Gyakorlatilag házi őrizetbe helyezték a DOXA című diáklap négy szerkesztőjét Oroszországban, amiért „veszélynek tettek ki kiskorúakat” azzal, hogy egy videóban hatósági engedélyek nélküli tüntetésre buzdítottak Alekszej Navalnij ellenzéki politikus bebörtönzése ellen.
Egy moszkvai kerületi bíróság április 14-én elrendelte, hogy a négy érintett két hónapon keresztül nem hagyhatja el az otthonát 00:00 és 23:59 között, így naponta mindössze egy percet tölthetnek a lakáson kívül.
A fiatalokat őrizetbe vette és kikérdezte az orosz Nyomozó Bizottság, miután átkutatták az újság szerkesztőségét és otthonukat a még januárban közzétett videó miatt.
A törvényszék épülete előtt több tucatnyian tiltakoztak szerdán, élőláncot alkotva, illetve támogatásukról biztosítva a diákokat. Egy résztvevőt őrizetbe vettek a rendőrök. Amikor a tárgyalást megelőző korlátozásokról szóló bírói döntést követően egyenként elhagyták a bíróságot, az újságírókat taps és üdvrivalgás fogadta kint.
A szóban forgó videó készítői illegálisnak nevezték a Navalnijt támogató diákok elbocsátását, továbbá megkérdőjelezték tanárok azon kijelentéseinek jogosságát, amelyekkel a lehetséges következményekre figyelmeztették a hallgatóikat, amennyiben részt vesznek a január 23-i és január 31-i megmozdulásokon.
Az eredetileg diákszervezetként alakult, a diákélet, a felsőoktatás, a politika és a tudomány kérdéseivel foglalkozó DOXA tájékoztatása szerint bár nem értettek egyet a határozattal, a felvételt eltávolították a honlapjukról, amint erre az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) felszólította őket.
Megfélemlítés
A január végi tömegtüntetéseken és azokat követően több mint 10 ezer embert vettek őrizetbe, sokukat többnapos elzárásra ítélték, másokat kirúgtak a munkahelyükről.
Jogvédő szervezetek többször is felszólították az orosz kormányt, hogy hagyjon fel az eseményekről tudósító, illetve a tüntetőkkel szolidaritást vállaló újságírók zaklatásával és megfélemlítésével, ugyanis ezek alapvető szabadságjogok.
„Az újságírók elleni fellépés helyett a hatóságoknak inkább a riportereket megtámadó, a munkájukba beavatkozó rendőröket kellene felelősségre vonniuk” – írta közleményében a Human Rights Watch februárban.
A 44 éves Navalnijt január 17-én tartóztatták le, amint hazaérkezett Németországból, ahol a szerinte Vlagyimir Putyin elnök utasítására végrehajtott megmérgezése után gyógykezelték. A Kreml tagadja, hogy szerepe lett volna az ügyben. Egy bíróság február 2-án két év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetést szabott ki rá, amiért megsértette egy korábbi, széles körben vitatott ítélete feltételeit azzal, hogy németországi lábadozása alatt nem jelentkezett a büntetés-végrehajtási szolgálatnál.
A történtek éles tiltakozást váltottak ki Oroszországban, illetve a Nyugat részéről. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is szankciókat rendelt el az ügy miatt.
