A Magyar Helsinki Bizottság és az Ökumenikus Segélyszervezet különböző módokon három éve segíti az ukrajnai háború áldozatait. A jogvédő szervezet jogsegélyt ad a menekülteknek, és képviseli az érdekeiket a menekültügyi szabályozás szigorításaival szemben, az egyházi karitatív szervezet pedig húszmilliárd forint értékben nyújtott segítséget a bajba jutottaknak itthon és Ukrajnában.
Három éve vívja háborúját Ukrajna az agresszor Oroszországgal szemben, miközben egyre szűkebb marokkal méri a kormány a támogatást a Magyarországon élő menekültek tízezreinek – közölte a hároméves évfordulón a Magyar Helsinki Bizottság, amely eddig 14 ezer menekülőnek adott tájékoztatást és nyújtott jogi segítséget.
A 2015-ös menekültválsághoz képest annyiban volt más a helyzet az ukrajnai háború 2022-es kezdetén, hogy a kormány késznek mutatkozott a menekültek befogadására, egyből megnyitotta a határt az orosz támadás elől menekülők előtt – emlékezett vissza Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője. Mint mondta, hasonlóan a korábbi menekülthullámhoz, hatalmas volt a kezdeti szolidaritás a társadalom részéről az Ukrajnából érkező háborús menekültek iránt, annak ellenére, hogy a kormány hosszú éveken át elképesztő összegeket költött gyűlöletkampányokra.
„Ennek fényében különösen megható volt látni, hogy az ország minden pontjáról érkeztek az emberek kinyitható asztalokkal, szendvicsekkel, Balaton szeletekkel, hogy már a határon segítsenek a bajba jutott szomszédokon” – fogalmazott.
Lényeges változás azóta, hogy egyre szűkül a hozzáférés a lakhatáshoz, pedig ez fontos része az ideiglenes védelemnek, ami kapcsolódik a menedékes státuszhoz – hívta fel rá a figyelmet. A kormány 2023-ban korlátozta, hogy ki jogosult ingyenes szállásra: egy rendeletben meghatározták, kik azok a sérülékeny menedékesek, akik jogosultak rá, illetve azt, hogy ha egy családból mindkét szülő jelen van Magyarországon, akkor csak az egyikük jogosult igénybe venni a támogatást.
Ehhez kapcsolódóan: Kárpátaljai menekültek nyertek pert a kérelmüket elutasító magyar állam ellen
2024-ben azzal fokozta a kormány ezt az uniós jogot sértő rendelkezést, hogy csak azoknak biztosít szállást, akik közvetlenül háború sújtotta területről érkeztek Ukrajnából. A listán nem szerepelt Kárpátalja, ahonnan nagyon sokan jöttek Magyarországra, így tavaly augusztusban ezrek veszítették el a támogatott lakhatásukat – emlékeztetett. Szerinte jó kiindulópont lenne, ha a magyar szabályozás megfelelne az uniós irányelvnek, az Ukrajnából menekülők kapnának szállást, és szemléletváltásra is szükség lenne, hiszen az évek óta itt élőknek már nem humanitárius gyorssegélyre, hanem valamilyen integrációs perspektívára van szükségük, hogy el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon, legyen stabil lakhatásuk, és a gyerekeik járhassanak iskolába.
A Magyar Helsinki Bizottság folytatja a munkát, amit eddig is végzett, viszik tovább a szálláshelyhez való hozzáférést érintő pereket, és továbbra is jogi tanácsadást adnak a menekülteknek, valamint uniós szinten is igyekeznek érvényesíteni ügyfeleik érdekeit az álláspontjuk szerint uniós jogot sértő hazai gyakorlattal szemben – közölték.
Ehhez kapcsolódóan: „Beregsuránynál úsztunk át a Tiszán Magyarországra a háború elől” – ukrán menekültek, akikről a kormány levette a kezét
Az Ökumenikus Segélyszervezet a frontvonalakon is segítséget nyújt
Az Ökumenikus Segélyszervezet eddig 832 ezer menekültnek segített a háború három éve alatt összesen húszmilliárd forint értékben – közölte a szervezet, amelynek ez az eddigi legnagyobb humanitárius segélyprogramja. Ukrajna középső és nyugati részén a belső menekülteknek nyújtanak hosszú távú támogatást, a frontvonalhoz közel eső területeken a túléléshez szükséges azonnali segítséget biztosítják, ahol pedig korábban átvonult a front, ott a helyreállításban vállalnak szerepet – írták közleményükben. A magyar kormánnyal együttműködésben a korábbi Kijev-környéki harcokban súlyosan megrongálódott oktatási intézményeket állítottak helyre, és a helyi közösséget szolgáló intézményeket hoztak létre.
Az Ukrajnában több mint 25 éve jelen lévő segélyszervezet beregszászi központja mellett először Lvivben, majd Kijevben és Dnyipróban hoztak létre humanitárius irodát. Ezeken keresztül, illetve helyi partnerhálózatukkal az eltelt három évben Ukrajna 23 területén nyújtottak segítséget a kárpátaljai Beregszásztól Herszonig – írták. Vezető szerepet töltenek be az ACT Alliance nemzetközi szövetség ukrajnai segélyezésében. Az egyházi hátterű összefogáson túl az ENSZ szakosított szerve által létrehozott Ukrajna Humanitárius Alap partnereként a frontvonalhoz közeli településeken támogatják a rászorulókat. A Magyarországra menekülőket segítő szolgáltatásaik folyamatosan elérhetők a 2022 nyarán megnyitott Ukrajnai Menekülteket Támogató Központban.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajnából menekültek, Magyarországon hajléktalanok lettek
Segélyprogramjuk a háború harmadik évében a frontvonalhoz közeli, nehezen megközelíthető területek lakosságának támogatására helyezte a hangsúlyt. Egyetlen magyar szervezetként a következő időszakban is ezeken a területeken tervezik erősíteni a jelenlétüket. Itt a napi túléléshez továbbra is élelmiszerre, alapvető higiéniai termékekre, tüzelőre van szükségük a családoknak, valamint óvóhelyek kialakítására és felszerelésére.
Mint írták, továbbra is fontos marad a készpénzes támogatás, ami a legrugalmasabb segítséget biztosítja a belső menekült családoknak. A segélyszervezet az iskolák, óvodák helyreállítását célzó programjaival a visszatérést is támogatja a viszonylagos normalitáshoz az elhúzódó háború ellenére.
A háború kitörése óta folyamatosak a főként tartós élelmiszerből, higiéniai és gyermekápolási cikkekből, generátorokból vagy gyógyszerből álló természetbeni segélyek, amelyek össztömege az elmúlt három évben meghaladta a 2300 tonnát. A segélyszervezet Ukrajnában több mint háromszáz menekültszállást támogatott tárgyi adományokkal, többet alapvető háztartási gépekkel, eszközökkel is felszerelt, illetve részt vállalt több ilyen ingatlan felújításában – olvasható a közleményben.