A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint nem gátolná Magyarország GDP-jének növekedését, ha leválnánk az orosz gázról, csakhogy annyira nem váltunk le, hogy bár befejeződött az ukrán tranzitvezetéken a szállítás, a hosszú távú szerződés szerinti, évi 4,5 milliárd köbméter helyett tavaly hétmilliárd köbméter orosz gázt vettünk. Mennyire járunk jól a piacon dráguló gázzal? Ellátásról, piacról, Európáról, de még a hőmérsékletről is beszélünk a földgázhelyzet kapcsán Holoda Attila energetikai szakemberrel.
A beszélgetésről készült videót itt tudja megnézni:
Ha inkább csak meghallgatná, ide kattintson:
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
- Holoda Attila adatokkal támasztotta alá, miért félrevezető, ha százalékosan adják meg a tárolók töltöttségi szintjét. Az ez alapján készült európai uniós rangsorban a 63 százalékos magyarországi töltöttségi szint nincs az élmezőnyben, az átlag hetven százalék körüli, a tárolókban lévő gázmennyiség és az ország gázfogyasztása alapján Magyarország jelenleg mégis a legjobb helyzetben lévő uniós országok közé tartozik.
- Bár az emberek fejében idehaza nem különül el, de a gázárak a gyakorlatban nagyon különbözők lehetnek. Az aktuálisan eladási kényszerben lévő Gazprom árleszállításai, a hosszú távú szerződésben szereplő – egyébként nem publikus – árképletből származó ár nagyon különbözik a tőzsdei (TTF) árazástól. Ráadásul akik most direkt kapcsolatban vannak az oroszokkal (akik megpróbálnak mindent pénzzé tenni), azok extra hasznot tudnak realizálni az emelkedő TTF-árak miatt.
- A hírek – hidegebb a tél, kiesik egy szállítási útvonal, csökken a gáztárolók töltöttségi szintje – mind befolyásolhatják a tőzsdei árakat, de Holoda Attila szerint a jelenlegi, ötveneurós egységár alatti-közeli ár nem drámai. Akkor sem, ha tavaly ennek a fele volt – azért nem, mert inkább a tavalyi volt szokatlanul alacsony.
- Az energetikai szakember úgy látja, hogy az ukrán tranzitgázvezetéken január 1-jétől nem érkező orosz gáz miatt kialakult politikai üzengetésnek nincs értelme. A szlovák kormány csodálkozása és fenyegetőzése szerinte inkább annak szól, hogy végig abban bíztak, hogy Ukrajna meggondolja magát az elzárással kapcsolatban, pedig évek óta tartotta magát ahhoz, hogy 2024. december 31. után nem enged át orosz gázt; de ma is érvényes, hogy részt vennének nem orosz eredetű (azeri, türkmén stb.) földgáz Európába szállításában.
- Bár nem tudjuk elképzelni az európai uniós gázpiacra az orosz helyébe érkező amerikai (LNG-alapú) földgázról, hogy olcsóbb lenne, mint a vezetékes, de Holoda Attila felhívta a figyelmet arra, hogy ha az orosz gáz kiesik a betáplálási oldalon (és a Török Áramlat kapacitása csupán töredéke a korábbi, Oroszországból érkező összeurópai földgázmennyiségnek), az amerikai termelési volumen és technológiai-gazdasági háttér lehetővé teszi ezt.