Több hónapja nem tudja megkezdeni főkonzuli szolgálatát Bencsik János, a Jobbikból 2020-ban kilépő volt országgyűlési képviselő. Kanadai magyar szervezetek, alapítványok, magánszemélyek és egyéb intézmények is tiltakoztak Bencsik kinevezése ellen korábbi, szélsőséges megnyilvánulásai miatt, ezért még nem kapott vízumot Kanadától – tudta meg a Szabad Európa diplomáciai forrásokból.
Már tavaly nyár elején döntöttek a külügyminisztériumban Bencsik kinevezéséről. A torontói magyar főkonzulátuson arra számítottak, hogy néhány hónap múlva kihelyezésre is kerül, ugyanis a főkonzulok esetében legtöbbször két hónapot hagynak a berendelés és a kihelyezés között. A hír tavaly decemberben vált nyilvánossá, ekkor a HVG-nek Bencsik azt nyilatkozta, hogy „annyit mondhatok csak, hogy novembertől a Külgazdasági és Külügyminisztérium felkészülő diplomatája vagyok”.
A nagykövetek esetében a fogadó ország befogadónyilatkozatot (agrément) ad a diplomatának, ha megkezdheti misszióját. A főkonzulok esetében az exequatur megérkezése után már nyilvántartásba is veszik őket. Az exequatur (hozzájárulás, amelyet a fogadó ország külügyminiszteriumának jegyzéke tartalmaz) 1-2 héten belül meg szokott érkezni a kinevezési okirat (patens) megérkezése utan a fogadó ország nagykövetségére. Exequatur hiányában pedig a pozíciónak megfelelő vízumot sem bocsát ki a fogadó ország.
Korábbi szélsőséges kijelentései állhatnak a késlekedés mögött
A volt jobbikos képviselővel szemben azonban több aggály is érkezett kanadai választókerületi képviselőkhöz és miniszterekhez, ami forrásaink szerint lelassíthatta a vízum megszerzésének folyamatát. Vízum hiányában pedig kinevezési okiratot hivatalosan sem kapott még.
A június 10-én, a Kőrösi Csoma Sándor program által szervezett, a Niagara Falls-i Árpád Ház díszvacsorájának meghívóján Bencsik már főkonzuli titulusával szerepelt díszvendégként, ám az esemény idején még mindig Magyarországon volt. Egy nappal korábban egy másik eseményt is szerveztek, amelyen a magyar főkonzuljelölt nem szerepelt a meghívottak listáján: a Torontói Holokausztmúzeum megnyitója. Diplomáciai forrásaink szerint az esemény szervezői jelezték a főkonzulátus felé, hogy Bencsik „nemkívánatos vendég”. A Szabad Európa kérdéseket küldött a Torontói Holokausztmúzeumnak, akik azt válaszolták, ezen a ponton még nem kívánnak hozzászólni a történethez.
„Elég nagy magyar zsidó közösség él itt, Torontóban. Ráadásul Kanada egy liberális és befogadó ország. Itt ha jelzed a képviselőnek, hogy valakinek korábban antiszemita, rasszista megjegyzései voltak, azzal foglalkozni fognak” – mondta a Szabad Európának egy Torontóban élő magyar–kanadai állampolgár, aki szintén bejelentést tett Bencsikkel szemben.
Bencsik februárban letette a konzuli vizsgát, készen állt az utazásra, ám a mai napig nem tudta megkezdeni misszióját. A Szabad Európa úgy tudja, a külügy abban bízik, hogy az exjobbikos diplomatajelölt szeptemberben munkához láthat Kanadában. „Én úgy tudom, hogy egyelőre a kanadai kormány nem adott neki vízumot” – erősítette meg információnkat Maros Zoltán, a Kanadai Magyar Televízió producere.
A diplomatajelölt még 2013-ban publikált az Alfahírre egy írást Amerikában listázzák a zsidó képviselőket! címmel, amelyben Gyöngyösi Márton korábbi kijelentését igyekezett megvédeni. Azt írta: „A világon az egyik legkirekesztőbb állampolgársági törvénye minden kétséget kizáróan Izraelnek van. A zsidó állam 2003-ban olyan jogszabályt fogadott el, amely megtagadja a házasság útján szerzett állampolgárságot az iraki, iráni, szíriai, libanoni, líbiai, szudáni, jemeni, afganisztáni, pakisztáni és palesztin lakosoktól.”
Még ugyanebben az évben György Péter esztétával való nyilvános levelezésében arról írt, hogy „Mindannyian tisztában vagyunk és közvetve vagy közvetlenül naponta megéljük ezt a küzdelmet, amikor összecsap a nemzeti a liberálissal, a népi az urbánussal és – igen, mondjuk ki – keresztény a zsidóval.” Egy évvel korábban pedig Izraeli ügynökök markában Amerika című – szintén alfahíres – írásában azt mondta: „Amerika feltétlen elkötelezettsége a zsidó állam irányába közismert”, egy másik bejegyzésében pedig azt, hogy „hazánk sírkertjei szabad prédái a színesfém-, márvány- és vasbetongyűjtő cigány bűnözőknek”. Egy szintén alfahíres írásában így írta le A rasszizmus szívás című videó egyik jelenetét: „Egy bűnözőfejű cigány lakást akar bérelni egy nőtől, aki – miután meglátja, hogy cigány – visszakozik, és mindenféle kifogást talál ki. A hangsúly a bűnözőfejűn van, normális lakástulajdonos ugyanis ilyen megjelenéssel, ilyen tenyérbemászó szöveggel akkor se adná ki emberünknek a lakást, ha szőke haja és kék szeme lenne.”
A Budapest Pride-ot „gusztustalan tangarázásként” írta le Budapest Hate – Melegek a buzik fogságában című, azóta már törölt blogposztjában.
A Jobbiktól a diplomáciáig
A 38 éves diplomatajelölt 2009-ben lépett be a Jobbikba, és tíz éven belül a párt budapesti elnöke lett. Szintén 2019-ben bekerült a parlamentbe, majd 2020-ban, Jakab Péter elnökké választása után távozott a pártból, és független képviselőként folytatta. Később pártot alapított Polgári Válasz néven, amely végül nem indult országos listával a 2022-es választásokon. Tavaly szeptemberben átadta a párt elnöki posztját, amely összeférhetetlen lenne a főkonzuli megbízatással.
Nem Bencsik az első magyar, akinek nehézséget okoz a Kanadába való bejutás szélsőséges kijelentései miatt. 2009-ben Toroczkai Lászlót (a Mi Hazánk Mozgalom elnökét, aki ekkor még a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnöke volt) érkezésekor őrizetbe vették, majd kihallgatták. Ekkor két lehetőség közül választhatott: vagy eljárást indítanak ellene a nemzetbiztonságra veszélyes személyként, vagy önként távozik az országból. Toroczkai a következő járattal vissza is utazott Budapestre.
A szintén exjobbikos Szegedi Csanád 2013-ban előadást tartott volna a Chabad nevű szervezet helyiségében Montrealban Utam a gyűlölködéstől a gyűlölet elleni harcig címmel. Ám miután leszállt a gépe, a bevándorlási hatóság kiutasította az országból, nem sokkal később pedig hazaküldte. A Kanadában töltött 24 óra alatt nem hagyhatta el szállodai szobáját. A HVG cikke szerint Szegedit leültették a bevándorlási hivatal irodájában, és dokumentumokat mutattak neki, amelyekből kiderült, hogy valakik – a mostani, Bencsikkel kapcsolatos esethez hasonlóan – bejelentést tettek a múltjáról. A kanadai emigrációs iroda információi szerint Szegedi ekkor a Jobbik és a Magyar Gárda tagja volt, és mint antidemokratikus szervezet tagja nem léphetett be Kanadába.
A kanadai külügyminisztérium szóvivője megkeresésünkre annyit reagált, hogy „a kanadai kormány nem nyilatkozik a diplomáciai kinevezések állapotáról”.
Kérdéseket küldtünk a külügyminisztériumnak, Magyarország torontói főkonzulátusának, Kanada budapesti nagykövetségének és Bencsik Jánosnak is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
