„Kedves testvéreim, mélységes szomorúsággal kell bejelentenem Ferenc Szentatyánk halálát” – jelentette be Kevin Farrell bíboros a vatikáni tévécsatornán április 21-én. "Ma reggel 7:35-kor Róma püspöke, Ferenc visszatért az mennyei Atya házába" - mondta a bíboros.
A reformok argentin pápája
Ferenc pápa 1936. december 17-én született Jorge Mario Bergoglio néven olasz bevándorlók fiaként Buenos Airesben. Vegyésztechnikusként dolgozott, mielőtt 1958-ban belépett a jezsuitákhoz. Filozófiai és teológiai tanulmányai után, 1969-ben szentelték pappá. 1973 és 1979 között a jezsuiták tartományfőnöke volt Argentínában, 1998-ban kinevezték Buenos Aires érsekévé, három évvel később II. János Pál pápa a Bíborosi Kollégiumba emelte.
2013-ban, XVI. Benedek pápa lemondása után választották pápává. Assisi Szent Ferenc tiszteletére a Ferenc nevet választotta, mutatva az alázat és a szegények iránti elkötelezettségét. Pápaságát az irgalomra, a társadalmi igazságosságra és a környezetvédelemre összpontosítás jellemezte. Hangsúlyozta a vallások közötti párbeszéd fontosságát. 2019-ben első pápaként az Arab-félszigetre látogatott, és találkozott Ahmed el-Tajebbel, a kairói al-Azhár szunnita mecset nagyimámjával. Megállapodásuk mérföldkő a különböző vallások közötti békét és együttélést segítő dokumentumok sorában.
Pápaként is lelkipásztori elhivatottság és megközelíthetőség jellemezte, a szegény egyházat a szegényekért szemléletet vallotta, megszólította a marginalizált közösségeket, kiállt a szegények, az elesettek, a menekültek mellett. 2013-ban az Olaszországhoz tartozó Lampedusára utazott, hogy szolidaritást mutasson a szigetre érkező bevándorlókkal. Tíz évvel később a franciaországi Marseille-ben is ezt az üzenetet közvetítette, amikor több mint ötvenezer ember előtt pontifikált misét a Vélodrome Stadionban.
Erőfeszítéseket tett a Vatikán pénzügyi rendszerének megreformálására és a papok, egyházi személyek által elkövetett szexuális visszaélések feltárására.
A világ vezetői Ferenc pápa előtt tisztelegnek
Vlagyimir Putyin szerint Ferenc pápa "nagy nemzetközi tekintélye volt a keresztény tanítás hűséges szolgájaként, bölcs vallásos államférfiként, valamint a humanizmus és az igazságosság következetes védelmezőjeként".
"Pápai hivatala során aktívan hozzájárult az orosz ortodox és a római katolikus egyház közötti párbeszéd, valamint Oroszország és a Szentszék közötti konstruktív interakció fejlesztéséhez" – fogalmazott nyilatkozatában az orosz elnök.
Volodimir Zelenszkij is méltatta a pápát: „tudta, hogyan adhat reményt, enyhítheti a szenvedést és segítheti az egységet. Imádkozott Ukrajna békéjéért és az ukránokért. Együtt gyászolunk a katolikusokkal és minden keresztyénnel, aki Ferenc pápánál keresett lelki támaszt. Emléke örök!” - tette hozzá az ukrán elnök.
"Egy nagyszerű ember, egy nagyszerű pásztor" távozott, mondta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, aki kiváltságnak nevezte, hogy élvezhette Ferenc pápa „barátságát, tanácsait, tanításait, amelyek soha nem szűntek meg, még a megpróbáltatások és a szenvedések idején sem".
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, "a világ gyászolja Ferenc pápa halálát", hozzátéve, hogy "a katolikus egyházon túl is milliókat inspirált a kevésbé szerencsések iránti tiszta alázatával és szeretetével".
Emmanuel Macron francia elnök szerint a pápa az "alázat embere volt, a legsebezhetőbbek és a legsérülékenyebbek oldalán állt".
Friedrich Merz hivatalba lépő német kancellár szerint Ferenc pápára "a társadalom legelesettebbjei iránti fáradhatatlan elkötelezettségéért" fognak emlékezni.
Keir Starmer brit miniszterelnök a Twitteren azt írta, Ferenc pápa „fáradhatatlan erőfeszítései egy mindenki számára igazságosabb világ előmozdítására maradandó örökséget hagynak maguk után”.
JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke, aki halála előtt egy nappal, április 20-án találkozott a pápával, azt mondta, hogy keresztények milliói szerették őt világszerte. "Örültem, hogy tegnap láttam, bár nyilvánvalóan nagyon beteg volt" - tette hozzá.
Budapesten József Attilát idézte
Ferenc pápa kétszer járt Magyarországon. 2021. szeptember 7-én Budapesten ő pontifikálta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró miséjét.
2023 augusztusában az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin meghívására töltött három napot Magyarországon, ahová – mint a Sándor-palota emlékkönyvébe írta – zarándokként és barátként érkezett. József Attila A Dunánál című költeményéből idézett, és azt mondta: Budapest nemcsak méltóságteljes és életerős főváros, hanem a történelemnek is központi helye; évszázadok jelentős fordulópontjainak tanúja, a jelen és a jövő főszereplője.
Magyar egyházi vezetők és politikusok Ferenc pápáról
Orbán Viktor miniszterelnök a pápával közös képet osztott meg közösségi oldalán, és ezt írta: "Mindent köszönünk, Szentatya. Búcsúzunk."
"Az emberek nyelvén beszélt, úgy, hogy mindenki értse. És sokan értették is. Hozzánk, magyarokhoz többször is szólt. Hálával gondolunk rá" - írta bejegyzésében Sulyok Tamás köztársasági elnök.
A kormány döntést hoz arról, hogy a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja –jelentette be a pápa halálhíre kapcsán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia méltatásában azt hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa egész élete tanúságtétel volt. Személyes példát mutatott különösen a szegények, az elesettek és a rászorulók iránti szeretetből.
"Hálát adunk Istennek a kegyelmekért, amelyekben szolgálata révén részesültünk. Különös szeretettel emlékezünk két magyarországi látogatására és következetes kiállására a béke szent ügye mellett" - írta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közösségi oldalán Erdő Péter bíboros, Esztergom-Budapesti érsek.
"Próféta volt a maga korában. Mély Krisztus-hite példa mindnyájunk számára. Hitelesen szólt és cselekedett. A szegények, a kirekesztettek melletti kiállása nagy bátorságra vallott. Mindezek mellett az ökumené, a keresztény egység embereként is emlékezem rá" - írta közösségi oldalán Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke, hozzátéve, hogy Ferenc pápát az evangélikusok is gyászolják itthon és világszerte.
A Magyarországi Református Egyház közleményében egyebek között arról emlékezett meg, hogy Ferenc pápa "hitelesen szót emelt mindazokért, akik ebben a világban bármiféle módon a peremen élnek: testiekben, lelkiekben, anyagiakban, miközben elkötelezettje volt a lakott Föld megőrzésének".
Ferenc pápa következetesen elítélte az antiszemitizmust és egész pápasága alatt kiemelt figyelmet fordított a zsidó–keresztény kapcsolatok erősítésére - emlékezett meg a katolikus egyházfőről a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Emlékeztettek arra, hogy budapesti látogatásai során Ferenc pápa több alkalommal is találkozott a magyarországi zsidó közösség vezetőivel, hangsúlyozva a vallások közötti párbeszéd és a testvériség fontosságát, de számos alkalommal találkozott zsidó vallási vezetőkkel a Vatikánban is.
Az elmúlt években megrendült az egészsége
Ferenc pápát krónikus térd- és hátfájdalmak gyötörték, emiatt az utóbbi években gyakran kényszerült kerekesszékbe. 2021-ben és 2023-ban is műtéten esett át, ennek ellenére folytatta lelkipásztori feladatait és nemzetközi utazásait.
Február 14-én vitték be a római Gemelli klinikára légzési nehézségek miatt. Különösen érzékeny volt a tüdeje, mert fiatalon egy mellhártyagyulladás következtében részleges tüdőeltávolításon esett át. A klinikán kétoldali tüdőgyulladást, majd veseelégtelenséget állapítottak meg nála. Oxigénnel segítették a légzését, és vérszegénysége miatt vérátömlesztésre is szüksége volt. Március 23-án hazaengedték a kórházból, egy a nappal halála előtt jelent meg először nyilvánosan a húsvéti istentiszteleten. 2025. április 21-én hunyt el, 88 éves korában.
