Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában: Évek óta áll egy, a legelesettebbeket segítő uniós program végrehajtása Magyarországon. Miért nem tud az EU új menekültprogramot készíteni? A válságkezeléshez az IMF-re is szükség lehet László Csaba volt pénzügyminiszter szerint.
A fogyatékossággal élők, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek hatalmas, néha több száz fős intézeteinek kiváltása kisebbekkel, az un. “kitagolás” még a 2000-es években indult el Magyarországon. A meglévő, nagylétszámú intézmények általában az adott település szélén, korszerűtlen épületben működnek és nem biztosítják a tényleges társadalmi integrációt, és nem feltétlenül alkalmasak az egyéni képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására.
2017 óta egy, az Európai Unió által finanszírozott intézményiférőhely-kiváltási program fut, de még egy intézményt sem adtak át - írja a debreciner.hu. Velünk együttműködő laptársunk a hajdú-bihari projekt csúszása miatti költségnövekedésről ír. Vannak házak, amelyek már 2019-re elkészültek, de máig nem költözhetett be egyetlen fogyatékossággal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg sem. A legfrissebb határidő a házak átadására december 31.
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (Éfoész) már 2017-ben kérte a kormánytól, hogy tervezze újra a programot, mert szerintük az a korábbi, nagy létszámú intézményrendszer fenntartására, nem pedig a lebontására irányul.
A debreciner.hu cikkét a Szabad Európa új sorozatában, a Szabad oldalban közöljük. Ebben a sorozatban az ország független szerkesztőségeinek írásait, tartalmait vesszük át, hogy saját olvasóikon túl a szélesebb nyilvánossághoz is eljussanak.
Magyar ugar
“Te a Jobbik új elnökeként ma választás elé állítottál: ha maradok a nép pártján, ha továbbra is nyersen, őszintén, karcosan akarok kiállni a válság vesztesei, az Orbán-rezsim károsultjai mellett, akkor nincs helyem a Jobbikban. Nos, Marci, akkor nincs helyem a Jobbikban. Ha a nép és a Jobbik között kell választanom, nem kérdés, melyiket választom” – írja közösségi oldalán Jakab Péter, a Jobbik előző elnöke Gyöngyösi Mártonnak, a Jobbik jelenlegi elnökének. Vagyis Jakab kilép a pártból. (Gyöngyösi csütörtökön kemény hangvételű nyílt levélben fordult Jakabhoz, távozásra szólítva fel őt.)
Sajtóinformációk szerint augusztus 20-án zászlót bont új pártjával Jakab, aki az utóbbi hetekben látványosan kerülte a Jobbikot, és nyíltan támadta a párt új vezetését. Négy éve megrengette a Jobbikot Toroczkaiék kiválása és a Mi Hazánk Mozgalom megalakulása.
A Teqball Kft. 750 teqball-pályát szállíthat a szakképzési centrumok részére, nettó 393 millió forintért, írta meg a napi.hu. Mint ismeretes, a Teqball-biznisz hazai képviselője, a milliárdos Gattyán György ellenzékinek nevezett kis pártot indított a tavaszi választáson az összefogott ellenzék mellett/szemben.
Az Európai Unió (EU) utáni életre készülést sürgette csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, országgyűlési képviselője.
Tagok legyünk, vagy szabadok, ez most a kérdés, és egyre többen érzik úgy, hogy az EU inkább gyarmatosít és kihasznál minket, a belügyeinkbe is egyre jobban beleavatkozik, nemzeti önrendelkezésünket felszámolja, a nemzetek Európája helyett egy Európai Egyesült Államokká gyúrva össze az országokat – mondta Novák.
A sokak szerint Fidesz támogatásával megalakult, a parlamentbe is bekerült párt korábban oltásellenes agendát vitt. A Fidesz és holdudvara állandóan, néha plakátkampányokban is kritizálja, sokszor ócsárolja “Brüsszelt”, és holdudvarában rendszeresek az uniós kilépést emlegető hangok.
Tüske az EU körme alatt
Az EU hosszú évek óta nem tud új menekültügyi szabályozást készíteni – írjuk elemzésünkben. Így a feszültség nő a tagállamok között, a migrációs nyomásnak jobban kitett országok (az olasz, spanyol, portugál, ciprusi, görög és máltai hatóságok és társadalmak) a szolidaritást hiányolják.
Az un. dublini rendelet szerint a menedékkérők ügyének elbírálására az a tagállam az illetékes, ahol a menedékkérő az EU területére lépett. Ez azonban a tömeges migráció miatt mára alkalmazhatatlanná vált, de a többi tagállam önkéntes döntésén múlik, hogyan siet a túlterhelt országok segítségére. A szolidaritás bármilyen kötelező formáját – ami nem jelenti feltétlenül menekültek átvételét – leghangosabban a magyar kormány ellenzi, így továbbra sincs egységes uniós szabályozás.
Magyarország minden új elképzelést elutasít, miközben tavaly csak negyven menekültügyi kérelmet fogadtak be a magyar hatóságok.
Az EU-ba 2021-ben 632.315 uniós menedékkérelem érkezett, 33,8 százalékkal több, mint 2020-ban. Ezzel visszatértünk a járvány előtti mutatókhoz. Ugyanakkor a világ menekültjeinek csupán 17 százalékát fogadják be a fejlett országok.
Miközben Magyarország blokkolja a rendszer hatékonyabbá tételét, saját jogszabályai folyamatosan sértik az uniós jogot. A magyar kormány már elveszített egy pert az Európai Bíróságon.
Magyar válságkezelés
A recesszió elkerülhetetlen, de sok magyar már most válságot él át, mondta a Szabad Európának László Csaba címzetes egyetemi tanár. A volt pénzügyminiszter nem tartja kizártnak, hogy ismét az IMF-hez kell fordulni, a befektetők bizalma kezd meginogni Magyarországban. Szerinte a kormányzati intézkedések most azért tűnnek kapkodónak, mert a választások előtt politikai okokból nem volt szabad foglalkozni a megszorító intézkedések előkészítésével.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke levelet írt Orbán Viktornak, melyben a tűzifarendelet visszavonását kezdeményezi, írták közleményükben.
Szerintük a rendelet „rossz jogalkotói döntés”, az ez alapján kitermelt fa nem alkalmas a nedvességtartalma miatt a most következő fűtési szezonban tűzifaként való felhasználásra. Emellett veszélyezteti a védett hazai erdőket és az állatvilágot; és évtizedekkel hátráltathatja Magyarország védekezését a klímaváltozással szemben.
A kormányszóvivő Facebook-posztban értelmezi az szabályozást. Szerinte csak súlyos energetikai vészhelyzetben aktiválnák azt. Szentkirályi Alexandra viszont már nem csak lakossági, hanem közületi tűzifaigényt is említ, és az általa ismertetett feltételek a rendelet aktiválására nem szerepelnek a jogszabály szövegében.
A Ryanair már a repülőjegyadó bevezetése után jelezte, hogy a pluszköltségnek járatrikítások és -leállítások lehetnek a következményei. Most le is állította a következő budapesti járatait: Bordeaux, Bournemouth, Köln, Kaunas, Krakkó, Lappeenranta, Riga, Torino.
Itt már nem látszik majd a gombafelhő
Az orosz–ukrán háború egyik legkritikusabb helyszíne a zaporizzsjai erőmű, amit az oroszok elfoglaltak, és az ukránok szerint bázisként használják, a Nesweek szerint alá is aknázták. Március eleje óta tartják ellenőrzésük alatt Európa legnagyobb atomerőművét – de a reaktorokat továbbra is ukrán technikusok üzemeltetik. Most a BBC-nek adott interjút az erőmű két dolgozója, akik a mindennapi életről is beszámoltak sms-ben a konfliktuszóna közepén.
A két dolgozó megerősítette azt, hogy az oroszok katonai bázisként használják az erőművet, ahol újabb tüzérségi támadások voltak, amiért egymást tették felelőssé az ukránok és az oroszok. António Guterres ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki, hogy amennyiben a harcok „folytatódnak, az könnyedén katasztrófához vezethet”.
Aszódi Attila, aki 2019-ig a paksi atomerőmű kormánybiztosa, majd államtitkára volt, azt mondta a hvg.hu-nak, hogy ha szét is lövik a zaporizzsjai atomerőművet, ide minimális sugárzás jutna el.
Videónkon látszik, hogy hatalmas robbanások voltak egy katonai repülőtéren az oroszok által megszállt Krímben. Ukrajna hivatalosan nem vállalta a felelősséget az esetért. Egyelőre csak találgatásokat lehet hallani arról, mi okozta a robbanást: rakéta, repülő vagy szabotázs. Az oroszok állítása szerint baleset történt, de ezt a helyiek kétlik. Ukrajna a Krím 2014-es oroszok általi elfoglalása óta most először támadta az azóta formálisan is Oroszországhoz csatolt területet.
További kellemes újságolvasást!
Kerényi György
