Csak az uniós értékeket tiszteletben tartó tagpártokkal rendelkező európai szintű pártoknak járjon az uniós finanszírozás, és tiltsák be a nem uniós forrásból származó adományokat – javasolja az Európai Parlament. A Fidesz nem ért egyet ezzel, ezért a kezdeményezés ellen szavazott.
Nagyon sok pénzt, évente 69 millió eurót költ az Európai Parlament pártokra és pártalapítványokra. Ez derült ki a parlament költségvetéséből, ahol 2021-re és 2022-re is ez az összeg szerepel. Ennek a tételnek két része van, kétféleképp támogatják a politikai csoportosulások működését. A torta nagyobb szeletét, 46 millió eurót a politikai pártok, ennek felét, 23 milliót pedig a pártalapítványok kapják. Hogy ez mire elég? A pártok, alapítványok költségvetései azt mutatják, hogy büdzséjük kilencven százalékát ebből a forrásból fedezik, mindössze a fennmaradó tíz százalékra elegendő a magánszemélyek vagy intézmények, cégek befizetése, amelyekről szintén átlátható nyilvántartást kell vezetni és közzétenni. Az Európai Parlament megszavazott egy állásfoglalást, amelynek értelmében szigorítanák a pénzek kifizetését, és egyfajta jogállamisági mechanizmust alkalmaznának ezekre a tételekre is.
Tisztább pénzügyi viszonyokat!
Az EP-képviselők 428 szavazattal, 92 ellenszavazat és 49 tartózkodás mellett fogadták el az európai demokrácia megerősítését célzó javaslatot. Úgy fogalmazták meg elvárásaikat, hogy az európai szintű politikai pártok és alapítványok csak akkor támogathatók uniós forrásokból, ha tiszteletben tartják az uniós értékeket. Úgy vélik azonban, hogy nemcsak a pártcsaládra mint ernyőszervezetre kell odafigyelni, hanem ki kellene terjeszteni a szabályokat az európai szintű politikai pártok minden egyes tagpártjára. Ehhez pedig meg kell erősíteni a jóformán csak adminisztratív feladatokat ellátó, az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóságot.
A javaslat alapján a hatóságnak szigorúbban kellene ellenőriznie az összesen háromezer eurót meghaladó bejelentett adományokat, különösen akkor, ha az összeg hirtelen megemelkedik. A parlament ismét felszólít a nem uniós forrásból származó adományok betiltására, és javasolja, hogy a hatóság hozza nyilvánosságra az egyes adományozók európai szintű pártnak és az abba tartozó nemzeti tagpártnak adott adományait. A képviselők azt is kérik, hogy 2027-re a szabályozás biztosítsa, hogy ne lehessen adományozni egyazon európai politikai párthoz tartozó, de jogilag független szervezeteknek az átláthatósági szabályok megkerülésére, ha az adományozás mértéke együttesen túllépi az átláthatósági határértékeket.
Páneurópai választási rendszer
A parlament szerint a bizottságnak mérlegelnie kellene, hogy bevezethető-e az előző választási eredményen alapuló rendszer az európai politikai pártok finanszírozására. Nem véletlen, hogy ez a passzus is bekerült a szövegbe. Az EP ugyanis híve annak, amit a tagállamok jó része egyáltalán nem akar, vagyis hogy transznacionális listákra lehessen szavazni a következő EP-választásokon. Ez egy nagyon komoly lépés a föderális Európa politikai tartalommal való megtöltése felé, ugyanakkor kétségkívül csökkenti a nemzeti hatásköröket. Ezt a kérdést a parlament a jelenleg zajló, Európa jövőjéről szóló konferencia (amely egy eseménysorozat, és jövő év tavaszáig tart) részévé szeretné tenni. A konferencián megfogalmazottak alkalmasak lehetnek arra, hogy eljussanak az uniós alapszerződések módosításáig, amely új EU-s alapokmányt és új tartalmakat jelent.
Ebbe illik bele, hogy az EP azt is javasolja, hogy a már meglévő nemzetközi politikai pártok egyszerűbben jegyeztethessék be magukat európai szintű politikai pártként.
Az előbbieket támasztja alá a jelentés egyik előadója, a liberális Charles Goerens nyilatkozata, aki azt mondta:
„A jelentésünk időszerű, pont egybeesik az Európa jövőjéről rendezett konferenciával, ahol európaiak épp a kontinens eddigi legnagyobb demokratikus eszmecseréjében vesznek részt. A konferencián megfogalmazott gondolatokat az általunk megerősíteni kívánt európai szintű pártok tudják majd megvalósítani.”
A másik jelentéstevő, a néppárti Rainer Wieland azonban elégedetlenségének is hangot adott.
„Tartok tőle, hogy a választási eredményen alapuló finanszírozási rendszer bevezetésével kapcsolatban nem fogalmaztunk meg elég határozott kérést a bizottság számára, pedig az sokkal demokratikusabb megoldást jelentene. Egy ilyen rendszerben az európai szintű politikai pártok nagyobb figyelmet szánnának az európai választásokon való részvétel ösztönzésére, és nem lennének zárt ajtó mögötti megállapodások a választások után” – mondta Wieland a szavazást követően.
Fideszes szempontok
Szintén elégedetlen, csak épp teljesen más megközelítésből a Fidesz is. A magyar képviselők közül ők, valamint a kereszténydemokrata Hölvényi György volt az, aki elutasította a javaslatot, míg a többi párt képviselői megszavazták. A Fidesz nevében a Szabad Európához is eljuttatott közleményben Trócsányi László képviselő aggályosnak tartja, hogy a jelentés alapján „a politikai pártok felett egy hatóság olyan jogosítványokkal rendelkezik, amely az európai szinten szerepet játszó tagállami pártok felett gyámsági feladatokat lát el”.
Trócsányi László ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a politikai pártok a demokratikus kultúra szerves részét képezik. Ahogy a charta is előírja, a politikai pluralizmus megőrzése érdekében programjuk és politikai identitásuk kialakítása terén széles körű szabadságot kell biztosítani a pártoknak. A demokrácia az emberek, nem pedig ideológiák képviseletét kell hogy jelentse. Ezért nem egyeztethetők össze a demokratikus kultúra és a szubszidiaritás elvével azon javaslatok, amelyek az európai politikai párttérkép felülről lefelé történő meghatározását célozzák. Ezek a javaslatok „nem képesek orvosolni a demokratikus deficitet, miközben Európát legnagyobb erőforrásától, a sokszínűségétől fosztják meg” – tette hozzá Trócsányi László.
A Fidesz helyzete mindenképpen érdekes. A párt kilépett az Európai Néppártból, amelyen, illetve a pártcsalád alapítványán keresztül élvezhette az uniós támogatások előnyeit. „Függetlenként” a Polgári Magyarországért Alapítványt telepítették Brüsszelbe, nyolcszázmillió forintért vásároltak egy céget, amelynek az uniós negyed közepén ötszáz négyzetméteres irodája volt. (Erről itt írtunk részletesen.) Amennyiben a Fidesznek valóra válnak az európai szélsőjobboldali, EU-szkeptikus pártokat egy frakcióba tömörítő tervei, az alapítvány az uniós finanszírozás egyik nagy haszonélvezője lehet. Amennyiben azonban kiderül a Fideszről, hogy megsérti az uniós értékeket, nagyon komoly összegektől eshet el – és ez a jelenlegi politikai hangulatot és közvélekedést ismerve reális aggodalom.
