Nemcsak a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál, hanem a Digitális Kormányzati Ügynökségnél is tartott-tart vizsgálatot az Integritás Hatóság (IH). A korrupcióellenes szervezet megállapításaival egyik szervezetnél sem lehetnek elégedettek – értesült a Szabad Európa. Állításainkat az érintettek sem cáfolták. Biró Ferenc, az IH elnöke múlt héten azt mondta az ügyészség ellene indított vizsgálatáról, hogy „érdekes az időzítése”.
Az ellene zajló eljárás volumene indokolatlan, az időzítését pedig érdekesnek tartja, mivel a hatóság az elmúlt héten indított eljárást a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) ellen – mondta január 17-én, pénteken sajtótájékoztatóján Biró Ferenc. A kormányzati korrupciót hivatalból vizsgáló szervezetnél (valamint az elnök lakásán) aznap tartott házkutatást a Központi Nyomozó Főügyészség hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával.
A bejelentésre induló vizsgálat alapja az volt, hogy a gyanú szerint Biró Ferenc nemcsak magának, de a feleségének is bérelt egy szolgálati autót a hatóság költségére, valamint a házát is részben a hatóság pénzén újíttatta fel. Biró Ferenc tagadta a vádakat, azt mondta: a második autó bérlése egyszerűen nem igaz, a házán pedig valóban végeztek munkálatokat a hatóság költségére, de ezeket előzetesen egyeztette az illetékes miniszterrel és nemzetbiztonsági szervekkel is. Elmondása szerint azért volt rájuk szükség, mert kinevezése után megfenyegették a családtagjait.
Közbeszerzések és nyelvbotlás
Egy, az ügyre rálátó forrásunk szerint ugyanakkor a sajtótájékoztatón Biró Ferenc részéről nyelvbotlás volt, hogy éppen elindult a vizsgálat az NKOH ellen, ugyanis már előrehaladott állapotban van, sőt a lezárásához közelít. Olyannyira, hogy – az előírt eljárásrendnek megfelelően – az IH-tól meg is küldték előzetes véleményezésre az NKOH-hoz a vizsgálat megállapításait, tehát még a házkutatás előtt ismertek voltak a Miniszterelnöki Kabinetirodát miniszterként vezető Rogán Antal alá tartozó NKOH számára.
Ráadásul információink szerint nemcsak az NKOH-nál, hanem a szintén Rogán Antal felügyelete alá tartozó, a költségvetési szervek informatikai beszerzéseit és beruházásait megvalósító Digitális Kormányzati Ügynökségnél (DKÜ) is lezárulóban van egy IH-s vizsgálat, amelynek előzetes eredményét ugyancsak megküldték véleményezésre. Úgy tudjuk, hogy a dokumentum tartalmának nem nagyon örülhet a két kormányzati szervezet.
Arról, hogy az NKOH milyen közbeszerzési keretszerződést kötött a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media és Lounge Design Kft.-vel, először a Szabad Európa írt részletesen. Cikkünkben nemcsak azt mutattuk be, hogyan áraznak túl egyes tételeket a kormányzati szereplők számára kötelezően előírt kommunikációs és rendezvényszervezési szerződésekben a Balásy-cégek, hanem azt is, milyen egyéb technikákkal érnek el a piacihoz képest többszörös bevételt. Cikkünk nyomán a DK feljelentést tett.
Ehhez kapcsolódóan: A túlárazás csak az egyik trükk – így tarol Balásy Gyula az állami megrendeléseken
A Digitális Kormányzati Ügynökség által bonyolított informatikai közbeszerzésekről szintén a Szabad Európa írt elsőként még tavaly nyáron. Az IH-nak cikkünk megjelenése után Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő küldte el az ügy részleteit.
Miután Takács Péter egy beszédében több fejlesztést használhatatlannak nevezett, megnéztük, pontosan milyen rendszereket kritizált az egészségügyi államtitkár. Azt találtuk, hogy legalább 13,4 milliárd forint ment el a három informatikai rendszer fejlesztésére, a legtöbb pénzt pedig egy olyan cég zsebelte be, amelyik rendszeresen dolgozik együtt Mészáros Lőrinccel, ráadásul kifogásolható minőségben.
Cikkünk nyomán Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő kérdéseket intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez is, aki ezt feljelentésként értékelte, a Nemzeti Nyomozó Iroda viszont szokatlanul gyorsan lezárta a nyomozást. A rendőrség legfeljebb 14 napot foglalkozhatott az üggyel, és arra jutottak: nem történt sem csalás, sem hűtlen kezelés. Az elutasító határozat meglehetősen furcsa, mert a két fő bizonyíték két állami nyilatkozat, valamint az, hogy ha probléma lenne a közbeszerzésekkel, lehet perelni a bíróságon.
Ehhez kapcsolódóan: Legkevesebb 13 milliárd forintba kerültek az államtitkár szerint használhatatlan egészségügyi fejlesztések
Folyamatban lévő ügyek
Az Integritás Hatóság annyit válaszolt az informatikai beszerzések vizsgálatával kapcsolatos kérdéseinkre, hogy folyamatban lévő ügyekről nem adnak ki információt. Az egészségügyi fejlesztésekről is kérdeztük őket, de mostanáig nem kaptunk választ.
Megkeresésünkre a DKÜ és az NKOH szó szerint ugyanazt a választ küldte:
„Az Integritás Hatóság semmilyen korrupciógyanús esetet nem tárt fel. Konkrét ügyet nem vizsgált, ilyenről tájékoztatást nem kért, mi tájékoztatást sem kaptunk ilyenről. Szükséges megjegyezni, hogy korrupciós ügyben nem a központi beszerző szerveknél, hanem épp az Integritás Hatóságnál van folyamatban nyomozás.”
Az ügyre rálátó forrásunk szerint ugyanakkor az IH vizsgálata nem konkrét esetekre vonatkozott, így értelemszerűen nem is tárhatott fel egyedi korrupciógyanús ügyeket. „Nem konkrét ügy a vizsgálat tárgya, hanem a rendszer átfogó működése. Így nem is lehet konkrét korrupciós ügyeket feltárni, hanem mondjuk megállapítani azt, hogy egy bizonyos cégcsoporttal nagy koncentrációban vannak közbeszerzések, nem feltétlenül a legelőnyösebb paraméterekkel. Azt nézik, mi a szisztéma az ilyen szerződéskötéseknél” – mondta, megerősítve, hogy az IH elküldte előzetes megállapításait az NKOH-hoz és a DKÜ-höz. Annyit tett hozzá, hogy „a sablonválasz megfogalmazójának az IH-t érintő korrupciós üggyel kapcsolatban kétségtelenül van humorérzéke, hiszen ha szigorúan vesszük, a hivatali visszaélés és hűtlen kezelés – már ha elkövették persze – a jog szerint önmagában nem korrupciós bűncselekmény”.
A HVG forrásaira alapozva arról írt, hogy az IH-n belüli elégedetlenség miatt belülről kezdeményezhette valaki az eljárást. (A lap emlékeztet: Birót hivatali visszaéléssel is gyanúsítják, mert a vád szerint jogellenesen korlátozta helyetteseinek jogköreit.)
Központosított közbeszerzések
2014 óta létezik a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. A Rogán Antal alá tartozó szervezet fogja össze a kormányzati és állami szervek, illetve az állami többségű vállalatok kommunikációs és reklámköltéseit. Az NKOH írja ki tehát az érintett mintegy ezer szervezet kapcsolódó közbeszerzéseit, ideértve bizonyos állami ünnepségek megrendezését is. A szervezet által kiírt közbeszerzések legnagyobb nyertese a Balásy Gyula tulajdonában lévő cégcsoport.
Az Integritás Hatóság ezt írja 2023-as jelentésében: „Tekintettel arra, hogy az NKOH által követett gyakorlat az, hogy egy ajánlattevős keretmegállapodásokat kötnek, így az NKOH által kötött keretmegállapodások esetében áll fenn a leginkább a veszély a piaci koncentrációra.”
A kommunikációs szervezethez hasonlóan működik a Digitális Kormányzati Ügynökség is, amely 2018 óta végzi a kormányzati informatikai beszerzések központosított beszerzését, és szintén Rogán felügyeli. A spórolás lett volna itt is a központosítás célja, de az Átlátszó vizsgálata szerint nem lettek olcsóbbak a DKÜ-n keresztül beszerzett termékek.
2023-ban a DKÜ által kötött szerződések összértéke nettó 284,4 milliárd, míg az NKOH tekintetében 167,7 milliárd forint volt.
Mi lesz a bejelentők adataival?
Az Integritás Hatósághoz a 2024-ben 172 bejelentés érkezett (2023-ban 178 bejelentés), ebből 84 db e-mail alapon, valamint 88 db az anonim bejelentő felületen keresztül. A hatóság a honalpján közzéteszi a lezárt vizsgálatait és az ezek alapján tett indítványait.
Egy olvasónk azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy aggódik, mivel néhány hete bejelentést tett az Integritás Hatóságnál egy több tízmillió forintos helyi útépítésnél – szerinte – tapasztalt korrupciós ügy miatt. Attól tart, hogy az ügyészségi nyomozók az IH-nál végzett házkutatás során esetleg az ő adatait tartalmazó dokumentumokat is magukkal vihettek. Biró Ferenc az ügyről kiadott egyik sajtóközleményében így fogalmaz:
„Indokolatlannak tartom az eljárás volumenét, elhúzódó időtartamát és a begyűjtött iratok, informatikai adatok, hozzáférések mértékét. Ez a volumen azt sejteti, hogy a személyemet érintő nyomozásnak egy eljárásjogi kapu megnyitása is a célja volt, hiszen így jóval szélesebb kör számára is hozzáférhetővé válik a hatóság vizsgálati és ellenőrzési tevékenysége, valamint annak eredményei, mint amit mi indokoltnak tartunk.”
Megkerestük az IH elleni eljárásban nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészséget, ahol azt a választ kaptuk a szervezet szóvivőjétől, dr. Kovács Katalin főügyészségi ügyésztől, hogy a Biró elleni eljárás már tavaly ősszel elindult, és ennek során csak „az ügy tárgyát képező releváns iratok lefoglalása történt meg”, az IH-nál folyamatban lévő ügyek adatait tartalmazó dokumentumokat nem vittek el.
„Ha tényleg elvittek a gyanúsítással össze nem függő dokumentumokat is, az törvénysértő. Lefoglalni olyan adatokat, iratokat lehet, ami bizonyíték; az bizonyíték, ami bűncselekményhez kapcsolódik – fogalmazott lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. – Olyan nincs, hogy készletező jelleggel begyűjtenek mindent, hogy hátha még ebben is lesz valami. Ha pedig elviszik az érzékeny, bejelentői adatokat is, az végzetes lehet, alááshatja az állampolgári bizalmat a hatóságban. Egy ilyen kis országban nagyon hamar ki lehet deríteni, hogy ki az a hat-tíz ember, aki egy-egy ügyről, információról tudhatott, így a bejelentő személye is kiderülhet” – figyelmeztetett.
Az Integritás Hatóság megkeresésünkre csak annyit közölt, hogy folyamatban lévő ügyekről, vizsgálatokról nem adnak tájékoztatást, amíg azok le nem zárulnak.
