Vajon átlépte-e az utolsó határt Aljakszandr Lukasenka azzal, hogy gyakorlatilag elrabolt egy nemzetközi légijáratot, hogy leszállíthassa róla az ellenségének tekintett újságírót? Hogyan léphet fel ezek után vele szemben a nemzetközi közösség?
Aljakszandr Lukasenka, aki évtizedek óta vezeti autoriter módon Belaruszt már megszokhatta a külföldi büntető intézkedéseket.
A 66 éves egykori téeszelnök és volt korrupcióellenes aktivista elszigeteltségben és nemzetközi szankciók közepette kormányoz, annak nyomán, hogy sokak szerint csalással nyerte meg a tavaly augusztusi elnökválasztást. A voks nyomán indult demokráciapárti tüntetéseket brutális módon törték le biztonsági erői, ami büntetőlépésekre kényszerítette a nyugati világot.
A tiltakozások letörése során mostanra több mint 33 ezer embert letartóztattak, több ezer embert megvertek vagy megkínoztak, és néhány embert holtan találtak. Úgy tűnik, az utóbbi hónapokban – bár ritkultak a tömegtüntetések – az újságírók elleni fellépés is egyre keményebb.
Szárnyakat adott vágyainak
Lukasenka május 23-án azzal emelte a tétet, hogy példátlan lépésre szánta el magát az ellenfelei utáni hajszában.
Kormánya egy harci géppel fogatott el egy polgári utasszállító gépet a belarusz légtérben egy hamisnak bizonyult bombariadóra hivatkozva. A Ryanair gépét leszállásra kényszerítették Minszkben, majd a lehetőséget kihasználva a hatóságok elvitték a fedélzetről Raman Prataszevicset, a székhelyét Lengyelországba áttelepített és rendszerkritikus Nexta hírszolgálat társalapítóját és volt szerkesztőjét.
Prataszevics Athénban járt, ahol Szvjatlana Cihanovszkaja belarusz ellenzéki vezető – és sokak szerint a tavalyi elnökválasztás valódi győztese – látogatásáról tudósított.
A nemzetközi közösség nagy része sokkal és haraggal reagált a Vilniusba tartó járat kényszerrel történt leszállítására.
Ursula von der Leyen, Európai Bizottsági elnök követelte, hogy azonnal engedjék szabadon Prataszevicset, és a „Ryanair gép eltérítéséért felelős személyeket büntessék meg”. A téma azonnal felkerült az uniós vezetők eheti brüsszeli tanácskozásának napirendjére.
Európai illetékesek új szankciókkal fenyegették meg Belaruszt, Antony Blinken amerikai külügyminiszter közben szintén sokkolónak nevezte az újságíró letartóztatását és azonnali szabadon engedését követelte. Hozzátette, hogy a Biden-kormányzat „partnereinkkel koordinálva tervezi a következő lépéseket”.
Elszámolta magát Lukasenka?
Mivel a példátlan belarusz légimanőver elszenvedője egy uniós légitársaság volt, Lukasenka elszámolhatta magát azzal kapcsolatban, hogy hogyan reagál majd a Nyugat – mondja Valer Karbalevics, Minszkben élő politikai elemző.
„Eddig a rezsim a saját területén lépett fel. A nyugati vezetők számára humanitárius és emberi jogi kérdés volt, ami Belaruszban történik. Mostantól – egy nemzetközi járattal történt incidens után – nemzetközi biztonsági kérdéssé vált a dolog” – mondta Karbalevics a Szabad Európa belarusz szolgálatának.
„Ez egy hatalmas botrány. A nyugati politikusok világosan úgy látják a helyzetet, hogy katonai erővel kényszerítettek leszállásra Minszkben egy polgári repülőjáratot” – tette hozzá.
„Úgy tűnik, Lukasenkának nagyobb prioritás volt saját országában fellépnie egy ellenzékivel szemben, mint törekedni a munkakapcsolat fenntartására” a Nyugattal – magyarázza Keir Giles, a rangos brit külpolitikai intézet, a Chatham House volt szovjet térség biztonsági kérdéseivel foglalkozó kutatója.
„Ez azt jelenti, hogy úgy érezheti: a hazai ellenzék jobban fenyegeti a hatalmát, mint ahogy eddig tűnt, vagy azt, hogy Belarusznak nem gond pária-állammá válnia. Nem lát értéket benne, és nem is reméli, hogy békében élhet a Nyugattal” – válaszolta Giles a Szabad Európának e-mailben.
Aleszia Rudnyik, Svédországban élő belarusz elemző szerint Lukasenka számára annyira csábító volt a lehetőség, hogy rács mögé dugja Prataszevicset, hogy nem akarta kihagyni a lehetőséget.
A 26 éves újságíró tavaly novemberig a Lengyelországba áttelepült Nexta online hírszolgálatnak dolgozott. A Nexta rendszeresen sugárzott felvételeket a Lukasenka-ellenes tömegtüntetésekről Telegram-csatornáján, miközben a nemzetközi médiának nehéz volt Belaruszból tudósítania.
Prataszevics most már egy másik, szintén Telegram-csatornán hozzáférhető médiumnak, a Belamovának dolgozik. Belaruszban körözést adtak ki ellene. „Szélsőségességgel”, valamint tömeges lázongás és társadalmi gyűlölködés szításával vádolják, amit ő visszautasított.
„Lukasenka helyzetértelmezése szerint a Telegram-csatornák ’szerveztek forradalmat’. Tehát nem tudott ellenállni a csábításnak, hogy megtalálja a módját az egyik csatorna szerkesztője letartóztatásának” – válaszolta e-mailben a Szabad Európának Rudnyik.
A belarusz kormánypárti média szerint maga Lukasenka parancsolta meg, hogy egy állítólagos bombariadóra reagálva egy MiG–29-es harci gép elfogja a Ryanair-járatot. A leszállított gépen nem találtak pokolgépet.
Két percen múlt
A légijáratokat követő flightradar24.com szerint a gépet mindössze két perccel azelőtt kényszerítették útvonala módosítására, hogy átért volna a litván légtérbe. Ezek után hét órát töltött a minszki reptér betonján, miután tovább indulhatott Vilniusba, ahol személyesen Ingrida Šimonytė miniszterelnök várta az utasokat.
„A belarusz hatóságok immár az ország határain kívülre is kiterjesztik a tevékenységüket. ’Puccsistákat’ tartóztattak le Moszkvában, egy ír cég gépét kényszerítették leszállásra Minszkben” – mondta Karbalevics, Yuras Zyankovich belarusz születésű és amerikai állampolgárságú ügyvéd, valamint Aljakszandr Fjaduta – Lukasenka egykori szóvivője – őrizetbe vételére utalva.
A letartóztatások annak a bizarr teóriának a részei voltak, hogy merénylet készült Lukasenka és két fia ellen, valamint hogy „külföldi biztonsági szolgálatok, minden bizonnyal a CIA és az FBI” egy olyan puccs végrehajtására készültek, amelyet „a legmagasabb politikai szinten” hagytak jóvá az Egyesült Államokban. Washington gyorsan visszautasította a vádat és abszurdnak nevezte azt.
Akkor most mi jöhet?
Az Európai Unió eddig már sorban háromszor vezetett be szankciókat belarusz illetékesekkel szemben: zárolta a területén tárolt vagyonukat, beutazási tilalmat rendelt el velük szemben. Az intézkedések 88 személyre, hét jogi személyre és magára Lukasenkára is vonatkoznak. Már a Ryanair-eset előtt a blokk a negyedik szankciós csomagon dolgozott, amely további magas rangú vezetőket vett volna célba.
Washington válasza jobbára a brüsszeli fellépést követte. Az amerikai pénzügyminisztérium legutóbbi, április 19-i lépésében közölte: visszavonja az engedélyt, amely 2015 óta lehetővé tette kilenc belarusz állami vállalat számára a pénzügyi tranzakciókat. Közéjük tartozik a belarusz ipari termelés 30 százalékát adó Belnyeftyehim nevű olajcég.
Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, Bob Menendez hét EU-s tagállam parlamenti külügyi bizottsági főnökeivel együtt közös nyilatkozatot adott ki, és ebben „kalóztettnek” minősítette a Ryanair-gép földre kényszerítését.
Az aláírók a Belarusz feletti átrepülések, sőt a Belaruszba irányuló légiforgalom teljes tilalmát sürgették. Emellett felhívták a NATO-t és az EU-t hogy vezessenek be szankciókat, és javasolták, hogy Belarusz „ne tudja használni” az Interpol nyújtotta lehetőségeket.
Az EU nyilatkozata – melyet mind a 27 tagállam jóváhagyott – megjegyzi: „az Európai Unió megfontolja ennek a lépésnek a következményeit, többek között az összes felelős elleni fellépés lehetőségét”.
Rikard Jozwiak, a Szabad Európa uniós ügyekkel foglalkozó tudósítója szerint szóba került, hogy kitiltsák az európai repterekről az állami tulajdonban lévő Belavia belarusz nemzeti légitársaságot, és hogy az összes európai légicég számára megtiltsák a belarusz légtérbe való belépést.
Az Air Baltic már be is jelentette, hogy biztonsági okokból felfüggeszti a belarusz légtér használatát. Mindez további átrepülési díjakat von el a már így is elszegényedett Lukasenka-kormányzattól.
Az Európai Unió Légibiztonsági Hatósága, az EASA ugyanakkor csak annyit mondott, hogy „felhívta a helyzetre” az európai nemzeti légihatóságok figyelmét.
„Azt ajánlottuk a nemzeti hatóságoknak, hogy adják át az információt légicégeiknek, hogy azok ezt figyelembe vegyék a kockázatok elemzése során” – állt az EASA közleményében, amelyet megosztott a Szabad Európával.
Giles szerint aggasztó jelzés lehet más autoriter rezsimek felé, ha a Nyugat nem lép fel.
„Lukasenka az EU részéről kiszámítható módon érkező dorgáló nyilatkozatokra és az érdemi fellépés elmaradására számíthat. Ez viszont katasztrofális precedenst hozhat létre az átrepülő légijáratok kezelésének kérdésében a világ autoriter rezsimjei számára. Az utazás mérhetetlenül kockázatossá válna, mivel több száz, Európát és Észak-Amerikát, valamint Ázsiát összekötő útvonal halad át az orosz és kínai légtéren.”
