Lázár János egy januári sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a GYSEV jelenleg négyszáz kilométernyi vasutat üzemeltet Magyarországon, amihez még ötszáz kilométernyi érkezik négy dunántúli megyéből. A Nyugat.hu szerint a Nyugat-Dunántúlon élők többsége sokkal jobban ki van békülve a GYSEV szolgáltatásaival, mint a MÁV-éval.
A 24.hu írta meg, hogy a magyar államé lett a minősített többségi tulajdon az osztrák–magyar közös tulajdonú vasúttársaság, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt.-ben (GYSEV).
Múlt szeptemberi hír, hogy új InterCity-szerelvények érkeznek a GYSEV-hez. Amikor majd munkába állnak a Szombathely–Budapest és a Sopron–Budapest vonalon, az osztrák–magyar társaság visszaveszi az InterCityk üzemeltetését, amit 2023-ban vett át a MÁV.
A Nyugat.hu olvasóinak reakcióiból és magánbeszélgetésekből az a kép rajzolódik ki, hogy a Nyugat-Dunántúlon élők többsége sokkal jobban ki van békülve a GYSEV szolgáltatásaival, mint a MÁV-éval, így örömmel fogadták az InterCityk érkezését.
A sorozatos MÁV-botrányok miatt nyomás alatt álló építési és közlekedési miniszter, Lázár János január 8-i sajtótájékoztatóján tíz pontban foglalta össze a magyar tömegközlekedés tíz kitörési pontját.
Ezek közül a hetedik volt a GYSEV, ami országos szinten elsikkadt a késési biztosítás és a mosdók takarítása mellett, de némileg meghökkenthette a nyugati határszélen élőket; Lázár ugyanis közölte, hogy a GYSEV üzemelteti majd Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye összes vasútvonalát, és még néhányat Veszprém megyében.
„Egy kis rész Ausztria tulajdonát képezi”
Ezt még minden bizonnyal örömmel fogadták az itt élők, ám a bejelentés nem állt meg itt: a miniszter a folytatásban arról beszélt, hogy a GYSEV-ben a magyar állam a karácsony előtti napon meghatározó, négyötödnyi tulajdonrészt szerzett, és „megkezdte az osztrák fél kiszorítását”. A GYSEV innentől kezdve nem osztrák–magyar vállalat, hanem egy olyan magyar vállalat, amelyben egy kis rész Ausztria tulajdonát képezi – mondta Lázár, hozzátéve: „Szeretném, ha a GYSEV nem Ausztriát, hanem Magyarországot szolgálná.”
Arról is beszélt, hogy „a GYSEV humán erőforrását és járműkapacitását beforgatják a magyar vasúti közlekedésbe”, megkezdődik a járműpark átcsoportosítása, és erre egy példát is hozott: GYSEV-mozdonyok már besegítenek a Békés InterCity működtetésébe.
Ugyanakkor a nyugati régióban élők egy része talán nem alaptalanul attól tart, hogy pont az ellenkezője történik, azaz a magyar állam feldúlja az eddig – Lázár szavaival élve – közmegelégedésre működő GYSEV-et, és behozza a cégbe a MÁV problémáit.
A 2009-ben megállapított struktúra alapján a magyar állam 65,6 százalékban, az Osztrák Köztársaság 28,2 százalékban, míg a STRABAG SE 6,1 százalékban volt tulajdonos. 2024 októberében a fő részvényes magyar állam megvásárolta a STRABAG SE tulajdonában álló GYSEV-részvényeket. Ennek köszönhetően a magyar állam tulajdoni hányada 71,7 százalékra emelkedett a GYSEV Zrt.-ben, míg az Osztrák Köztársaság továbbra is a részvények 28,2 százalékával rendelkezett. 2024 decemberétől, a magyar állam által végrehajtott tőkeemelésnek köszönhetően, kialakult a jelenlegi tulajdonosi struktúra, amelyben a magyar állam részesedése 75,01 százalékra nőtt, az osztrákoké pedig hajszállal 25 százalék alá zsugorodott.
Folynak a tárgyalások a MÁV-dolgozók átvételéről
Lázár János a januári a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a GYSEV jelenleg négyszáz kilométernyi vasutat üzemeltet Magyarországon, amihez még ötszáz kilométernyi érkezik négy dunántúli megyéből, de időpontot nem említett. „A vonalátadás, -átvétel egyeztetése folyamatban van, várhatóan ebben az évben meg fog történni” – közölte a Nyugat.hu megkeresésére Rázó László Gergő, a GYSEV sajtószóvivője. Ami a Veszprém megyei szakaszokat illeti, még zajlanak az egyeztetések a két vasúttársaság között, így a konkrét vonalszakaszokat még nem tudják közölni.
Folynak a tárgyalások a MÁV-dolgozók átvételéről is. Lázár János arról beszélt, hogy a cég a pályaszakaszokkal együtt átvesz MÁV-dolgozókat is, de egyelőre azt sem lehet tudni, hogyan alakul a GYSEV létszáma az átvétel után. Jelenleg közel 1900 alkalmazottat foglalkoztatnak.
Mi lesz a járműpark átcsoportosításával?
„A tervek szerint a GYSEV Zrt. egyelőre a vasútvonalak üzemeltetését fogja végezni az említett szakaszokon, a személyszállítási közszolgáltatást pedig több fázisban veszi át a vasúttársaság. Ez olyan ütemben valósulhat meg, ahogy a GYSEV beszerzi a további személyszállítási feladatokhoz szükséges járműállományt” – közölte a cég.
Léteznek olyan vasútvonalak – például a Zalaegerszeg–Őriszentpéter/Hodos, Zalaegerszeg–Rédics –, amelyeken már 2023 decembere óta a GYSEV szállítja az utasokat, ugyanakkor a vasúti pálya üzemeltetését csak most fogja átvenni. „A teljes átadás-átvételi folyamat lezárulta után a cél, hogy minden érintett szakaszon a GYSEV végezze a pályaműködtetést, és a regionális személyszállítási feladatokat is ellássa – erősítette meg a miniszter szavait a cég szóvivője, aki pontosította azt is, mit jelent a GYSEV járműveinek beforgatása. Hangsúlyozta: – A GYSEV Zrt. mozdonyparkját eddig is közösen használta a GYSEV Zrt., a GYSEV CARGO Zrt., de a MÁV-START Zrt.-vel kötött szerződés alapján rendszeresen közlekedtek a GYSEV mozdonyai az ország különböző régióiban. Ezen megállapodás keretében a GYSEV Siemens Vectron típusú mozdonyai jelenleg azért közlekednek a keleti országrész felé, mert ennek köszönhetően MÁV-START Zrt. mozdonyvezetői típusismeretet szereznek erre a járműre.”
Tizenegy új IC-szerelvény
Lázár János a sajtótájékoztatón felhozta a GYSEV új InterCity-szerelvényeit. Ezek az új, 160 km/óra sebességre képes Stadler motorvonatok „kimondottan a távolsági közlekedést szolgálják, azaz hosszabb utazás esetén is kényelmes ülések, korszerű utastájékoztató rendszer, telefonok, tabletek és laptopok töltésére alkalmas csatlakozók, tágas, világos, légkondicionált és alacsony padlós utazóterek jellemzik őket” étel- és italautomatákkal, biztonsági kamerákkal vannak felszerelve, és a korábbi információk alapján 2027-ben állnak majd munkába a soproni és a szombathelyi vonalon.
A miniszter beszélt erről a beszerzésről is, ugyanakkor úgy lehetett értelmezni a szavait, hogy ezek a vonatok közlekednek majd a 2026-ban induló Budapest–Belgrád vonalon. A Nyugat.hu kérdésére a GYSEV közölte, hogy „tavaly kötött szerződést tizenegy új InterCity motorvonat megvásárlásáról. Ezek a járművek 2027-től állhatnak forgalomba, a jelenlegi tervek szerint a Sopron–Budapest és a Szombathely–Budapest viszonylaton.”
Arra a kérdésünkre, hogy az átszervezéssel hogyan változik a nyugat-dunántúli közlekedés, és mit érzékelnek ebből az utasok, az a válasz érkezett a szóvivőtől, hogy „a nyugat-dunántúli térségben jóval magasabb lesz azon vasútvonalak aránya, amelyen a GYSEV üzemelteti a vasútvonalakat és szállítja az utasokat. Bízunk benne, hogy az utasok a szolgáltatások minőségének emelkedését fogják érzékelni, hiszen vasúttársaságunk eddig is próbált mindent megtenni a szolgáltatási színvonal növeléséért.”
A miniszter arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a magyar állam által elfoglalt vasúttársaság a határ túloldalán ugyanúgy biztosítja a szolgáltatás színvonalát, mint eddig.
