Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A járvány után még sokáig tarthat a megélhetési válság


Egy étterem ételt oszt Budapesten a koronavírus-járvány és a gazdasági válság idején
Egy étterem ételt oszt Budapesten a koronavírus-járvány és a gazdasági válság idején

Egy reprezentatív felmérés szerint 800 ezren veszítették el állásukat az elmúlt egy évben Magyarországon, és még többen vannak azok, akiknek csökkent a jövedelme. A legrosszabbul az alacsonyabb végzettségűek és a gyereket nevelők élték meg a koronavírus első évét. Kevesen vannak azok, akik kaptak bármiféle segítséget az elmúlt egy évben. A Fidesz és az ellenzék szavazói nem csak a kormány válságkezelését ítélik meg eltérően.

A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung friss tanulmánya azt járja körül, hogy a magyarok miként élték meg a koronavírus-járvány első évét, és hogyan értékelik a kormány válságkezelését. Az eredményekkel kapcsolatban Bíró-Nagy Andrást, a Policy Solutions igazgatóját kérdeztük. Az interjú végén rövid összefoglalót talál a kutatásról, a teljes tanulmány pedig innen érhető el.

A koronavírus-járvány egy éve növelte a társadalmi különbségeket Magyarországon?

Több adatból is egyértelműen kiderül, hogy a társadalom legalacsonyabb rétegeiben élőket viselte meg leginkább a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság. Azokat, akik már eleve rosszabb helyzetben voltak a járvány előtt is. Minél alacsonyabb valakinek a végzettsége, annál kevésbé tudtak élni azzal a lehetőséggel, hogy otthonról dolgozhassanak, annál jobban érintette a jövedelemcsökkenés, és őket érintette legjobban a munkahelyek elvesztése. Aki 8 általánost végzett, az másfélszer nagyobb eséllyel veszítette el az állását, mint egy diplomás.

Bíró-Nagy András
Bíró-Nagy András

Ha feloldják a korlátozásokat, és kinyithatnak az eddig bezárt helyek, gyorsan visszaállhat a foglalkoztatás? A kormány szerint pár hónapon belül mindenki találhat munkát.

Ezt biztosan nem tudjuk, de arra számítok, hogy lassú méregként még sokáig velünk lesz ennek a válságnak a hatása. Nem úgy működik, hogy a korlátozások feloldása után akár több mint egy év teljes leállás után minden azonnal újra tud nyitni és talpra tud állni. Budapest belvárosában majd jól lehet mérni, hogy hány hely tud újra kinyitni és mennyi ment csődbe – egyes becslések szerint a vendéglátóhelyek 40 százaléka már nem fog egyáltalán kinyitni. Sok embernek még a gazdasági újraindulás után is sokáig lesznek nehézségei, hosszú folyamat lesz mire talpra tud állni a társadalom.

Milyen hosszabb távú következményekre kell felkészülni?

A következő egy évben tényleg megélhetési válságban marad a magyar társadalom jelentős része. Nagyon sokan úgy élték meg az elmúlt egy évet, hogy rosszabb lett az anyagi helyzetük, miközben nem segített rajtuk senki. Nem vagyok biztos abban, hogy ebből a kilábalás olyan egyértelmű lesz, mint amilyenre a kormány számít.

Azzal, hogy túl sok embert hagyott az út szélén, a kormány nagy politikai rizikót vállalt. Ez nem csak téves gazdasági- és társadalompolitikai döntés. Hatalomtechnikai szempontból is gyenge pontja lehet a Fidesznek, ami sérülékennyé teszi a politikáját és támadási felületet biztosít az ellenzéknek.

Az, hogy a Fidesz szimpatizánsai jobban értékelik a válságkezelést, azt mutatja, hogy működnek a véleménybuborékok?

A Fidesz szinte minden felmerülő kérdésre ad egy kész narratívát, hogy miről mit kell gondolni, és ezt a szavazóik nagyrészt el is hiszik. Erre aktuálisan talán a legjobb példa, hogy lakosságarányosan Magyarországon halt meg a legtöbb ember koronavírusban az egész világon, ennek ellenére a Fidesz szavazói 4-esre értékelik a kormány járványkezelését egy 1-től 5-ig terjedő skálán. Ez azt mutatja, hogy működik a Fidesz kreálta párhuzamos univerzum.

De nem az a kérdés, hogy a Fidesz vagy az ellenzék támogatói hogyan értékelik a kormány válságkezelését. Különböző felmérésekből kiderül, hogy a fideszes tábor mintegy 70-80 százaléka szinte bármit elhisz Orbán Viktornak és a Fidesznek. Az ellenzéki szavazók nagyjából ugyanilyen arányban rossznak ítélik meg Orbán Viktor és a kormány intézkedéseit, bármi legyen is az. Az a kérdés, hogy a bizonytalanok körében uralkodó hangulat melyikhez áll közelebb.

A bizonytalanok körében nincs meg az a markáns elköteleződés, mint az ellenzéki szavazók között, de az ő valóságérzékelésük közelebb áll az ellenzéki szavazókéhoz, mint a fideszesekéhez. Ez még nagyon fontos lehet a választásokig hátra lévő egy évben. A bizonytalanok nem hiszik el, hogy a kormány jól kezelte volna a gazdasági válságot eddig, inkább negatív állásponton vannak. A bizonytalanok 62 százaléka szerint a kormány nem tett eleget annak érdekében, hogy megvédje a munkahelyeket és a jövedelmeket. Ez jóval közelebb van az ellenzéki véleményhez, ami azt mutatja, hogy a bizonytalan táborban az ellenzéknek több tartaléka lehet. Nem mondom, hogy könnyű őket mobilizálni a választásokra, de a bizonytalanok hangulata közelebb áll az ellenzéki szavazókhoz, mint a Fidesz támogatóihoz.

A Fidesz támogatói kevésbé mondták, hogy rosszabb anyagi helyzetbe kerültek. Ennek politikai okai vannak, vagy a fideszesek valóban inkább azokba a társadalmi csoportokba tartoznak, akiket kevésbé érint a válság?

Igaz, hogy a nyugdíjasok értékelik legjobban a kormány gazdasági válságkezelését. Őket érinti legkevésbé a visszaesés, mert nekik stabilan érkezik a nyugdíj. Azt is tudjuk, hogy ebben a 60 év feletti korosztályban a legerősebb a Fidesz támogatottsága, tehát lehet ebben az eredményben némi demográfiai ok is. De azért inkább politikai identitáskérdés, hogy ki hogyan ítéli meg a kormány teljesítményét és annak alapján a saját helyzetét. Ez egy önbevalláson alapuló felmérés volt, így ebben elsősorban politikai különbséget látok. Az elmúlt hónapokban más kutatásokban is azt tapasztaltam, hogy a fideszesek kicsit rózsaszínűbbnek festik le akár a saját helyzetüket is, csak azért, mert az ő pártjuk van kormányon.

Szinte ​mindenki úgy érzi, egyedül maradt a nehézségekkel

A felmérés szerint a megkérdezettek 10 százaléka vesztette el a munkáját az elmúlt egy év során, ez mintegy 800 ezer főt jelent. Ez a szám jóval magasabb, mint amennyi a hivatalos statisztikákban szerepel. A különbség abból adódik, hogy ebben a 10 százalékban szerepelnek olyanok, akiknek azóta sikerült elhelyezkedniük (legalább részmunkaidőben), illetve a KSH csak az aktív munkakeresőket számolja munkanélkülinek, azokat nem, akik frissen veszítették el állásukat. A legfeljebb 8 általánost végzettek körében 12 százalék veszítette el az állását, míg a diplomások között 8 százalék. Kiemelkedően sok szülőnek szűnt meg a munkája. Aki egyedül neveli a gyerekét, ott minden negyedik ember számolt be állásvesztésről (25 százalék), míg az összes szülő körében ez a szám 13 százalék.

Nem csak az állásvesztés hatott negatívan a magyarok anyagi helyzetére. A teljes lakosság mintegy egyharmada (34 százalék) számolt be arról, hogy csökkent a fizetése. A diplomások 28 százaléka számolt be fizetéscsökkenésről, a legalacsonyabb végzettségűeknek azonban mára 42 százaléka. A falvakban élőket kevésbé érintette a fizetéscsökkenés, mint a városokban élőket, feltehetően azért, mert a válság által leginkább érintett szolgáltatások (vendéglátás, turizmus) inkább a nagyobb településekre koncentrálódnak.

Mindössze 2 százalék azoknak a magyaroknak az aránya, akiknek javult az anyagi helyzete az elmúlt egy évben.

Legrosszabbul a fiatalok jártak. A 30-39 év közöttiek mintegy fele mondta azt, hogy rosszabb lett az anyagi helyzete az elmúlt egy évben, míg a 40-59 év közötti (tehát még nem nyugdíjas) korcsoportban ez a szám 40 százalék körül alakul.

A válaszadók 1-től 5-ig terjedő skálán értékelték a magyar kormány válságban nyújtott teljesítményét is. Az egészségügyi válságkezelésre átlagban közepest adtak a magyarok, de itt már nagy különbséget mutat a politikai preferenciák szerinti megoszlás. A Fidesz támogatói kifejezetten jóra (4,1) értékelték a kormány teljesítményét, az ellenzéki szavazók kifejezetten rossz (2,2), míg a bizonytalanok az utóbbinál kicsit jobb osztályzatot adtak a kormánynak (2,9).

Ami a kormány gazdasági válságkezelését illeti, azt minden csoportban kicsit rosszabbul ítélték meg. A teljes társadalom a közepesnél rosszabbnak (2,8), a Fidesz támogatói egész jónak (3,8), az ellenzékiek kifejezetten rossznak (2), a bizonytalanok pedig a közepesnél rosszabbnak (2,6) tartja az Orbán-kormány válságkezelését.

A kutatás szerint a magyarok többsége (59 százalék) szerint a kormány nem tett meg minden tőle telhetőt a munkahelyek és a jövedelmek megvédése érdekében, és mindössze 34 százalék véli ennek ellenkezőjét. Minél inkább romlott valakinek az anyagi helyzete – vagy veszítette el állását – a járvány miatt, annál rosszabbra értékeli a kormány szerepét. Ugyanakkor itt is nagy különbség mutatkozik a pártszimpátia alapján. A Fidesz támogatóinak kétharmada (66 százalék) elégedett a kormány teljesítményével, míg az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége (85 százalék) szerint a kormány nem tett eleget a munkahelyek és a jövedelmek védelme érdekében.

Nem csak a kormány teljesítményének megítélése mutatja azt, hogy a magyarok úgy érzik, magukra hagyták őket a nehézségeikkel. A válaszadók túlnyomó többsége azt mondta, nem kapott segítséget az önkormányzattól (94 százalék), a kormánytól (93 százalék) és a munkáltatójától (89 százalék) sem. Legtöbben még a családjuktól számíthattak segítségre (44 százalék), de a magyarok többsége (56 százalék) azt mondta, hogy még a családjától sem kapott segítséget.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

XS
SM
MD
LG