A választási kampányok egyre inkább adatalapúak, ezért egyre fontosabb, hogy ne élhessenek vissza a választók adataival. A Human Rights Watch elemzése viszont arra jutott, hogy Magyarországon súlyos gondok voltak ezen a téren, sokszor összefolyt az állami tájékoztatás és a kormány propagandája. EU-s vizsgálatot sürgetnek az állam és külön az adatvédelmi hatóság ellen. Jelentésük szerint az ellenzéki összefogás is akarhatott volna saját Kubatov-listát, csak közel sem volt annyi pénzük rá, mint a Fidesznek, és az állami adabázisokkal sem tudtak visszaélni.
A 2022-es választás előtti időszak nem csak az óriási állami pénzosztásról maradhat emlékezetes a választóknak, hanem hogy milyen új módszerekkel találta meg őket mindenféle pártpropaganda.
Például amikor az oltási regisztrációhoz megadott e-mail-címeket januárban elkezdte az állam Fidesz-propagandával megszórni. Arról most nem is beszélve, hogy az elvileg koronavírusról tájékoztató oldal hírei között mennyi volt a propaganda és a félreinformálás a tényleges tájékoztatáshoz képest.
Vagy amikor februárban a hivatalosan független NAV küldött a választóknak Magyarország előre megy, nem hátra szlogenű Fidesz-propagandát némi gyurcsányozással kormánytájékoztatás címén.
Az is hasonló probléma, amikor valaki a kizárólag az Ügyfélkapuhoz megadott e-mail-címére kezdett el kormányzati propagandát kapni.
Más például a kötelező agrárkamarai tagsága mellé megadott telefonszámára kezdett el fideszes kampányhívásokat kapni, aminél biztosan nem engedélyezte, hogy pártcélokra használják. Megint más több különböző telefonszámról kapta a fideszes gépi telefonhívásokat, miután az egyiket letiltotta.
A Human Rights Watch 85 oldalas átfogó jelentésben dolgozta fel a magyarországi kampány adatkezelési gyakorlatát, és arra jutott, hogy
az EU-nak sürgősen meg kellene vizsgálnia a magyar állam adatkezelési gyakorlatát,
miután erős a gyanú, hogy az állam rendszeresen és jelentősen visszaél az állampolgárok adataival.
Emellett az Európai Bizottságnak
kötelezettségszegési eljárást kellene indítania a magyar adatvédelmi hatóság (NAIH) ellen,
ugyanis a Péterfalvi Attila vezette intézmény működése csak papíron független.
Témába vág: A NAIH-ra hiba lenne független intézményként gondolni, ez a lehallgatási botrányok kapcsán is előkerült.
A jelentéshez kapcsolatba léptek az induló pártokkal, szakértőkkel, szakmai és civil szervezetekkel. A pártok tényleges választói adatbázisát sehol nem engedték megnézni, de mindenhol azt állították, hogy ettől még abszolút törvényesen működtetik.
A Kubatov-lista létezését sem tagadta soha a Fidesz, de ennél is a törvényességet hangsúlyozták. A feltehetőleg 2004 óta épített választói adatbázis működésével kapcsolatban azonban több, törvénytelenségre utaló gyanú is felmerült azóta.
Közvetlenül nem igazolt, de elfogadott nézetnek írták le azt is, hogy a Fidesz a nemzeti konzultációkat adatfrissítésként használja, itt ugyanis támogatóik számos személyes adatot megadnak, és a visszaküldéssel jelzik is a Fidesz iránti tartós szimpátiájukat.
Az ellenzéki összefogás szereplői némileg több információt osztottak meg a HRW munkatársával adatkezelési gyakorlatukról. Viszont a feltehetően DK-hoz kötődő csoportoknak dolgozó onlinemarketing-cég, a Datadat például már nem kívánta megosztani működési folyamatait, inkább azt hangsúlyozta, hogy a HRW higgye el, hogy a GDPR-szabályoknak megfelelően dolgoznak.
Ahogy az sem volt megismerhető sem a választóknak, sem a HRW-nek, hogy a Datadat pontosan milyen kapcsolatban állt az ellenzéki összefogás egyes szereplőivel.
Voltak olyanok is, akik a Mindenki Magyarországa mozgalom telefonhívásai miatt emeltek panaszt. A szervezet a HRW-nek elismerte, hogy körlevelükről egyszerű volt leiratkozni, a gépi telefonos hívások miatt reklamáltak főleg az érintettek.
A HRW szakértői interjúkra hivatkozva leírták még, hogy az ellenzéki összefogásnál is szerettek volna valamiféle, a választói preferenciákat mutató nagy közös adatbázist létrehozni. Az előválasztáson részt vevő nyolcszázezer fő adatait meg is osztották, és ez maradt a fő adatbázisuk a kampány során.
Egy Kubatov-listához hasonló adatbázishoz azonban közel sem volt elég pénzük, és a Fidesszel ellentétben az egyéb célú állami adatbázisokkal sem tudtak volna visszaélni. Szintén a Fidesszel ellentétben az ellenzéket már a NAIH is ellenőrizte, szóval nem volt más választásuk, mint a hagyományosabb, nehézkes adatgyűjtés, a standolás, online petíciók és hasonlók.
A jelentés külön kitér arra, hogy a magyar politikai csoportok politikai hirdetései a Facebookon szintén kifejezetten homályosan működtek. Erről egyébként az alábbiakban bővebben is olvashat.
Mindezek mellett a HRW semmilyen olyan jelet nem figyelt meg az ellenzéki összefogás adatkezelésében, ami unfair módon befolyásolhatta volna a magyarországi választásokat.
A szervezet figyelmeztetett, hogy a demokratikus választások alapfeltétele, hogy a versengő politikai csoportok egyenlő feltételekkel, mindegyikükre azonosan vonatkozó szabályokkal versenyezzenek, ahogy ez a régiós és a nemzetközi sztenderdekben is ki van emelve.
„Manapság a választási kampányok nagymértékben támaszkodnak adatokra Magyarországon és máshol is, ezeket viszont gyakran átláthatatlan módon szerzik meg” – mondta el Deborah Brown, a jelentés szerzője.
„A kormányoknak, adatvédelmi és választási szakembereknek, a technológiai iparnak és másoknak biztosítaniuk kell, hogy az adatvezérelt kampányok ne tegyék tönkre az emberek magánéletét vagy azon jogukat, hogy demokratikus választásokon vehessenek részt” – tette még hozzá.
