Szergej Monatkin egy éve halt meg egy orosz börtönben szerzett sérülésből fakadó komplikációk nyomán. Ennek ellenére az északi Arhangelszkben még mindig folyik ellene egy per. A vád: „aláásta a börtönszabályzatot”, mivel emberi bánásmódot követelt.
Monatkint az ellene folyó furcsa ügy miatt manapság Oroszország „véletlen hősének” nevezik. Az ellene felhozott vádakról például a hónap elején is tárgyalt az északi Arhangelszk kikötőváros bírósága.
Május 31-én és június 1-jén tanúvallomásokat hallgattak meg a 66 éves korában elhunyt férfi ügyében. Monatkin már szabadlábon volt, amikor 2020. május 28-án Moszkvában utolérte a halál. Viszont ami közrejátszott benne, az egy 2016-os gerincsérülés volt, amelyet az arhangelszki régió egyik börtönében szerzett.
A férfi ellen – halála után – vádat emeltek a „börtönszabályzat aláásása miatt”. Védőügyvédje szerint az ügy azért döntő fontosságú, mert részletes betekintést ad a sötét orosz börtönviszonyokba
„Éveken át azt mondták nekünk, hogy nincs bizonyíték, nincs kikérhető dokumentum, nincs fennmaradt térkamerás videofelvétel” - mondta Grigorij Mihov-Vojtyenko emberi jogi aktivista, az Orosz Pravoszláv Egyház arhangelszki püspöke, aki segíti az ügyvédi csapatot.
„De most már tudjuk, hogy mindent megőriztek, ott van az archívumukban, és elő tudják venni, ha kell. Minden törvénysértőt felelősségre kell vonni, az ártatlanok nevét pedig tisztára kell mosni. Ezt mindenkinek meg kell értenie” – mondta.
A Medúza hírportálhoz eljuttatott reakciójában Monatkin özvegye, Anna Krecsetova azt mondta, hogy férje tavalyi halála után ügyészek kezdték el látogatni és hívogatni, arra kérve, hogy vonja vissza a férje halálával kapcsolatos beadványát. Amikor az egyik ügyész személyesen is felkereste, elkövette azt a hibát, hogy megmutatott neki egy videót, amely a börtönben készült Monatkinról.
„Zokogni kezdtem – meséli Krecsetova. – Az ügyészt ez megrázta. Felmerült bennem, hogy a nyomozó hatóságnál, az ügyészségen és a börtönökben dolgozók egyszerűen nem értik, hogy hús-vér emberekkel van dolguk. Meglepik őket a legegyszerűbb érzelmek.”
„Olyan, mintha nem értenék teljesen, hogy ez a rendszer mindennap, minden órában emberi sorsokat nyomorít meg (…) gyakran ártatlan emberek sorsát.”
Miután beszélt Monatkin barátaival és támogatóival, Krecsetova elutasította az együttműködést a férje ellen folyó ügy lezárásában. A per lett volna a második posztumusz büntetőeljárás Oroszországban a hivatalosan adócsalás miatt elítélt, majd a börtönben meghalt Szergej Magnickij ügyvéd ügye után.
Monatkin akkor vált országosan ismertté, amikor 2009. december 31-én Moszkvában egy illegális tüntetés helyszínén letartóztatták – a tüntetés épp a tiltakozáshoz való alkotmányos jog védelmében robbant ki. Monatkin elmondta, hogy éppen arra járt, amikor meglátott egy nőt, akit a rendőrség durván lefogott, és a védelmére kelt. Később az incidenssel kapcsolatban hatósági közeg elleni támadás miatt két és fél év börtönbüntetésre ítélték. Ekkor 55 éves volt.
Vissza a rács mögé
Börtönbüntetése idején felfigyelt a fogvatartottak jogainak rendszeres megsértésére, és elkezdett felszólalni a védelmükben, többször éhségsztrájkolt. Egyszer magánzárkába zárták, mert állítólag nem vetette be rendesen az ágyát. Az ügyvédeinek és a jogvédőknek írt panaszleveleit rendszeresen elkobozták és nem adták át neki.
2012. áprilisában Dmitrij Medvegyev akkori elnök kegyelmet adott Monatkinnak. A kegyelemért kampányoló Borisz Nyemcov (később meggyilkolt) ellenzéki politikus szerint Monatkin volt az első olyan személy a modern kori orosz történelemben, akinek úgy kegyelmeztek meg, hogy nem ismerte el a bűnösségét.
Monatkin nem mondott le az aktivizmusról sem. 2013. december 31-én egy moszkvai tüntetésen erőszakos módon letartóztatták. Egyévnyi vizsgálati fogság után után négy és fél év börtönbüntetésre ítélték, mert állítólag bántalmazott egy rendőrt.
A börtönben töltött idő alatt elítélték fegyőrök megsértéséért (ami 11 hónappal hosszabbította meg a büntetését) és a börtönrend megzavarásáért (ami miatt további két évet kellett ráhúznia). 2018 decemberében szabadult, úgy, hogy megfogalmazták volna ellene a jelenlegi vádat – a börtönrend újbóli megzavarását.
Miközben 2016-ban őrizetben volt, az őrök eltörték a gerincét. A most zajló perben nyilvánosságra hozott feljegyzések szerint az őrök 2018. szeptember 12-én ismét eltörték a gerincét, amikor földre dobták, miközben bírósági meghallgatásra vitték.
Az arhangelszki Iszakogorszki Kerületi Bíróságon folyó tárgyalás hivatalosan nyilvános, de a bíró a Covid–19-járványra hivatkozva szigorúan korlátozta a jelenlétet. A fényképezést és a hangfelvételek készítését megtiltották.
Május 31-én a bíróság meghallgatta Alekszandr Martinov elítélt tanúvallomását, aki elmondta, hogyan kezdődött 2015-ben a konfliktus Monatkin és a hatóságok között az arhangelszki terület Kotlasz nevű városában lévő IK-4-es börtönben – mondta Leonyid Krikun védőügyvéd.
„Már nyugdíjas volt, ezért a fogyatékos foglyok számára fenntartott osztályra került – mondta Krikun a Szabad Európának. – Ott találkozott egy rabbal, akinek mindkét lábát amputálták. Nem tudott elmenni az étkezőbe, és senki nem hozott neki semmit. Abból élt, amit a többi fogoly adott neki.”
„Szergej elkezdett neki ételt hordani az étkezőből. Ez két-három hónapig tartott, mielőtt valaki úgy döntött, hogy problémát csinál belőle” – mondta.
„Képzeletbeli szabálysértések”
Miután fegyelmi büntetést kapott az étkezőből való étel elvitelét tiltó szabály megsértése miatt, Monatkin panaszt tett a börtönhatóságok ellen.
„És akkor kezdődött – mondta Krikun. – Elkezdték büntetni képzeletbeli szabálysértések miatt. Magánzárkába zárták. Amikor tovább panaszkodott, kétszer is meghosszabbították a büntetését. Ebben a konfliktusos időszakban eltörték a gerincét.”
Krikun szerint Martinov sok ilyen eseménynek szemtanúja volt.
A másik tanú Andrej Krekov egykori rab volt, aki többször találkozott Monatkinnal a börtönkórházban, mondta Krikun. Krekov azt vallotta, hogy Monatkin elmondta neki, hogy legalább négy alkalommal könnygázt vetettek be ellene a börtönkórteremben. Az első ilyen alkalom állítólag azután történt, hogy Monatkin megtagadta a tornát, mert az őrök cigarettát adtak neki, de gyufát nem.
„Az udvarra kényszerítették, és lefújták – mondta Krikun, idézve Krekov vallomását. – A gyakorlótér csak egy betonszoba dróthálós, nyitott mennyezettel. Néhány nappal később gázt fújtak a cellájába az ételnyíláson keresztül. Nem volt világos, hogy miért – talán csak szórakozásból.”
Mihov-Vojtyenko jogvédő elmondta, hogy Monatkin többször is beszélt neki a könnygázról, és hogy a férfi szinte egész büntetését magánzárkában töltötte.
„Nyilvánvalóan nem akarták, hogy kapcsolatba kerüljön más rabokkal, mert el kellett fedniük a kotlasi börtönőrök által elkövetett bűncselekményeket” – mondta a Szabad Európának.
Krikun hozzátette, hogy a védelem nagy győzelme, hogy sikerült rávenni a hatóságokat: adják át Monatkin teljes aktáját, ami ritkaság egy ilyen politikai töltetű ügyben.
„Átolvastuk az aktája mind a tíz kötetét – ezek 53 olyan jogsértést tartalmaznak, amelyekért megbüntették vagy magánzárkába zárták – mondta Krikun. – Nyilvánvaló volt, hogy e büntetéseket különleges esetekben, véletlenszerűen alkalmazzák. Az aktában volt egy pszichológiai jelentés is, amelyben a börtönpszichológusok azt írták, hogy a tiltakozó magatartásra a megfelelő eszköz a meggyőzés, nem pedig a büntetés.”
Veréb és kígyó
A bíróság meghallgatta a börtön egészségügyi ügyeletesét is, aki azt vallotta, hogy Monatkint 2018. szeptember 12-én hordágyon vitték hozzá. Erről Ilja Szidorov védőügyvéd beszélt a Szabad Európának. Elmondta, hogy két nappal később Monatkint egy regionális kórházba vitték, hogy megröntgenezzék a hátát. A kórház igazgatóhelyettese, Andrej Sziszojev nem tudta megmagyarázni a bíróságnak, hogy a Monatkin aktájában lévő röntgenfelvételen miért nem látni az új törés nyomát, de azt a törést sem, amellyel 2016 óta kezelték – mondta Szidorov.
„Sziszojevnek sikerült kimondania, hogy az orvosok nem tettek eleget a kötelességüknek, mivel nem írták le Monatkin összes gerincsérülését”, mielőtt az ügyészek tiltakozni tudtak volna – tette hozzá Szidorov.
A védőügyvédek kérték a bíróságot, hogy kötelezze a kórház vezetőségét az eltérések magyarázatára. A bíróság várhatóan egy későbbi tárgyaláson dönt a kérésről.
Monatkin még most is úgy él tovább – az egyik közösségi médiumban tavaly, a halála utáni napon közzétett nekrológ szavaival élve – „mint egy kis veréb, amelyik a kígyó torkába szorult”.
