A görög hírszerzés egyik forrása határozottan állítja, hogy mindennap három orosz állampolgár követte Roman Protaszevicset görögországi útja során. Ez a három ember is leszállt a gépről, amikor elvitték az ellenzéki aktivistát.
Több belarusz figyelmét is felkeltette a VICE amerikai hírcsatorna május 27-i anyaga. Ebben a görög hírszerzés képviselőjét idézték, aki szerint a kényszerleszállás után az ominózus Ryanair-járatról Minszkben leszállított Protaszevicset és barátnőjét, Szofija Szapegát három, orosz útlevéllel rendelkező személy követte görögországi tartózkodásuk idején. Görögországban úgy gondolják, hogy a belarusz KGB érdekében tevékenykedő orosz kémek lehettek.
Június 2-án a belarusz állami ONT tv „tényfeltáró” filmet mutatott be a Ryanair Athén–Vilnius-járatának kényszerleszállásáról. A film – mindenféle bizonyíték bemutatása nélkül – azt állítja, hogy Protaszevics letartóztatását más belarusz ellenzéki aktivisták szervezték meg. Ugyanakkor a film olyan információkat tartalmaz, amelyek betekintést nyújthatnak abba, mennyire volt kiterjedt és hogyan zajlott a KGB-nek a blogger letartóztatására irányuló művelete.
VICE: Roman Protaszevicset az orosz titkosszolgálatok három tagja figyelte
Az ellenzéki aktivista letartóztatásának napján, nem sokkal Athénból való elutazása előtt azt írta egyik barátjának: észrevette, hogy figyelik őt a repülőtéren. Elmondása szerint egy középkorú, kopasz, vékony férfi a beszállás előtti okmányellenőrzés során megpróbálta lefényképezni az iratait, és beszélgetésbe elegyedni vele.
A legtöbb online kommentátor és a belarusz ellenzéki aktivista szerint a megfigyelés célja az lehetett, hogy meggyőződjenek róla: Roman Protaszevics valóban felszállt a Belarusz területe felett átrepülő gépre.
Amint arról a Vice május 27-én a görög Nemzeti Hírszerző Szolgálat (EYP) neve elhallgatását kérő tagjára hivatkozva beszámolt, Protaszevics még május 9-én érkezett Athénba, hogy részt vegyen a Delphi Gazdasági Fórumon. Május 16-án Kréta szigetére utazott, ahol Szofija Szapegával vakációztak, és ez idő alatt nem egy, hanem egyszerre három „ügynök” figyelte őket.
A Vice forrása szerint ezeket a férfiakat a térfigyelő kamerák felvételei alapján vették észre. A forrás határozottan állítja, hogy mindhárman orosz útlevéllel rendelkeztek – ami arra utal, hogy a görög titkosszolgálatok valószínűleg már ismerik a nevüket. A görög média május 25-én, két nappal a Vice-anyag megjelenése előtt arról számolt be, hogy az EYP vizsgálatot indított Protaszevics és Szapega megfigyelésének ügyében.
A Minszkben leszálló utasok verziója nem egyezik a szemtanúk vallomásával
Az a hír, hogy Protaszevicsen és Szapegán kívül további négy utas is Minszkben maradt, először az incidens napján jelent meg a belarusz ellenzék egyik vezetője, Pavel Latusko tweetjében. Latusko azt állította, hogy oroszok voltak. Hamarosan a belarusz televízióban is bemutatták a róluk készült fényképeket. De ezek a híradások azt állították, hogy nem négyen voltak, hanem hárman, és hogy nem voltak köztük oroszok. Úgymond két belarusz és egy görög állampolgárról volt szó, utóbbi egy belarusz nővel kötött házasságot.
A görög Iaszón Ziszisz és a belaruszok – Szergej Kulakov és Alekszandra Sztabredova – elmondták: arra kérték a belarusz tisztviselőket, hogy Minszkben maradhassanak, mivel Vilniusból úgyis oda akartak utazni. Sztabredova szerint a terminál épületében járkálva, „véletlenül” találkoztak a „repülőtér vezetőjével”, és neki címezték kérésüket.
Közvetlenül a felvételek megjelenése után a Szabad Európa megtalálta Sztabredova és Kulakov közösségimédia-fiókjait. Sztabredova VKontakte-fiókját megszüntették, míg Kulakov évek óta frissített Odnoklassznyiki-fiókja nem tartalmazott semmi gyanúsat. Röviddel a belarusz televízióban sugárzott adás után Kulakov is korlátozta a hozzáférést ehhez a fiókhoz és VKontakte-fiókjához is. Sem Sztabredova, sem Kulakov nem válaszolt a Szabad Európa üzeneteire.
Az a verzió, hogy Sztabredova és Kulakov maguk kérték a belarusz hatóságokat, hogy Minszkben maradhassanak, több okból is kétségeket kelt – mondta Marius Jokūbaitis litván újságíró, aki beszélt a Vilniusba érkező utasokkal.
Jokūbaitis szerint az összes utast a rendőrségi kordonnal lezárt váróteremben tartották, amíg vissza nem engedték őket a gépre. Lehetetlen volt kijutni onnan – mondta Jokūbaitis az utasokkal folytatott beszélgetéseire utalva.
Azt is elmondta, hogy Kulakov, Sztabredova és Ziszisz „elkülönültek a többiektől” a repülőtéren. Jokūbaitis ismét csak interjúalanyaira hivatkozva azt mondta, hogy ebben a helyzetben az utasok nem tudtak távozni vagy kimenni a városba.
A belarusz ONT TV „nyomozásában” az idő jelentős részét Kulakov és Sztabredova nyilatkozatainak szentelik. A filmből kiderül, hogy a repülőgép leszállása után hosszú és részletes beszélgetést folytattak velük.
Sztabredova részletesen beszélt arról a „hisztiről”, amelyet Protaszevics rendezett, amikor megtudta, hogy a gép Minszkben fog leszállni. Az ismeretlen riporterrel folytatott beszélgetésről készült videón érdekes dolog látszik. A nő mögött levő polc üvegajtajában a KGB elődjét alapító Feliksz Dzerzsinszkij kis mellszobrának tükörképét lehet felfedezni.
A Szabad Európa értesülései szerint a Ryanair járatán mindössze négy belarusz állampolgár tartózkodott – és Szofija Szapega kivételével egyetlen orosz sem. Ez azt jelenti, hogy a négy belaruszból három, köztük Protaszevics, Minszkben maradt. Csak egy belarusz állampolgárságú utas folytatta az utat Vilniusba. A férfi VKontaktakte-fiókja szerint Görögországban folytat üzleti tevékenységet, és ideje nagy részét ott tölti – előfordulhat, hogy görög állampolgár vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A Szabad Európa megpróbálta felvenni vele a kapcsolatot, hogy tisztázza, felajánlották-e neki, hogy Minszkben maradjon, de nem kapott választ.
Önként, dalolva?
Így az ONT filmjének megtekintése után felmerül az a kérdés is, mennyire önként maradt Minszkben a két belarusz utas, és vajon utasították-e őket, hogy belarusz állampolgárként maradjanak és szolgáltassanak információt (és hogy felvegyék a belarusz televízió által később felhasznált videót).
Protaszevics kivételével gyakorlatilag ezek az utasok voltak azok, akiket a KGB anélkül kényszeríthetett útja megszakítására, hogy további negatív következményektől kellett volna tartania. Roman Protaszevics mellett valószínűleg ők voltak a letartóztatott belarusz állampolgárok.
Van még egy érdekes momentum az ONT filmjében: Alekszandra Sztabredova azt állítja, hogy a repülőgép utasterében Protaszevics mögött ült a 20E jelzésű ülésen – ennek a véletlennek a valószínűsége matematikailag elég csekély, hiszen 160 utas volt a fedélzeten, és csak négyen voltak közülük fehérorosz állampolgárok.
Marius Jokūbaitis a litván rádióban elmondta és a Szabad Európával folytatott beszélgetésben is megerősítette, hogy az egyik utas gyanúsnak találta a Kulakov–Sztabredova–Ziszisz-trió viselkedését. A rádióműsorban felhasználták Jokūbaitis interjújának felvételét, amelyet ezzel az utassal készített:
„Ezek a KGB-tisztek azért voltak a járaton, hogy szemmel tartsanak minket, hogy lássák, nem adja-e oda Protaszevics a laptopját valakinek. Figyelték azt is, milyen volt a hangulata. Ez a szokásos beépülési módszer. Szinte végig a többiekkel maradtak, amikor az utasok Minszkben újra felszálltak a gépre. Azután ez a három ember lemaradt. Elmentek a repülőtér valamelyik helyiségébe, és ott a tévé felvételeket készített róluk, de addig a pontig úgy éreztük, mintha ők figyeltek volna bennünket. Egyetlen lehetőségük sem volt arra, hogy párbeszédet folytassanak a személyzet bármelyik tagjával. Az egyetlen lehetőség, amit látok: amikor már a fedélzeten voltunk, hogy Vilniusba repüljünk, akkor kérhették, hogy maradhassanak Minszkben. Mindannyian tudjuk, mindez mennyire hangzik hihetően.”
A Szabad Európa nem talált bizonyítékot arra, hogy Sztabredova, Kulakov és különösen a görög állampolgár Ziszisz valamilyen kapcsolatban állhatott a belarusz titkosszolgálatokkal. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök május 25-én újságíróknak azt mondta, hogy a gép fedélzetén nem voltak olyan emberek, akik miatt meg kellett volna változtatni az útvonalat. Ezt a verziót a litván hatóságok nem erősítették még meg.
Ryanair-kényszerleszállás Berlinben: a KGB próbálja meggyőzőbbé tenni a saját verzióját?
Az ONT-film javarészt arról szól, hogy a nézőt meg akarják győzni: semmi meglepő nincs abban, ha egy gép bombariadó miatt leszáll. Felidézik a Ryanair egy másik, Dublinból Krakkóba tartó, május 30-án kényszerleszállást végrehajtó gépének esetét, amely pontosan egy héttel az Athén–Vilnius-járat után történt.
A német rendőrség hivatalos jelentése szerint a gép azután hajtott végre Berlinben kényszerleszállást, hogy egy ismeretlen felhívta a Ryanair légitársaságot. A Bild című német bulvárlap később azt írta, hogy a hívás a fedélzeten található pokolgépről szólt. A Ryanair ezt követően megerősítette, hogy a hívó „potenciális biztonsági fenyegetést jelentett”.
A tény, hogy ez a leszállás mindössze hét nappal az Athén–Vilnius Ryanair-járat körüli incidens után történt, arra enged következtetni, hogy a belarusz KGB fedőakciót szervezett. Számos kormánypárti médium úgy számolt be a gép berlini leszállásáról, mintha meg akarta volna erősíteni, hogy normális dolog volt, ami egy héttel korábban történt a Ryanair járatával.
Közben Maria Zakharova orosz külügyi szóvivő képmutatással vádolta meg a nyugati újságírókat. „Nem hallani egyetlen politikai nyilatkozatot vagy megjegyzést sem? Senki sem követel nemzetközi vizsgálatot? Történhet ilyesmi a minszki esetet követő nyugati bírálatok után egy héttel?” – írta Zakharova.
Fehéroroszország eltérítette a Ryanair-gépet – mik a nemzetközi következmények?
Az Athén–Vilnius-járat minszki leszállásához vezető, hamis bombariadóval kapcsolatos incidens súlyos következményekkel járt az európai nemzetközi légi közlekedésre nézve.
Számos uniós ország megtiltotta, hogy a Belavia belarusz légitársaság gépei berepüljenek a légterébe. Litvánia pedig azt tiltotta meg, hogy a belarusz légtéren áthaladó gépek a területe felett repüljenek. A konfliktus számos, Európából Oroszországba tartó járat törléséhez is vezetett: Moszkva nem tudott gyorsan engedélyt adni az európai légitársaságoknak a Belaruszt elkerülő új útvonalakra.
Az amerikai és európai politikusok a történteket az utasszállító „állami” eltérítésének nevezték, és a fogvatartottak azonnali szabadon bocsátását követelték, az uniós csúcs résztvevői pedig megállapodtak az Aljakszandr Lukasenka rezsimje elleni szankciók szigorításáról.
Roman Protaszevics és Szofija Szapega továbbra is előzetes letartóztatásban várja a bírósági tárgyalást. Protaszevicsre akár tizenöt év börtön is várhat, amiért a fehéroroszországi elnökválasztás után tömeges zavargásokat szervezett. Rokonai szerint viszont megkínozhatták a fehérorosz televízióban bemutatott vallomása előtt.
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) vizsgálatot indított a Ryanair gépének minszki kényszerleszállása miatt. Eamon Ryan ír közlekedési miniszter szerint „ezek az elfogadhatatlan lépések támadást jelentenek az európai légi közlekedés biztonsága ellen, és veszélyeztetik az utasok és a személyzet tagjainak életét”. A vizsgálat első eredményeit június 25-én teszik közzé.
