizálták a hazai bitcoinbányászatot, hogy ezzel finanszírozzák az áruimportot.
A törvény értelmében az államilag dotált olcsó áram egy részét is felhasználhatták a kriptobányászok és így műveleteik olcsóbbá váltak, mint sok más országban.
A hálózat megszenvedi a kriptofarmokat
Csakhogy, a hatóságok kénytelenek voltak elismerni, hogy egy sor „illegális kripto-bánya” is megjelent az országban.
Elterjedésüket felgyorsította, hogy a pandémia során szárnyalni kezdett a bitcoin árfolyama miközben sok nemzetközi befektető a tőzsdékből kivett pénzét kriptovalutába lapátolta át.
Mahmud Vaezi, Haszán Ruháni iráni elnök kabinetfőnöke most elismerte, hogy nyomás nehezedik a kormányra, hogy szabályozza a bitcoinbányászatot.
És hogy mi is okozza ezt a „nyomást”? Az elmúlt hetekben sűrű szmog takart be sok iráni várost, miközben gyakoribbá váltak az áramszünetek, amelyekhez köze van az energiaigényes kriptobányászatnak is.
Alireza Kasi, az egyik nagyváros, Masád áramszolgáltatójának szóvivője elmondta: csak úgy tudják a nagyobb területeket sújtó áramszünetektől megvédeni a hálózatot, ha időnként kisebb áramszünetekkel tehermentesítenek.
A baj nem jár egyedül
Mindeközben a téli hideg miatt megnőtt a fűtéshez használt gáz felhasználása, ami hiányhoz vezetett. Ennek nyomán az erőművek rosszabb minőségű fűtőanyagot használtak a gazdaságot és a bitcoinbányászatot is fenntartó áramtermeléshez.
A helyzetet tetézi, hogy a koronavírus terjedésének fékezésére Iránban korlátozták a tömegközlekedést, így a megnövekedett személyautó-forgalom is hozzájárul a légszennyezéshez.
Az iráni hatóságok 2019. nyarán ismerték el először, hogy a kriptovaluta-bányászat súlyosan leterheli az elektromos hálózatot.
Elhagyott gyárépületekben sorakoztak az áramfaló bitcoingépek
Ez még azelőtt történt, hogy legalizálták volna a bitcoinfarmokat és a digitális valutával bonyolított tranzakciókat. Az állami média beszámolt arról is, hogy a hatóságok a központi Jazd tartományban lecsaptak két kriptovaluta-bányára.
Ezeket elhagyott gyárépületekben állították fel és mindkét farm 1000 bitcoin-gépet üzemeltetett.
Az iráni energetikai miniszter-helyettes közben arról beszélt, hogy egyes – akkor még illegális - farmokat iskolákba és mecsetekbe telepítettek, ahol ingyenes áramhoz jutottak hozzá.
Mostanra a szmog és az áramszünetek miatt akkorára duzzadt a közfelháborodás, hogy a hatóságok kénytelenek fellépni.
Leállítottak néhány legális kínai bitcoinbányát és illegális bitcoinfarmokat is
Január 12-én Reza Ardakanian energiaügyi miniszter még azt mondta: az országban működő kínai bitcoinbányák folytathatják tevékenységüket, ha betartják az előírásokat.
Közben elterjedt a neten egy videó, amelyen a déli Rafszandzsán városban működő, több ezer gépből álló és legálisan működő iráni-kínai bitcoinfarmot látni.
Az állami média tudósítása szerint csak ez a telephely 175 Megawattóra áramot használt fel – ez pedig az országban bitcoinbányászatra engedélyezett energia közel egyharmada.
A miniszter nyilatkozata után két nappal az iráni állami áramszolgáltató, a Tanavir ideiglenesen leállíttatta az iráni-kínai kriptofarmot.
Lecsaptak a hatóságok 1620 illegális kriptovalutával foglalkozó cégre is, amelyek 250 Megawatt energiát használtak fel.
Ezeken kívül azonban még nagyon sok „nem engedélyezett” bitcoinbánya és az energetikai minisztérium által jóváhagyott farmok is működnek az országban. Így nem világos, hogy az iráni városok lakóinak meddig kell még szenvedniük a szmogtól és az áramkimaradásoktól.
Ron Synovitz és a Radio Farda cikke.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
