A szakértőt is meglepte a januári 5,5 százalékos inflációs adat. A megugró áremelkedést nem lehet bázishatásokkal magyarázni. Szerinte az 1,9 százalékos havi élelmiszerár-emelkedés „a megélhetési válság időszakát idéző átárazási ütem”.
Rendkívüli, egyben kellemetlen meglepetést okozott az infláció januárban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss inflációs adatközlése a várakozásokhoz képest jóval nagyobb mértékben gyorsuló áremelkedésről számolt be. Ahogy megírtuk, a KSH mérése szerint januárban 5,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, az élelmiszerek hat százalékkal drágultak. Havi alapon 1,5 százalék volt a drágulás üteme.
Az éves bázisú mutató a decemberi 4,6-ről 5,5 százalékra ugrott januárban. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az infláció ilyen mértékű erősödése kevésbé a bázishatás, sokkal inkább az átlagos árszint havi alapú, váratlanul magas, 1,5 százalékos emelkedéséből adódott. „Az inflációs mutató egyébként nem csak a piaci konszenzusnál volt magasabb, még a legmagasabb előrejelzést is bőven felülmúlta, vagyis jogosan nevezhetjük hideg zuhanynak.”
Jönnek az ársapkák?
A részletek alapján az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további erőteljes drágulása volt. A szakértő szerint ennek fényében aligha meglepő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter minapi kommentárja az ársapkák esetleges újbóli bevezetéséről az élelmiszerek esetében.
„A korábbi tapasztalat azt mutatja, hogy ennek alapvetően többletinflációs hatása lehet a fogyasztói kosár, így a hivatalos inflációs statisztika szempontjából, politikai intézkedésként érdemes rá tekinteni, és mint ilyen, az egyének szintjén az érzékelt infláció tekintetében továbbra is értékes eszköz lehet” – tette hozzá. Szerinte az 1,9 százalékos havi élelmiszerár-emelkedés egyébként a megélhetési válság időszakát idéző átárazási ütem.
Komolyabb meglepetést jelentett az üzemanyag-infláció mértéke is, hiszen az előzetes becsléshez képest érdemben magasabb áremelkedést regisztrált a KSH, a közel háromszázalékos egyhavi átárazás jelentős részben magyarázza tehát az erős januári inflációt. Az elemző szerint a szolgáltatások esetében is szokatlanul nagy volt az átárazás, ami részben az adóváltozásokhoz kapcsolható átárazást tükrözheti a pénzügyi, biztosítási szektorban. Emellett szintén komoly áremelkedés volt év elején a kulturális és szabadidő szolgáltatások terén, valamint nagymértékben drágultak a hírközlési szolgáltatások is.
„A közel tízszázalékos áremelkedés a telefon-, internetcsomagok esetében rendkívül meglepő annak fényében, hogy itt elméletileg csupán az előző év átlagos inflációjának mértékében lehetne emelni a szerződéses árakat” – tette hozzá. Vélhetően az történt, hogy kivezettek korábbi, kedvezőbb árazású számlacsomagokat, és ennek a technikai hatása jelentkezett a fogyasztói kosárban. Végezetül pedig komoly év eleji átárazás volt az egészségügyi és a háztartási szolgáltatások területén is.
Az elemző szerint ami az éves bázisú indexeket illeti, az infláció 0,9 százalékpontos gyorsulásának fele a szolgáltatásokhoz köthető. Ezenkívül az üzemanyagok áremelkedése volt még jelentős inflációs rátát felhajtó tényező, valamint nem meglepő módon az élelmiszerek árváltozása. „Mindez azt jelenti, hogy nemcsak olyan tételek árváltozása volt jelentős, amelyek gyakori átárazásúak, hanem az alapvető inflációs folyamatok is jelentősen romlottak. – Ezt jelzi a maginfláció havi alapon mért 1,4 százalékos emelkedése, amely a tavalyi relatíve alacsony bázis mellett 5,8 százalékos éves alapú rátát jelent. – Az inflációs helyzet tehát minden fronton romlik, az árfelhajtó tényezők az érzékelt inflációt is egyre jobban tolják fölfelé. Mindez pedig az inflációs várakozások komolyabb emelkedésével jelentősen beszűkíti a monetáris politika mozgásterét.”
Virovácz Péter korábban 4,5 százalékosra becsülte az idei éves átlagos inflációt, de a januári adatközlés után öt százalék fölé emelte. Az év folyamán vélhetően 4,5–6 százalék között hullámzik majd a ráta. Ez azt is jelenti, hogy vélhetően az áremelkedési ütem nem kerül vissza a jegybank inflációs célsávjába.
„E folyamatok azt is előrevetítik, hogy aligha nyílhat a Magyar Nemzeti Banknak mozgástere a kamatvágásokra idén. Hacsak az idei évi gazdasági teljesítmény sem lesz sokkolóan gyenge – amire ilyen inflációs adatok mellett egyre nagyobb esély mutatkozik –, vélhetően az év folyamán a jegybank változatlanul kell hogy tartsa az alapkamatot ilyen inflációs környezetben” – tette hozzá.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH a januári árakat közli, saját listánkkal már a februári árváltozásokat láthatjuk.
Februárban az általunk figyelt tételek közül háromnak csökkent az ára; a kóláé 519-ről 499-re, a vajé 999-ről 959 forintra, és olcsóbb lett az üzemanyag is, igaz, nem sokkal, miután a 95-ös benzin literenkénti ára 636 forintról 631-re esett az év második hónapjában.
Drágább lett viszont az általunk figyelt fogkrém, amelynek ára 1379-ről 1399-re nőtt. Ez múlt hónapban is emelkedett, decemberben még „csak” 1299 forint volt. Nagyobb mértékű drágulás volt a kávé esetében, amelynek ára 1739 forint után 1999 lett, de a 16 gurigás vécépapírért is többet kellett fizetni februárban, miután 2499-ről 2799-re drágult.
