Fázunk – mondja Ruszó Barnabásné Zsuzsanna az udvarukon állva. Valóban hideg van, fagypont körüli a hőmérséklet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, négyezer fős kisvárosban, Szendrőn. Ruszóné éppen a korábban kemény munkával felépített disznóól maradék furnérlemezeit hántja le, miközben a Szabadon stábjával beszél. Ebből lesz most meleg, mert a fa már elfogyott, viszont több kisgyerek is van a háznál.
Zsuzsanna fia, az ötvenéves Barna így is egy fűtetlen, hideg melléképületben tengeti a napjait. „Elvagyok magamnak, én nem fázok. Van nekem egy király paplanom. Fogom azt, betakarózom, meg minden” – mondja. Naponta többször bejár melegedni a házba, csak szótlanul leül a kályha mellé. Azt mondja, soha nem korán reggel, amikor a leghidegebb van, mert nem akar zavarni.
Minden tél hosszú
Nemcsak Ruszóéknál fogyott el a tűzifa. Sokan fáznak, máshol is eltüzelnek mindent, ami meleget adhat ideig-óráig, van, ahol a nyári ruhatárat is – meséli Báriné Kántor Magdolna a szendrői Kincses Sziget Tanoda és az egészségfejlesztési iroda vezetője. „Ők ilyenkor sajnos össze kell hogy húzódjanak egy szobába, és elkezdődik egy nagyon-nagyon hosszú és nagyon idegtépő tél. Egymás hegyén-hátán, kiszolgáltatva a betegségeknek, a rossz hangulatnak, a dohányzásnak – ezek nem XXI. századi körülmények.”
Magdolna szerint azok, akik közfoglalkoztatásból vagy csak a családtámogatási rendszer által nyújtott segítségből élnek, mindent kihasználnak annak érdekében, hogy ne a negyvenezer forintos köbméterenkénti árat kelljen kifizetni a fáért, mert arra nincs pénzük. „22.800 forint mondjuk a jövedelempótló támogatás, abból nehéz egy köbméter fát megfinanszírozni negyvenezer forintért, és azért egy köbméter fa nem olyan nagyon sok. Néha csak napokra elég” – mondja.
Ugyanannyi pénz, kevesebb fa
A szociális tűzifaprogram keretében kapnak majd tűzifát a rászorulók Szendrőn is, ahogyan számos, ötezer fő alatti településen országszerte a program 2011-es indulása óta. Igaz, egyre kevesebbet, és van, akihez csak hetek múlva jut majd el. „Négy évvel ezelőtt még kilencszáz köbméter fát osztottunk ki szinte név szerint ugyanezeknek az embereknek. Most ötszázat fogunk. Előfordulhat, hogy valaki január 22-én vagy január 15-én fogja csak megkapni a fát, én ezt nem vitatom, de maga az egész rendszer ilyen. Nem tudjuk hamarabb indítani és kivitelezni sem” – mondja Szaniszló János, Szendrő polgármestere.
A polgármester szerint egyszerűen nincs meg a logisztika egy ilyen méretű településen ahhoz, hogy minden rászorulónak szűkös határidőn belül egyszerre kivigyék a tűzifát, mert ehhez nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel. Hozzáteszi: ilyenkor érezni azt is, hogy megnő a szabálysértések száma, az emberek megindulnak az erdő felé fát gyűjteni. Nem a gallyat szedőkkel van főleg a gond, bár az ő tevékenységük is engedélyhez kötött volna. Vannak viszont, akik vágnak is fát. Azért járnak az erdőre, hogy utána eladják, sokszor éppen a leginkább rászorulóknak.
És hogy miért jut csak feleannyi fa a rászorulóknak? A 2011 óta működő szociális tűzifaprogram kerete 2018 óta változatlanul ötmilliárd forint. Az elmúlt tíz évben a tűzifa ára több mint háromszorosára emelkedett, tehát egyre kevesebb fát lehet kiosztani. Összehasonlításképp: a lakossági rezsicsökkentés 2021-ben hozzávetőleg háromszázmilliárd forintba került az államnak, míg 2023-ban már a GDP 1,8 százaléka, 1347 milliárd forint ment el a fenntartására. A földgáz fogyasztói rezsitámogatott ára ehhez képest alig változott.
Balogh József energetikai szakértő szerint Magyarországon a legnagyobb energiafelhasználó csoport nem az ipar, hanem a lakosság. „A lakossági fogyasztásnak körülbelül hetven százaléka fűtés, ennek a fűtésnek a negyven százaléka földgáz, utána holtversenyben volt a tűzifa és a távfűtés, de mára a tűzifa megelőzi a távfűtést.”
A szakértő szerint hatszázezer távfűtéses lakás van Magyarországon, de körülbelül a felében nincs se szelep, se mérő. „Tehát szerencsétlen, még ha takarékoskodni akarna se tudna, csak annyit tud csinálni, hogy kinyitja az ablakot. Ilyenkor van az, hogy télen a távfűtéses lakás nyitott ablaka – ha kell egy kép a magyar energiapolitika csődjéről.”
