Csaknem egy percnyi felvételt kivágtak a gyulai börtön zárt kamerarendszerének felvételeiből – derült ki egy nyomozás során. A videófelvételre azért volt szükség, mert egy rab feljelentést tett, mert állítása szerint megverték a börtönőrök. A nyomozóhatóság bekérte a börtön folyosóján készült belső kamerarendszer felvételeit, amelyek nem stimmeltek. Végül két független szakértő is megállapította: nem technikai probléma miatt nem látható rajta a bizonyíték, azokat valakik manipulálták. Holott eleve kódolva kellett volna rögzítenie a kameráknak, hogy ne lehessen manipulálni a felvételeket. Nem így történt. És ha valaki hozzá is fér a felvételekhez, azt automatikusan rögzíti a rendszer egy naplófájlba. A gyulai börtönben naplófájl sem volt fellelhető az eset kapcsán. A Magyar Helsinki Bizottság szerint az eset nem egyedi.
A gyulai börtönben még 2023. májusában rutin zárkaellenőrzést végeztek a smasszerek. Ilyenkor minden rabnak ki kell jönnie a zárkából és a folyosón sorba kell állnia. Csakhogy az egyik férfi nem úgy állt be a sorba, ahogy kellett, ezért őt két börtönőr visszakísérte a zárkába. Úgy tudjuk: az egyik börtönőrnél egy nem rendszeresített fa fokos is volt. A férfit a gyanú szerint megverték a zárkájában. Az ügyből feljelentés lett, ami a Magyar Helsinki Bizottság szerint ritka és az is, hogy egyáltalán eljut a nyomozati szakba egy ilyen eset.
„Ezeknek a bűncselekményeknek a bizonyítása alapvetően nagyon nehéz, mert általában nincsenek szemtanúk. Általában nincs kamerafelvétel, mert olyan helyen bántalmaznak, mint a fürdőben vagy az öltözőben, ahol nincsenek kamerák. Több ilyen ügyünk is volt. A jogszabályok szerint, ha van is felvétel, akkor a fogvatartott 30 napon belül kérelmezheti a megőrzését. Ami elég rövid idő, hiszen amíg eljutnak az elítéltek hozzánk, sok idő eltelik, van, hogy több hónap is, és addigra meg már nincs meg a felvétel"
– mondta a Szabad Európának Marázi Ádám, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
A zárt rendszerben az adatkezelő 60 napig őrzi ezeket a videókat, amelyek 60 nap letelte után automatikusan törlődnek vagy felülíródnak.
Csöbörből vödörbe
A Gyulán raboskodó férfi azt vallotta az ügyészségnek: két börtönőr agyba-főbe verte a zárkában. A férfit az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Az elmúlt években nem sokat, de azért 6,1 millió forintot elköltött a BVOP 2020 és 2024 között a gyulai börtön kamerarendszerének fejlesztésére, karbantartására. Így a nyomozóhatóság az eljárás alatt joggal kérte ki a börtön belső kamerafelvételeit. Amit meg is kaptak, csak éppen valahogy a lényeg nem látszódik rajta – magyarázza Marázi Ádám a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
„Bekísérték a férfit a zárkába, ami ugye, nincs bekamerázva, és ott az elmondása szerint bántalmazták. Van két kamera a folyosón, amelyek a zárkára néznek. Maga a bántalmazás nem látszódik a felvételen, de ezek a kamerák hangot is vesznek és a meglévő felvételeken is van ütődés – ütéshang, illetve ilyen nyöszörgésszerű hangok is hallhatóak”
– mondta a Szabad Európának a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
Az ügyészségnek feltűnt, hogy az óragenerátor alapján a két kamera felvételéből összesen csaknem egy percnyi hiányzik. Annak ellenére, hogy elég szigorú törvény és még BVOP utasítás is van arra, hogyan és kik kezelhetik és férhetnek hozzá a magyar börtönrendszer kamerafelvételeihez. Ráadásul a börtönök kamerafelvételeit zárt rendszerben kezelik.
Az ügyészség kíváncsi volt arra, hogyan és hova tűnhetett az esetlegesen bizonyító erejű egy percnyi videófelvétel. Éppen ezért bevontak egy független képelemző szakértőt, aki megállapította: a videót a rögzítőberendezés nem kódolta, pedig eleve úgy kellene működniük, hogy ne lehessen manipulálni a képek tartalmát. A szakértő arra jutott: a kép és az óramegállások szerint erre lehetőség van az eszközön.
A nyomozóhatóság nem elégedett meg ennyivel, ezért felkért egy független informatikai igazságügyi szakértőt: állapítsa meg, hogy áramkimaradás vagy technikai hiba okozhatta-e a kamerák felvételeinek törlését, illetve manipuláltnak tekinthető-e a felvétel.
„A kirendelt informatikai igazságügyi szakértő elment a gyulai büntetés-végrehajtási intézetbe. Áramtalanította a két kamerát is, hogy megnézze ilyenkor mi történik. A szakvéleményében leírta: nem az történik, mint amit a felvételen látunk. Ráadásul azt is megállapította, hogy nincsenek naplófájlok sem, az eredeti felvétel nem állítható vissza, sem áramkimaradással, sem technikai problémával nem magyarázható az, hogy a videóban ugrás van. Az informatikai igazságügyi szakértő szakvéleménye szerint: valaki megvágta, manipulálta a börtön két kamerájának felvételét. Az, hogy ezt szakértők is kimondták, azért volt nagy eredmény számunkra, mert több bántalmazásos ügyünkben is tapasztaltuk, hogy a kamerák felvételeiből gyanús módon hiányoznak kisebb-nagyobb részek.”
– magyarázta Marázi Ádám.
Okosba’ megoldva
A Magyar Helsinki Bizottság a törvényileg manipulálhatatlan megfigyelési rendszer furcsasága miatt közérdekű kérdéssort küldött a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának. A BVOP a válaszok nagy részét elutasította arra hivatkozva: hogyha válaszolnának, akkor az veszélyeztetné a börtönök biztonságos üzemeltetését, ezért joguk van arra, hogy az adatokat akár harminc évre titkosítsák. Így arra a kérdésre sem válaszolnak, hogy milyen technikai intézkedések vannak rendszeresítve a bv. intézetekben az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített kép- és hangtartalom eredetiségének megőrzése, a felvétel szerkesztése, az abból való vágás/törlés megakadályozása érdekében.
„A 1995. évi CVII. törvény 12/A. § (1) bekezdése alapján a fogvatartás biztonsága szempontjából fontos létesítmény vagy eszköz biztonságos üzemeltetésével közvetlenül összefüggő műszaki adatok, valamint létesítmény vagy eszköz működéséhez kapcsolódó létesítmény- és személyvédelemre vonatkozó adatok megismerése iránti igényt a létesítmény vagy az eszköz használatának időtartama alatt, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított harminc évig el kell utasítani, ha az adat megismerése a bűncselekmények üldözéséhez vagy megelőzéséhez fűződő érdekeket – így különösen a bv. intézet fogvatartás biztonságával, illetve a végrehajtás rendjével összefüggő feladatainak ellátását – veszélyeztetné”
– áll a BVOP válaszában.
A BVOP saját szigorú szabályai is kimondják azt, hogy kik, milyen arányú jogosultsággal férhetnek hozzá ezekhez a felvételekhez. Azt a BVOP nem tagadta – nem is tagadhatta a jogvédő szervezetnek -, hogy a rendszer elektronikusan naplózza, hogy ha valaki belép és valamilyen műveletet végez a fájlokkal. De törvények és jogszabályok ide vagy oda, mindezek ellenére a gyulai börtönben a szakértők megállapították: a kérdéses videó manipulálása kapcsán egyszerűen semmiféle naplófájl nincs. Pedig a törvény szerint lennie kellene. Így azt sem tudni, hogy ki férhetett hozzá az elvileg manipulálhatatlannak mondott videókhoz. Pedig a felvétel szándékos manipulálása súlyos bűncselekmény.
„Ha véletlenül történik ilyen – ez ebben az esetben kizárható, úgy tűnik, hogy célzatosan töröltek részeket – az kötelezettségszegés szolgálatban. Ha szándékosan követik el úgy, hogy előtte a bántalmazókkal előzetesen megegyeztek ebben, akkor a felvételt törlő személy bűnsegéd lesz a bántalmazásban. Ha pedig nem egyeztek meg ebben még a bántalmazás előtt, akkor bűnpártolás lehet hivatali visszaéléssel halmazatban”
– magyarázta Marázi Ádám.
Hogy indult-e 2020-2024 között fegyelmi- vagy büntetőeljárás a büntetés-végrehajtás állományába tartozó személy ellen amiatt, hogy az elektronikus megfigyelési rendszer által rögzített kép- és hangtartalommal jogosulatlanul végzett valamely műveletet, nem tudni.
„A kérdésben foglaltak tekintetében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága nem rendelkezik kimutatással”
– írták válaszukban.
A gyulai börtönben bántalmazott rab megverésével két felügyelőt gyanúsítanak a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint.
Testkamerák 480 ezerért
Az elmúlt években felpörgött a rendőrségnél is az elektronikus megfigyelési rendszerek beszerzése, telepítése, használata. A magyar rendőrség 2023-ban beszerzett 308 testkamerát is. Indoklásuk szerint azért, mert a rendőrség célja a rendőrök biztonságának növelése, a bizonyítékgyűjtés, az elszámoltathatóság és az átláthatóság megteremtése. Ráadásul, ha van testkamera, sokkal kevesebb az eszkaláció, a szóbeli bántalmazás és a fizikai agresszió is – legalábbis az ORFK szerint.
A 308 darab testkamerából a 2024-es adatok szerint a legtöbb – 25-25 darab - Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei és Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak jutott. A borsodi rendőröknek összesen 1, a nógrádi és vasi rendőröknek egy sem.
„A rendőrség több szervezeti egysége is beszerzett 2023. évben a kor legmagasabb technikai színvonalán álló testkamerákat, melyeknek bekerülési költsége nettó 479 400 Ft/db volt. A beszerzési ár nem tartalmazza a testkamerával történő munkavégzéshez, használathoz szükséges tartozékokat (töltő dokkoló egység, tápegység, adatátviteli kábel, felszerelő eszköz), illetve a különféle licenceket és tanúsítványokat. Ezen testkamerák éves üzemeltetési költsége jelenleg nettó 264 100 Ft/db, ami az egyes testkamera eszközök üzemeltetéséhez szükséges licenc- és egyéb szolgáltatási díjakat tartalmazza”
– írta Boros Gábor ezredes, rendőrségi főtanácsos.
A Magyar Helsinki Bizottság közérdekű kérdéseire az ORFK sokkal nyitottabban válaszolt, mint a BVOP. A magyar rendőrségnél is szigorú és világosan lefektetett szabályok vonatkoznak az adatkezelőkre.
„Az IBSZ alapelvi szinten előírja, hogy az informatikai eszköz felhasználója csak az a személy lehet, aki a Rendőrséggel foglalkoztatási jogviszonyban áll, a munkavégzéshez megfelelő informatikai ismeretekkel rendelkezik, legalább osztályvezető beosztású elöljárója engedélyével szükséges mértékű hozzáférési jogosultságot kapott a Rendőrség rendszereihez, és azokat az információbiztonsági tudatosság szem előtt tartásával használja, valamint nyilatkozik az utasításban foglaltak tudomásul vételéről. A munkaköri leírásban el kell különíteni a jogköröket és a feladatköröket az egyes személyek között annak érdekében, hogy a rendszer vagy informatikai eszköz személyes felelősség megállapítása mindenkor biztosított legyen”
– válaszolta közérdekű kérdésre Boros Gábor ezredes, rendőrségi főtanácsadó.
Az is kiderült, hogy a rendőrség rendszerei is elektronikus naplófájlba rögzítik azt, ha valaki valamilyen műveletet végez a fájlokkal, ahol pedig nem, ott papíralapon rögzítik. Magyarországon rengeteg rendőrségi fogda és előállítási helyiség van. Ezeknek a felszerelése kamerákkal nem csak pénz kérdése. Van, ahova a műszaki követelmények miatt nem lehetséges kamerákat beszerelni. Boros Gábor rendőrségi főtanácsos szerint az adatok tárolása nem egységes a rendőrségen belül sem. Hogy egyes főkapitányságok, kapitányságok ezeket a felvételek min tárolják, az ORFK nem tudja, nem rendelkezik adattal. Az ezredes arra sem tudott válaszolni, hogy 2020-2024 között indult-e fegyelmi – vagy büntetőeljárás a rendőrségen belül dolgozó személy ellen, aki jogosulatlanul visszaélt volna az elektronikus megfigyelési rendszer által rögzített felvételekkel.
„A Fegyelmi Statisztikai Rendszer a jogerősen lezárt fegyelmi-, méltatlansági- és büntetőeljárások adatait tartalmazza, az elektronikus megfigyelési eszközökkel rögzített kép- és hangtartalommal jogosulatlanul végzett műveletek tekintetében statisztikai adatokat nem tartalmaz”
– áll Boros Gábor, az ORFK ezredese válaszában.
