2023 márciusa óta várt arra Sándor Fegyir, hogy elkezdhesse a nagyköveti munkát Budapesten. Először Novák Katalin akkori köztársasági elnök augusztusig a nem írta alá a befogadónyilatkozatot, majd Zelenszkij ukrán elnök várt a tényleges kinevezéssel tavaly decemberig. Az új nagykövet azt írta közösségi oldalán, hogy látja az ukrán–magyar együttműködésben rejlő lehetőségeket, és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a lehető legteljesebb mértékben kihasználja.
A kárpátaljai Sándor Fegyir, az ungvári egyetem tanára önként jelentkezett katonának az ukrajnai orosz invázió kezdetén. Akkor került először a híradásokba, amikor a fronton, a lövészárokból is online órát tartott hallgatóinak. A szociológiaprofesszor kulcsszerepet játszott abban a több tízmillió forintra rúgó gyűjtésben is, amelyet magyar civilek indítottak a kárpátaljai zászlóaljban harcoló katonák számára, hogy megfelelő felszerelésük és eszközeik legyenek.
Ehhez kapcsolódóan: A lövészárokból érkezhet Budapestre az új ukrán nagykövet
Sándor Fegyir 2023 márciusában erősítette meg a HVG-nek, hogy ő lehet Ukrajna új budapesti nagykövete, azonban eddig nem tudta elfoglalni hivatalát, mert Novák Katalin akkori köztársasági elnök csak 2023 augusztusában írta alá az Ukrajna által előterjesztett úgynevezett agrément-kérelmet, Zelenszkij ukrán elnök tavaly decemberben nevezte ki ténylegesen.
Ő maga így írt friss bejegyzésében erről: „Ezen a napon pontosan három évvel ezelőtt reggel óta sorban álltam Uzsgorodban a katonai pultnál, hogy csatlakozzak a védelmi erőkhöz, és keletre menjek, hogy fegyverekkel a kezemben megvédjem Ukrajnát történelmi ellenségünkkel, a Kreml-rezsimmel szemben. Ma reggel óta nyugati irányba tartok, Budapest felé, immár nagykövetként, nem pedig pixeles egyenruhában, hogy védjem Ukrajna érdekeit Magyarországon, és építsem a jószomszédi kapcsolatokat Közép-Európában.”
A nagykövet Ukrajna prioritásairól írt bejegyzésében, amelyek – mint fogalmaz – „egy háborúban álló ország prioritásai, amely igazságos és fenntartható békére törekszik; Ukrajna prioritásai, amely magabiztosan halad az EU és a NATO felé; egy olyan állam prioritásai, amely elkötelezett a reformok, a jogállamiság és az emberi jogok mellett, beleértve a nemzeti kisebbségek (közösségek) jogait is”. Azt írja: mindenkinél jobban tudja, hogy az ukránok és a magyarok jó szomszédok, akik készek együtt megvédeni országukat és közös európai otthonukat.
Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor szombati évértékelőjében és hétfőn a parlamentben, a tavaszi ülésszakot megnyitó beszédében Ukrajna nevű területről beszélt, „ami eddig ütközőzóna volt a NATO és Oroszország között”. Hozzátette, hogy Magyarország és a magyarok ellenében Ukrajna soha nem lesz az EU tagja, szerinte az ukrán uniós csatlakozás tönkretenné a magyar gazdákat és az egész magyar nemzetgazdaságot. Erről itt írtunk bővebben:
