Miközben az ellenzék győzelme esetén alkotmányozni akar, a Fidesz minden közintézményt kötelezett arra, hogy kifüggessze az egypárti Alaptörvény sokak szerint nem is jogi, hanem lírai szövegként értelmezhető kezdő szakaszait. Mire jó ez az egész, és hogyan viszonyul egyébként a Fidesz az alkotmányhoz?
„A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez.” A politikai váltógazdaság sajátos értelmezését tükröző (és a nemzetet nacionalista rezsimre jellemző módon élő organizmusként megjelenítő) szöveget, amelyből ez a mondat származik, a 2010-es választásokon a szavazatok 52,7 százalékát begyűjtő Fidesz képviselői szavazták meg 2010. június 16-án. Nemzeti Együttműködésről szóló Nyilatkozatnak (Nenyi) keresztelték el, és később azt is törvénybe foglalták, hogy a szöveget kötelezően ki kell helyezni a közintézményekben.
A Nenyit, amely a választók kicsivel több mint felét a magyar nemzetnek nevezte ki, hamarosan kénytelenek lesznek nélkülözni az ügyes-bajos dolgaikat intéző, betegségeiket kezeltető, tankötelezettségüket teljesítő magyar polgárok. A kormány augusztus 4-én, szerdán rendeletet fogadott el, amely szerint a középületekben ki kell cserélni a Nenyit az új alkotmány preambulumára, az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásnak elkeresztelt részére.
Mely Alaptörvényt szintén csak fideszes voksokkal, tehát a szavazók 52,7 százalékának mandátumával felruházva fogadtak el 2011-ben.
Saját hátukat lappogtatják?
Nemzeti zászlókat, országcímereket sok helyen helyeznek el középületeken. Arról viszont nincs tudomásunk, hogy valamilyen írott szöveget, például az ország alkotmányának részleteit is kötelező lenne kihelyezni – persze nem ismerjük az összes állam idevágó gyakorlatát. Megkérdeztük a Szabad Európa balkáni, orosz, bolgár és román szerkesztőségét, hogy országukban mi a szokás: még Oroszországban sincs olyan rendelet, amilyet a Fidesz most elfogadott.
Az időzítés is furcsa: az Alaptörvényt 2011. április 18-án szavazták meg, 25-én írta alá a később plagizálás miatt lemondani kényszerült köztársasági elnök, Schmitt Pál, és 2012. január 1-jén lépett hatályba. Tehát most semmilyen aktualitása nincs, holott a rendelet a tíz éve történt elfogadást említi.
A Fidesz szokott figyelni az ilyenre, úgyhogy inkább az magyarázhatja az időzítést, hogy a választásokra készülő közélet ellenzéki részén arról folyik a nyilvános vita, hogy egy nyertes választás után hogyan lehetne a Fidesz hatalomgyakorlásának alapjául szolgáló Alaptörvényt módosítani/kiiktatni, és/vagy egy nagyobb legitimációval bíró, ugyanakkor az esetleges új kormányzást nem megbénító alkotmányt elfogadni.
A saját politikai közössége megteremtésére és egyben tartására szolgáló nemzetiesítő beszédmódot (sokak szerint szimplán a nacionalizmust) használó Fidesz, illetve Orbán Viktor kedveli a történelmi emlékeket, az állami/nemzeti nagyságot felidéző szimbolikus gesztusokat. Ennek részeként kormányzásuk tizenkét évét mint külön történelmi korszakot szokták idézni, elemelve még a nemzeti függetlenséget és rendszerváltást hozó 1990 óta eltelt húsz évtől is – ahogy a Nenyiben szerepel: az „átmenet két zavaros évtizedétől”.
A sokat faragott gránit
„A ’89-es alkotmánynak az volt a gondja, hogy mérhetően nem kötődtek hozzá az emberek, így a védelmében is nehezen voltak mobilizálhatók. A mostani rendszer, tanulva ebből, ezzel a rendelettel is a saját társadalmi elfogadottságát erősítené. Ugyanezt a célt szolgálta az is, amikor Kínában a Vörös könyvet kiosztották az embereknek, vagy nálunk az általános iskolák végzőseinek az Alaptörvényt. Cél, hogy minél inkább a rendszerhez szocializálódjanak az emberek” – mondja a Szabad Európának Majtényi Balázs alkotmányjogász, az ELTE TÁTK egyetemi tanára.
Az Alaptörvény – amelynek preambulumát most jó sok intézmény tölti le gyorsan a http://kormany.hu/nemzetihitvallas oldalról, hogy „jól látható helyen” kitehesse a falra – a Nenyi szimpla politikai deklarációjához képest a magyar jogrendet megalapozó szöveg. Saját bevallása szerint Szájer József szövegezte.
„Remélem, a kormánypártok, akiknek a felkérésére az új alkotmány szövegezését végzem, nem húzzák ki a tervezetből” – írta akkor a blogján egy szövegrész kapcsán a Fidesz egyik alapítója, évtizedekig meghatározó politikusa.
A tavaly év végén egy brüsszeli kábítószeres melegorgián való részvétele miatt EP-képviselőségéről lemondó, a Fideszből kilépő és a közéletből eltűnt politikust megkímélte a sors (vagy az Alaptörvény első mondatában szereplő Isten) attól, hogy ő szövegezze be az Alaptörvény kilencedik módosításába a melegeket célzó mondatot: „az anya nő és az apa férfi”.
Az Alaptörvény ugyanis, bármennyire is szinte természetjogi megalapozottságú szövegként szeretik láttatni elfogadói, erősen helyhez és időhöz kötött jogszabály, amelyet a Fidesz rendszeresen aktuális politikai céljainak megfelelően módosít. Preambulumának kötelező kitétele a közintézményekben alkalmas a reprezentációs funkció erősítésére, magát a jogi szöveget nehéz lenne: már kilencszer módosították tíz év alatt.
„Maga a Nemzeti Hitvallás nem is jogi nyelvezetet használ, úgy van megírva, hogy sokan egyenesen nemzeti giccsnek tartják. Maga az Alaptörvény is egyszerű retorikai eszközökkel él: ami fontos, azt a fejezetek elején csupa nagybetűvel szedik, pl. HAZÁNK”– mondja az alkotmányjogász.
Legitimálva egy „nemzeti konzultációval”
A 2010/2011-es alkotmányozáshoz a Fidesznek megvolt a kétharmados parlamenti többsége, de el kellett törölniük az 1994–98 között egyébként szintén kétharmaddal kormányzó szociálliberális pártok egy rendeletét. Ez – az SZDSZ javaslatára – akkor önmagukat korlátozta: kimondta, hogy egy új alkotmány előkészítésének szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához a képviselők négyötödének szavazata szükséges.
Ez a szabály viszont kétharmados volt, a Fidesz rögtön el is törölte, és kétharmadával aztán megszavazta az új alkotmányt is.
Egyébként az új Alaptörvény elfogadásáig tartó egy évben is már tízszer módosította a parlamenti többség az alkotmányt, és később is, a már általa kinevezett alkotmánybírókkal feltöltött Alkotmánybírósággal is többször megtette azt, hogy ha az AB elkaszált egy jogszabályt annak Alaptörvény-ellenességére hivatkozva, akkor a parlament egyszerűen betette az Alaptörvénybe magát a rendelkezést, és ezután az AB már nem foglalkozhatott vele.
Fontos volt az is, hogy gyakorlatilag lehetetlenné tették a Fidesz által ellenzékben használt eszközt, a népszavazást. Magát az Alaptörvényt sem engedték népszavazás által legitimáltatni – hiába csak a szavazók 52 százaléka áll legjobb esetben is mögötte. Helyette a senki által nem ellenőrizhető „nemzeti konzultáció” során kérdezték meg a polgárok véleményét az alkotmányozás során, a szokásos irányított, tendenciózus kérdésekkel. A Fidesz állítása szerint egymillióan küldték vissza a válaszokat.
Milyen közösség áll mögötte?
Egy nevét nem vállaló jogász szerint az Alaptörvény kettős beszédet folytat: „Néhol kifejezetten integratív és befogadó, máshol szándékosan kizárja a politikai közösség egyes részeit a politikai közösségből. Pl. az U) cikk (1) bekezdésének utolsó mondata: »A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében.« De hasonló dolgok elmondhatók a homoszexuálisokról a családfogalommal kapcsolatban. Egy alkotmánytól azt várjuk el, hogy intergáljon és a közös játékszabályokat fektesse le, de a magyar Alaptörvény csak a napi ad hoc politikai küzdelmek, a pillanat uralásának eszköze.”
Majtényi Balázs szerint az Alaptörvény nem tekinthető egy politikai közösség közös akarata kifejeződésének. „Nem tud egy alkotmányos demokrácia alapdokumentumaként működni, mert megosztja a politikai közösséget. Eleve úgy kezdődik, hogy mi, magyarok, és az etnikai értelemben vett magyarokra utal. Az Alaptörvény értékrendszere nagyon sok törésvonalat hoz létre a politikai közösségen belül.”
„De a dokumentum nagyon jól kifejezi azt, ahogy a rendszer működik. A NER az Alaptörvény által vezérelt, ezért is kell állandóan módosítani az Alaptörvényt. A mostani ellenségképzés is az Alaptörvény megosztó, nem a politikai közösség egészére kiterjedő értékstruktúrájából következik: kereszténység, etnikai nemzet, hűség stb.”
„Egy valódi alkotmánynak olyan alapdokumentumnak kellene lennie, amely olyan értékeket hordoz, amelyek nem megosztják a közösséget, hanem képesek egyesíteni. Nem arra épül, hogy csak bizonyos csoportok akaratát fejezze ki, hanem minden polgáráét” - fogalmaz az alkotmányjogász.
