A kormány négyszázalékos bővülést tervezett, 0,6 százalék lett belőle. Az idei évre is nagyon optimista előrejelzést adott a kabinet; szerintük három százalék felett nőhet a gazdaság. Az elemzők pesszimistábbak; legfontosabb exportpiacunkon, Németországban épp szerdán jelentették be, hogy 1,1 helyett csak 0,3 százalékos GDP-növekedést várnak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) az utolsó negyedévben 0,2 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakát. A harmadik negyedévhez képest félszázalékos volt a bővülés, így véget ért a technikai recesszió.
A 2023-as visszaesés után tavaly 0,6 százalékkal nőtt a gazdaság, ez azonban jelentősen elmarad a kormány terveitől; a 2024-es költségvetés tervezésekor még négyszázalékos növekedést jósoltak.
Az éledezés jelei
Jó hírnek nevezte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, hogy negyedéves alapon fél százalékkal bővült a gazdaság 2024 utolsó három hónapjában. A növekedés egyértelműen kimozdította a magyar gazdaságot a technikai recesszióból, azonban az éves alapú növekedés az utolsó negyedévben szerinte gyenge teljesítmény. „A kilábalás tempója elég lomha” – tette hozzá. A KSH adatai alapján 0,6 százalékkal nőtt a gazdaság a kiigazított adatok szerint 2024-ben, ami Virovácz Péter szerint messze alulmúlta az év elején megfogalmazott várakozásokat. „Ez már a második év, amikor a hazai GDP érdemben negatív meglepetést okoz” – hangsúlyozta.
A KSH tájékoztatójában általában kevés részletet olvasni arról, hogy milyen folyamatok játszódnak le a gazdaságban. Az elemző szerint amit meg lehetett tudni, az teljesen összhangban van azzal, amit az előzetes ágazati adatokból sejteni lehetett. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítménye is csökkent éves bázison 2024 negyedik negyedévében.
„Az agrárium a rossz időjárás és a magas bázis együttes hatása miatt lett komoly negatív hozzájáruló. Az iparból továbbra is hiányzik a külső kereslet impulzusa, a globális készletezési ciklus még nem fordult.” A szakértő szerint az építőipar nagyon hektikusan mozog, de egyértelműen érezhető, hogy a vállalatok és a háztartások esetében visszaesés volt, de leginkább az állami megrendelések hiánya látszódik a gyenge teljesítményen.
Ehhez kapcsolódóan: Benyújtotta a kormány a „béke költségvetését”, 3,2 százalékos inflációval számolnak jövőre
A rendelésállományok jelentősen bővülnek, ami pozitív jel a jövőre nézve. Az elemző szerint a szolgáltatások együttes teljesítménye volt az, ami ellensúlyozta a többi ágazat negatív teljesítményét, és végül legalább halvány növekedést hozott a GDP egészében. „Felhasználási oldalon arra számítunk, hogy a fogyasztás lehetett a húzóerő, a beruházások vélhetően minimális javulást mutathattak, miközben a nettó export a korábbinál nagyobb mértékben húzta vissza a gazdaság teljesítményét” – tette hozzá.
Az elemző szerint a tavalyi utolsó negyedéves adat alapján megállapítható, hogy a gazdasági momentum gyenge, mivel az áthúzódó hatás lényegében zéró. „Vagyis ebből a szempontból a bázishatás nem segíti az idei év GDP-növekedését.” Szerinte ahhoz, hogy a kormány 3,4 százalékos GDP-növekedéssel kapcsolatos előrejelzése teljesüljön, átlagosan 1,3-1,4 százalékos negyedéves alapú növekedési rátát kellene produkálnia a magyar gazdaságnak az év folyamán. „Ez egyáltalán nem irreális, és nem tűnik lehetetlennek, hiszen a Covid-válság előtti időszakban és a Covid utáni helyreállási periódusban is tudott ilyet a magyar gazdaság. Ugyanakkor azokban az években jelentősen támogatóbb volt a költségvetési és monetáris politika, ami manapság nem mondható el” – tette hozzá. Ráadásul a külső kereslet is sokkal gyengébb, mint akkoriban, és a fogyasztói és üzleti bizalom is törékenyebb, sőt az elmúlt hónapokban gyengülő trendet mutatnak a felmérések. Az elemző szerint csak két százalék körül lehet az idei gazdasági növekedés üteme.
A bővülést a javuló fogyasztás és beruházás hajthatja, ugyanakkor mindez jelentősen élénkülő importtevékenységgel fog járni. Amennyiben nem történik gyors és gyökeres változás a külső keresletben, úgy a nettó export érdemben visszafogja majd a gazdasági teljesítményt.
Az MBH Bank elemzési centrumának munkatársai is azt emelték ki, hogy az éves szintű növekedéshez a szolgáltatások együttes teljesítménye járult hozzá, míg a növekedést visszavette a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar csökkenő teljesítménye. Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán szerint a bizonytalansági tényezők ellenére a következő negyedévekben érdemi kilábalás lehet a magyar gazdaságban, aminek következtében év végére akár négy százalékot megközelítő éves reál-GDP-növekedés is elérhető lehet.
Ehhez kapcsolódóan: Teljesen máshogy látja a kormány és az EU a jogállamisági vitát
„Ugyanakkor – mivel az idei év első felében az éves indexek a várt érdemi kilábalás mellett is relatíve alacsonyak maradhatnak, amiben közrejátszik a viszonylag magas tavalyi első negyedéves bázis is – összességében 2025-re éves átlagban 2,5 százalék körüli növekedés tűnik elérhetőnek” – tették hozzá. Úgy vélekedtek, hogy 2026 elejére nem kizárt, hogy öt százalék körüli éves reálnövekedési index lehet, aminek következtében jövőre éves átlagban négy százalék feletti növekedés sem tűnik lehetetlennek ebben a pillanatban.
Optimista a kormány
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett. „A belgazdaság helyreállt, a középosztály erősödik, a családok bizalma pedig fokozatosan javul. A lakosság esetében egyértelműen láthatók a fordulat jelei: a foglalkoztatottak száma továbbra is rekordmagas, míg az inaktívak száma rekordalacsony” – közölte a Nagy Márton vezette tárca.
A minisztérium szerint közel 4,7 millióan dolgoznak, miközben 2010-hez képest az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. Több mint egy éve folyamatosan – legutóbb közel nyolc százalékkal – nőttek a reálbérek, a családok pénze egyre többet ér, azaz többet tudnak vásárolni vagy utazni. „Ennek köszönhetően egy éve bővül a kiskereskedelmi forgalom, a hazai turizmus pedig 2024-ben újabb rekordévet zárt” – közölték.
A tárca szerint a huszonegy intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv lakosságot érintő programjai csak most kezdik kifejteni a hatásukat. Ezt tovább erősíti a Prémium Magyar Állampapír-kamatok kifizetése, aminek hatására tovább erősödik a családok helyzete.
Az NGM ugyanakkor úgy látja, hogy a vállalatok esetében még fordulatra van szükség, helyre kell állítani a hitelezést. Tartós fordulatot az hozhat a vállalatoknál, ha a külső kereslet helyreáll, így az export is újra dinamikusan növekszik.
Ehhez kapcsolódóan: Gazdasági akcióterv: óvatos osztogatásra készül a kabinet
„Ehhez az kell, hogy Németország mint hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere a választások után gyorsan kilábaljon elhúzódó politikai és gazdasági válságából és két éve tartó recessziójából” – közölték.
Ezzel kapcsolatban épp tegnap jelentette be a német kormány, hogy 1,1 százalékról 0,3 százalékra csökkenti az idei évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzést.