Három hónappal a vitatott, október 26-i georgiai parlamenti választások után az EU – és kisebb mértékben a NATO – még mindig bizonytalan abban, hogyan folytassa a kapcsolatot Tbiliszivel.
A kérdés még bonyolultabbá vált, amikor a kormányzó Georgiai Álom párt 2024 decemberében Miheil Kavelasvilit választotta meg és iktatta be az ország elnökévé. Ez volt az első közvetett elnökválasztás a dél-kaukázusi országban, ahol az államfő szerepe nagyrészt ceremoniális, miután 2017-ben alkotmánymódosítás törölte el a közvetlen szavazást.
Kavelasvili elnökségét vitatja az ország ellenzéke, Szalome Zurabicsvili – aki továbbra is önmagát tartja elnöknek mindaddig, amíg, mint mondja, meg nem választják törvényes utódját –, valamint a nemzetközi közösség egy része. Az Európai Parlament 2024 novemberének végén elsöprő többséggel határozatot fogadott el, amelyben újabb választások kiírását kérte Georgiában, és elutasította a Kavelasvilit megválasztó parlamentet.
Ehhez kapcsolódóan: Két elnök, káoszba süllyedt ország – mi várható Georgiában?
Az EU Tanácsában, az unió legnagyobb hatalommal bíró szervében, ahol mind a 27 tagállam helyet foglal, kevésbé egyértelmű a helyzet. A külpolitikai kérdésekben konszenzussal működő szervet olyan országok osztják meg, mint Magyarország és Szlovákia, amelyek 2024 októberének végén közvetlenül gratuláltak a Georgiai Álomnak, vagy a kérdésben héjaként fellépő Észtország és Litvánia.
Több uniós tisztviselővel folytatott háttérbeszélgetés után úgy tűnik, hogy szívesen tennék félre a Kavelasvili-kérdést, és örülnének, ha jelenleg egyáltalán nem kellene Georgiával foglalkozniuk. Ahogy egy magas rangú tisztviselő fogalmazott: „Nincs EU-alku erről – igazából klasszikus uniós bizonytalanság övezi a kérdést. Senki nem akar semmit mondani, senki nem akar hozzányúlni, és határozottan senki sem akar papírra vetni semmit.”
Egy másik diplomata, akivel beszéltem, még nyersebben fogalmazott: „Jelenleg nem teszünk lépéseket ez ügyben, de valamikor kérdésekkel kell majd szembenéznünk ezzel kapcsolatban.”
Egy harmadik forrás egy, a jelenlegi tbiliszi rezsimmel szemben kritikus országból meglehetősen komoran nyilatkozott a jövőről: „Lehetetlen egyhangú határozatot hozni a georgiai hatóságok el nem ismerési politikájában. Igyekszünk tartani a határt, korlátozzuk a kapcsolatokat az elnökkel és az új kormánnyal, amennyire csak lehet, de attól tartok, ez nem sokáig tartható.”
Sok uniós tisztviselő megjegyzi, hogy az EU jelenleg csak technikai szinten lép kapcsolatba Georgiával a helyzet depolitizálása érdekében, de senki sem tudja, meddig mehet így.
A NATO-ban egyszerűbb a helyzet
Két másik oka is van annak, hogy az EU nem tud előrelépni. Az egyik a tavalyi, vitatott parlamenti választásokon történtek olvasata. A szavazásról szóló teljes EBESZ/ODIHR-jelentés, amelyet 2024 decemberében tettek közzé, nem teremtett tiszta helyzetet. „Nem állíthatjuk, hogy a választási eredmények illegálisak vagy illegitimek. Még mindig szabálytalanságokról beszélünk. Nem léptünk tovább ezen a ponton” – mondta egy uniós tisztviselő egy háttérbeszélgetés során.
A második ok az, hogy az EU-ban sok minden történik. Amikor az uniós külügyminiszterek január 27-én Brüsszelben az idei első tanácskozásukon vettek részt, Ukrajnáról, a közel-keleti helyzetről tárgyaltak, majd arról, hogyan kezeljék az új amerikai kormányzatot. Georgia az aktuális ügyek között a találkozó végére került. Kevés döntés született akkor is, amikor 2024 decemberében a miniszterek az ország helyzetét vitatták meg.
A Georgiai Álom vezető tisztségviselőire kivetni tervezett szankciókat – amelyek az amerikaiakhoz lettek volna hasonlók – elvetették, és csak az új vízumkötelezettség bevezetése kapott zöld jelzést a georgiai diplomata-útlevelek tulajdonosaival szemben, ami igencsak jelképes intézkedés.
A NATO-nál a dolgok egy kicsit egyszerűbbek. Az egyik tisztviselő, aki felhatalmazás híján név nélkül beszélt, azt mondta: „A rövid válasz: igen, mi Kavelasvilit tekintjük Georgia elnökének. A hosszú válasz az, hogy ez egy nehéz helyzet. Hivatalosan nem mondunk sokat, de ha meg kell hívnunk egy olyan eseményre, mint egy csúcstalálkozó, akkor érdemes rámutatni arra, hogy nem számolunk azzal, hogy georgiai minisztereket hívnának meg a NATO miniszteri tanácskozásaira idén, vagy bármilyen georgiai vezetőt a júniusi hágai NATO-csúcsra.”
A katonai szövetségben felfüggeszthetnek egyes, Georgiával közös programokat, nevezetesen az együttműködést az ország védelmi minisztériumával. Erre egy felülvizsgálat után kerülhet sor, amelyben minden NATO–Georgia-együttműködést górcső alá vesznek. Ennek összegzését a következő hetekben a 32 NATO-tagállam elé kell terjeszteni.
Ehhez kapcsolódóan: A georgiai tüntetésekről tudósítók szerint a hatóságok által felbérelt verőlegények támadnak rájuk
