Ukrajna posztszovjet lakossága mintegy 45%-kal csökkent – 52 millióról 29 millióra a Kijev ellenőrzése alatt álló területen. Mintegy hétmillió ukrán menekült el, és a demográfusok szerint a háború minden újabb évével kevesebben lesznek, akik visszatérnek.
Amikor Ukrajna 1991-ben elnyerte a függetlenségét, mintegy 52 millió lakosa volt – a második legnépesebb posztszovjet állam volt a 147 milliós Oroszország után.
34 évvel később ez a szám csaknem a felére csökkent. A Krím 2014-es annektálása és a Donyec-medencében elkezdődött háború, majd Oroszország ma is tartó teljes körű inváziója után az ukrán demográfiai intézet körülbelül 29 millióra becsüli a Kijev által ellenőrzött területeken élők számát – ez 45 százalékos csökkenést jelent.
Az ukrán határőrség szerint évente több tíz- vagy akár több százezer ukrán hagyja el az országot. A szakértők azt mondják: minél tovább tart a háború, annál kevesebben fognak visszatérni, ha egyszer véget ér.
Hány ukrán van most Ukrajnában és hány külföldön?
„A háború arra kényszerített, hogy kimenekítsem a gyermekemet. 2022 júliusában érkeztünk Varsóba. Nem terveztük, hogy sokáig maradunk. Mindenki, aki eljött, valószínűleg arra számított, hogy csak két hétig vagy egy hónapig lesz távol” – mondja a közép-ukrajnai Poltavából származó Lina Syzonenko, aki csaknem három éve él Lengyelországban a lányával, Mariával.
Hozzájuk hasonlóan ukránok millióinak kellett távozniuk a háború miatt. Az otthonmaradók és az elmenekültek pontos számát képtelenség meghatározni. Ukrajnában 2001 óta nem tartottak népszámlálást, az ország statisztikai hivatala pedig részlegesen leállította a demográfiai adatok gyűjtését és közzétételét a háborúval összefüggő nehézségekre hivatkozva.
A háború jelentősen rontja a demográfiai tendenciákat a halálozások növekedésével és a születések csökkenésével. De Ukrajnában a kivándorlás okozta a legnagyobb visszaesést a lakosságszámban – a távozók száma „egyszerűen téboly” – mondja Olekszandr Hladun, az Ukrán Tudományos Akadémia demográfiai intézetének igazgatóhelyettese.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb adatai szerint jelenleg csaknem 7 millió ukrán menekült él külföldön – a legtöbbjük, mintegy 6,3 millió Európában. Ebben benne van az a mintegy 1,3 millió ukrán is, akik Oroszországba és Belaruszba menekültek, vagy oda hurcolták őket. Az utóbbi adat valószínűleg az orosz és a belarusz határőrségtől származik, és Hladun szerint „képtelenség ellenőrizni”.
Az Európai Unió a történelem során először léptette életbe ideiglenes védelmi irányelvét, amikor Oroszország megindította az inváziót, és a tagállamok több millió ukránnak kínáltak átmeneti tartózkodást, pénzügyi és lakhatási támogatást, valamint jogot a munkavállaláshoz. Jelenleg csaknem 4,3 millió ukrán élvezi ezt a státuszt az EU országaiban.
Egyes országok azt fontolgatják, hogy engedélyezik a menekültek maradását a háború befejezése után, ezzel tovább csökkentve annak az esélyét, hogy tömegesen térjenek haza az ukránok. A csaknem 400 ezer ukrán menekültet befogadó Csehország a közelmúltban fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy tartózkodási engedélyt kapjanak azok, akik gazdaságilag függetlenek és legalább két éve rendelkeznek védett státusszal.
Évről évre 100.000-rel kevesebb gyermek születik
Miközben ukránok milliói költöznek külföldre, az ország demográfiai helyzetét tovább rontja a már korábban is alacsony születési arányszám további zuhanása. A termékenységi rátának, vagyis az egy nőre jutó gyermekek számának 2,1-nek kellene lennie ahhoz, hogy egy ország népessége bevándorlás nélkül is stabil maradjon. „A teljes körű invázió előtt [a termékenységi ráta] 1,16 volt. Az invázió óta 0,9, egyes becslések szerint soha nem volt ilyen alacsony” – közölte Darina Marcsak szociális miniszterhelyettes. Ezzel Ukrajna alatta van az EU legalacsonyabb termékenységi rátájának.
Az alacsony születési számokat tovább súlyosbítja a 25 év feletti férfiak mozgósítása, valamint a kormányra nehezedő nyomás a sorkötelesség korhatárának további csökkentése érdekében. ENSZ-statisztikák szerint Ukrajnában mintegy 1,5 millió 18-25 év közötti férfi él. „Vannak, akik elbújnak a sorozás elől, vannak, akik elhagyják az országot, illegálisan átlépve a határt... Egyes kiskorúak, akik hamarosan betöltik a 18. életévüket, vélhetően szintén külföldre mennek,így Ukrajnában egyre kevesebb fiatal akar vagy képes családot alapítani” – mondja Hladun.
A halálozási arányszám ugyanakkor emelkedett. Volodimir Zelenszkij elnök nemrég azt mondta, hogy eddig 46.000 katona halt meg a háborúban – ez a szám valószínűleg kisebb a valósnál. A demográfus Hladun azt mondja, hogy az orosz légicsapások mellett az invázió okozta egyéb egészségügyi szövődmények is ölnek meg civileket – például szélütés vagy a háborús stressz miatt kapott szívroham. Az éves halálozási szám ma már közel háromszorosa a születések számának, így Ukrajna a legmagasabb halálozási és a legalacsonyabb születési aránnyal rendelkező országok közé tartozik.
Több ukrán hagyja el most a hazáját?
„Időről időre megnézem az UNHCR adatait, és az [ukrán] menekültek száma 2024 májusáig csökkent. A legalacsonyabb szám 5,9 millió volt, aztán ismét emelkedni kezdett” – mondja Volodimir Paniotto, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet vezetője.
Szerinte a fronthelyzet, a fegyverszállítások késlekedése és az az érzés, hogy a háborúval továbbra is együtt kell élniük, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek a távozás mellett döntenek – akárcsak „az a tény, hogy Oroszország előrenyomul, még ha lassan is”.
A határátlépési adatok szerint 2024-ben 15.276.000 alkalommal hagyták el ukránok az országot, miközben 14.834.000 belépést regisztráltak – vagyis a deficit 442.000 volt, közel háromszorosa a 2023-as adatnak.
Hány ember fog visszatérni, ha a háború véget ér?
A Gazdasági Stratégiai Központ nevű ukrán agytröszt megrendelésére végzett közvéleménykutatások szerint 2024 novemberében az invázió óta először 50 százalék alá esett azoknak a menekülteknek az aránya, akik mindenképpen vagy valószínűleg vissza akarnak térni Ukrajnába.
2022 novemberében a menekültek mindössze 10 százaléka mondta azt, hogy határozottan nem akar visszamenni Ukrajnába – 2024 végére ez az arány 34 százalékra nőtt.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérései is azt mutatják, hogy a külföldön lévő ukrán menekültek 19 százalékának már van idegen állampolgársága, vagy legalábbis kérvényezte annak megszerzését, és további 45 százalékuk készül erre.
Az intézet vezetője, Paniotto szerint havonta 100-150 ezerrel nő a külföldön maradni szándékozók száma. „Megtanulják a nyelvet, munkát találnak, a gyermekeiknek jók a kilátásaik [külföldön]. Minden hónapban embereket veszítünk a fronton, de 20-szor, talán 30-szor több embert veszítünk havonta [a hosszú távú kivándorlás miatt]”.
Hogyan változik Ukrajna lakossága a háború után?
Az ukrán demográfiai intézet előrejelzése szerint 2035-ben 30 millió ukrán él majd az ország nemzetközileg elismert határain belül. „A prognózis azt a tendenciát tükrözi, amely akkor fog bekövetkezni, ha semmi sem változik az országban… de minden azon az éven múlik, amelyikben véget ér a háború.”
Pontos előrejelzések csak a háború vége után lesznek lehetségesek. Hladun szerint Ukrajnának népszámlálást kell tartania, amire 2001 óta nem kerített sort, mégpedig egy-két évvel az ellenségeskedések megszűnése után, hogy a kivándoroltaknak legyen idejük eldönteni, hogy hazatérnek-e, vagy maradnak külföldön.
Olekszij Csernisov ukrán miniszterelnök-helyettes szerint több mint 60 millió ukrán él világszerte, és az ország „mindent megtesz annak érdekében, hogy az ukránok fontolóra vegyék a hazatérést”.
„Soha többé nem leszünk már 52 millióan” – mondja Hladun. „Nagyjából 30 milliós lakossággal számolva kell megterveznünk a gazdaságunkat és a társadalmi infrastruktúránkat... az életminőséget és a működőképes kormányt pedig többre kell értékelnünk a lakosságszámnál.”
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna a menekültek hazacsábításával válaszolna a növekvő munkaerőhiányra
