Csaknem félmillió liter gázolaj folyt ki a gárdonyi talajba tavaly ősszel a Mol vezetékéből; ez nagyjából tizenhat tartálykocsi kapacitásának felel meg. A kárelhárítás azóta is tart, rákkeltő anyagok kerültek a talajba, ami veszélyt jelenthet a zártkerti részen élőkre, ahol nincs vezetékes víz, és sokan gazdálkodnak, állatokat tartanak.
Az egyik érintett, aki a családjával alig pár száz méterre lakik a szennyeződés helyszínétől – kérésére nem közöljük a nevét –, azt mondta, hogy az egyik szomszédja járta végig a környéket, amikor értesült a szennyezésről, ők is tőle tudták meg, mi történt. Október 16-án lokazilálta a Mol a szivárgás helyét, akkor fel is tárták – tette hozzá.
Mint mondta, két lakossági fórumon tájékoztatta az önkormányzat a gárdonyiakat. Ő maga az elsőn a polgármester részéről még támogatást érzékelt, a második már – megfogalmazása szerint – inkább az elkenésről szólt. Elhangzott például, hogy az érintettek lehetőleg ne keressék a nyilvánosságot, mondván, „ez ostobaság is lenne, mert a saját ingatlanjaikat értéktelenítenék el”.
„Beszéltem egy ingatlanközvetítővel, az sem biztos, hogy valaha el tudom adni a földemet, ő legalábbis nem venné meg. Ha jönne egy érdeklődő, nyilván el kellene mondanom, hogy van egy potenciális veszély, miközben az itt élők egyáltalán nem tudtak a vezeték létezéséről” – tette hozzá.
Szerinte a Mol nem kommunikál közvetlenül az érintettekkel, csak az önkormányzaton keresztül. Méltánytalannak tartja, hogy a szennyező társaság számára az jelenti a problémát, hogy nem vitték vissza a tönkretett ivóvíz helyett kiosztott palackos víz ötvenforintos flakonjait.
Úgy véli, az önkormányzat hozzáállása tovább rontott a közhangulaton. „Kihoztak egy IBC víztartályt. Kértük az önkormányzattól, hogy emeljék meg, tegyenek alá egy raklapot és szereljenek rá egy használható csapot, mert olyan erővel ömlik belőle a víz, hogy folyik el mindenfelé, tiszta jég körülötte a talaj. Nem kaptunk raklapos magasítást, befagyott a tartályban a víz, és a csapon sem változtattak.”
Attól tartanak, hogy hosszú távú következményei lesznek a szennyezésnek, mert nagy szárazság volt, nem tudni, merre folyt el a repedezett talajban a gázolaj, mi terem majd meg a szennyezett földben. „A feltárás után volt egy háromnapos esőzés, a talajvíz elkezdte felnyomni az olajat. Akkor újra kijöttek a Moltól gépekkel, és tisztították a környéket, egyébként csak két-három embert látunk mozogni a területen” – mondta. Sok embert érinthet a szennyezés, néhányan pertársaság alakítását tervezik, már felvették a kapcsolatot egy ügyvédi irodával.
„Olyan, mintha a szennyező diktálna”
A Mol már szeptemberben érzékelt nyomásvesztést, de csak október közepére sikerült megtalálniuk a sérült szakaszt, október 16-án vonultak ki a területre, akkor kezdték el a vezeték feltárását és a sérült rész cseréjét – mondta a Szabad Európának Horányi Tibor gárdonyi független önkormányzati képviselő, az Alba Natura helyi civil szervezet elnöke, környezetgazdálkodási mérnök.
A gárdonyi önkormányzat október 18-án tájékoztatta a lakosságot, hogy a zártkerti részen megsérült a Mol föld alatti üzemanyag-szállító vezetéke, szivárgott belőle az üzemanyag. „A vállalat szakemberei megkezdték a vezeték feltárását, a sérült vezetékrész javítását. A talaj üzemanyaggal szennyezett részét elszállítják és cserélik, a közeli fúrt kutak vizeit hamarosan bevizsgálják” – írta akkor Eötvös Pál polgármester, hozzátéve, hogy a szennyezés nem érinti a város ivóvízhálózatát. A zártkerti házaknál azonban nincs vezetékes víz, fúrt kutakból oldják meg a vízellátásukat.
Horányi Tibor szerint legalább három-négy hét volt, mire a hatóságok megállapították, hogy ki az illetékes az ügyben. Ez nagyon hosszú idő egy ilyen súlyú szennyezés esetén – jegyezte meg. Október 20-a körül tettek bejelentést a rendőrségen, az ügyészégen és a szakhatóságok felé.
A terület alatt mintegy két méter mélyen fut a Mol egyik fontos üzemanyag-szállító vezetéke, amely 190 kilométer hosszú, és a százhalombattai finomítóból szállít benzint vagy gázolajat Pécsig. Információi szerint a szennyezés gázolajjal történt, egyelőre nem tudni, mióta szivárgott a talajba. A hivatalos verzió szerint szeptember óta, de a helyiek már hónapokkal korábban észleltek arra utaló furcsa jeleket, hogy valami történhetett, valamit keresnek a rendőrök és a Mol emberei. Horányi Tibor úgy tudja, először üzemanyaglopásra gyanakodott a Mol a hiányzó mennyiség miatt.
Pontosan nem lehet tudni, mennyi kiömlött gázolajról lehet szó. A Mol először tíz köbméterről beszélt, aztán háromszázról, az utolsó adat 487 köbméter – mondták a szennyezés elhárítását nyomon követő civilek és környezetvédők.
Hatósági oldalról a Fejér Vármegyei Kormányhivatal vízvédelmi, iparbiztonsági és tűzvédelmi osztályához tartozik az ügy, és azt érzi, hogy a hatóság nem áll a helyzet magaslatán – mondta Horányi Tibor. A Mol megjelent egy komoly stábbal, tárgyaltak az önkormányzattal. Az olajtársaság azt mondta, hogy százméteres körzetben vesz mintákat, az önkormányzat és jogi képviselője kérte, hogy legyen inkább kétszáz méter.
Olyan érzése volt, hogy itt a szennyező mondja meg, mit kell csinálni, miközben a hatóságnak kellene elrendelnie ezeket az intézkedéseket – mondta az önkormányzati képviselő és civil környezetvédő.
Információi szerint a hatóság telefonon engedélyezte a Molnak, hogy visszatemesse a korábban kitermelt, 1600 tonna gázolajjal szennyezett föld után keletkezett munkagödröt. A helyiek ezt első körben szalmabálákkal akadályozták meg, mert úgy vélték, hogy nem végezték el a teljes kármentesítést, a szennyezés sokkal nagyobb, mint amennyi földet kitermeltek. A hatóság szerepe ebben a lépésben is kérdéses volt, szerinte minden egyes mozzanatot neki kellene engedélyeznie, de itt, úgy tűnik, a szennyező diktál – mondta.
Azt is furcsának tartja, hogy egy ilyen nagy nyomású, stratégiai fontosságú vezeték csak két méter mélyen fut, ez szerinte veszélyes, bármilyen földmunka megsértheti, bár az is igaz, hogy ötven éve, amikor építették, még nem voltak ott a zártkerti házak és gazdaságok.
Mint mondta, egyesek próbálták győzködni az érintett helyieket, hogy ne verjék nagy dobra az ügyet, mert az nekik sem jó, mondván, minél többen tudnak róla, annál többet veszít értékéből az ingatlanuk. Úgy tűnik, eddig bírták, és elegük lett, mert nagyon döcögve halad a kármentesítés. A Molnak február 28-ra kell felmérnie, hogy mekkora területet érint a szennyezés, ami elég sok idő. Befagyott a számukra biztosított víz az egy köbméteres tartályokban, amit így nem tudnak használni.
Nem tapasztalták, hogy a hatóság megjelent volna egy szakértői szakmai stábbal, és hogy irányították volna a kármentesítést. Úgy tudja, hogy a Mol mint szennyező végzi a kármentesítést valamilyen utasítás alapján, de igazából úgy érzik, hogy a saját belátása szerint. A Mol telepített monitoring- és mentesítő kutakat, hétfői adat, hogy tizenegyben gázolajszennyezést találtak.
A szennyezés közvetlen közelében nagyjából húsz ingatlan van, de ha jobban kiterjed a talajban, akár száz családot is érinthet szerinte. Egy ingatlanból ki kellett költöztetni a lakókat, mert olyan súlyos volt a szennyezés. Van olyan állattartó, aki már arra kényszerült, hogy elhagyja a területet, és a zöldség-gyümölcs termesztők is aggódnak.
Senki sem tudja ellenőrizni, pontosan mi történt, érthetetlen a titkolózás
Vas Péter, a Civilek a Velencei-tóért Facebook-csoport aktivistája Gárdonyban lakik. Zártkertes részként írta le a szivárgástól leginkább érintett területet, ahol állatokat tartanak, növényt termesztenek az ott élők. Mint mondta, a Velencei-tó-környéki települések többsége – a dunai kavicsteraszra települt ercsi kútsoron keresztül – a Duna vizét issza, a szennyezéstől érintett részen azonban sok háznál nincs vezetékes víz. Fúrt kutakból nyerik az ivóvizet, abból öntöznek, és egyelőre nem tudni, hánynak a vize szennyeződött. Ezért osztottak palackos vizet, hogy legyen mit inniuk az ott lakóknak. Hozzátette: a kútfúrás többmilliós költség.
Vas Péter leginkább a részletes tájékoztatást hiányolja. Titkolózást érzékelnek, és senki sem tudja ellenőrizni, pontosan mi történt. Mint mondja, a gárdonyiak úgy tudták meg, hogy elmondták egymásnak, vagy a Facebookon írogattak. Hiába van két és fél kilométerre a már megszüntetett szivárgás helye a tótól, nem tudni, merre terjedt el a szennyeződés. A helybeliek attól félnek, hogy a talajból előbb-utóbb a tóba is bejut.
Mol: Több műszakban távolítják el a szennyezett anyagot a szakemberek
A Mol közleménye szerint az elmúlt napokban több félinformáció, illetve valótlanság jelent meg a sajtóban a gárdonyi zártkertben történt olajszivárgás ügyében. Megerősítették, hogy szeptemberben érzékelték a szivárgást, október 16-án Gárdony külterületén találták meg a hibát, egy alig tíz centiméteres repedést a csövön, amiből legfeljebb 487 köbméter gázolaj került a talajba. Az eddigi vizsgálatok alapján a szennyeződés ötvenméteres területen mutatható ki, és nem jelent veszélyt a halastóra vagy a Velencei-tóra – írták.
A tényfeltárás jelenleg is tart, eddig összesen 32 furatot csináltak, tizenkilencet a gázolaj kinyerésére használnak, a többinél a talajvíz minőségét ellenőrzik. A szakemberek több műszakban napi öt-hatszáz liter szennyezett anyagot távolítanak el a területről – olvasható a közleményben.
A Mol hangsúlyozta, hogy azonnal leállították a sérült vezetékszakaszt, két napon belül megszüntették a szivárgást és kicserélték a meghibásodott részt, 1600 tonna szennyezett talajt szállítottak el. A területet ötvenméteres sugarú körben lehatárolták, 22 kutatófúrást végeztek, amelyek közül tizenegy mutatott szénhidrogén-szennyezést. „A káreseménnyel érintett ingatlanon kívül öt fúrt kút esetében volt kimutatható szénhidrogénre utaló szennyezés, ezek azonban nincsenek összefüggésben a káreseménnyel, hiszen a laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy más az összetételük, de volt olyan eset is, ahol kenőolaj-szennyezést mutattak ki, ami nem található az érintett vezetékben. Ennek kivizsgálása az illetékes hatóság feladata” – írták.
A Mol szerint a helyiek által használt fúrt kutakban lévő víznek magas a nitrit- és nitráttartalma, valamint egyes kutakban az E. coli is jelen van, így fogyasztásra nem alkalmasak, de ezek nincsenek összefüggésben a csőrepedéssel. Ennek ellenére korábban ásványvizet és lajtos kocsit, jelenleg pedig IBC tartályos ivóvizet biztosítanak az érintetteknek. A tényfeltárást február 28-ig befejezik, az eredmények alapján pedig kidolgozzák a végleges műszaki beavatkozási tervet a szennyezettség teljes körű kezelésére. A beavatkozási tervet ellenőrzésre és jóváhagyásra megküldik az illetékes hatóságnak, és tájékoztatják az érintetteket – írta a Mol.
Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője szerint aggályos, hogy nem elég transzparens a kár felmérése és a mentesítés. Emlékeztetett arra, hogy először jóval kevesebb kifolyt gázolajról volt szó. Szerinte a mérési adatokat nyilvánosságra kellene hozni, mert közérdekű információ. Mint mondta, folyamatos és érdemi kommunikációval meg lehetne előzni a találgatásokat és a helyiek aggodalmát. Azt ugyanakkor nem tudja beazonosítani, hogy a Mol közleményében milyen megjelent félinformációkra és valótlanságokra gondol, mert az nem derült ki, ahogy az sem, hogy a mérésekkel kimutatott szénhidrogén-szennyezés határérték alatti vagy feletti.
