Magyar Péter március 26-án bejelentette, hogy indulni fog az európai parlamenti választáson, de még a szombati tüntetésen sem árulta el, milyen párttal. Nem tudni azt sem, miből fog kampányolni, de az EP-választás ideális terep ahhoz, hogy megmérettesse magát, és siker esetén repülőrajtot vegyen politikai karrierje. Vannak azonban buktatók is.
„Túl azon, hogy országgyűlési választás csak 2026-ban lesz, ott sokkal nagyobb az együttműködési kényszer a kisebb pártok között. Országosan jelen kell lenni sok jelölttel, az országos listához 71 egyéni jelöltet kell állítani 14 megyében és Budapesten, és a végeredmény szempontjából az egyéni jelöltekre leadott szavazatok jobban számítanak, mint a listásak – mondta a Szabad Európának László Róbert, a Political Capital választási szakértője. – A sokszintű önkormányzati választás ennél is bonyolultabb: több ezer településen választanak polgármestert és képviselőket, ahol többnyire a szavazatok relatív többségével már mandátumot lehet szerezni, a 19 megye és a főváros közgyűlését viszont listás rendszerben választjuk.”
Az európai parlamenti választáson csak pártlistákra lehet szavazni, az egész ország egyetlen nagy kerületet alkot. „Nagyjából a listákra leadott szavazatok arányában osztják el a mandátumokat is az ötszázalékos küszöböt elérő pártok között. Tehát egy az egyben látszódni fog, mekkora Magyar Péter támogatottsága, ez pedig ki is jelölheti politikai karrierjének jövőjét – négy hónappal a színre lépése után” – fogalmazott.
Érdemes visszaemlékezni a 2009-es EP-választásra, amikor a felmérésekben addig nem túl erősen szereplő Jobbik 15 százalékot ért el, és ezzel vált valódi politikai tényezővé.
Ráadásul egy ilyen eredmény jól kommunikálható: a 2019-es önkormányzati választások eredményét a Fidesz és ellenzéke is győzelemként állította be – elemzői konszenzus pedig máig nincs arról, melyik oldal nyerte, az EP-választás viszont egyértelműen kijelöli az erősorrendet.
Kell egy párt
Az egyik első nehézség, hogy a június 9-i EP-választáson csak azok a pártok indulhatnak, amelyek már léteztek a választások kitűzésének napján. Magyar március 15-én jelentette be politikai ambícióit. Sulyok Tamás köztársasági elnök három nappal korábban kitűzte a választások napját, egy párt jogerős bejegyzése ráadásul akár egy hónapig is eltarthat. Ezért Magyar csak úgy tud indulni az EP-választáson, ha egyezségre jut egy már bejegyzett párttal. Az Országos Bírósági Hivatal korábban azt közölte az MTI-vel, hogy 185 olyan párt van, amely március 12-én létezett. Az immár politikus Magyar kizárta a parlamenti pártokkal való együttműködést, de kamupártokkal és „közéletben problémás” szereplőkkel sem működne együtt – mondta a Blikknek. Így valószínűleg maradnak az olyan kis pártok, amelyek nem nagyon végeztek közéleti tevékenységet az elmúlt években. Így sincs könnyű helyzetben Magyar, aki a lapnak arról is beszélt, hogy „A terv mellett B és C verziót is tervezünk más pártokkal, a titoktartásra pedig azért van szükség, hogy a közös indulásunkat a Rogán Antal miniszter vezette körök vagy az ellenzéki elit ne tudja ellehetetleníteni”.
Ha megvan a párt, amelyet Magyar átvenne, akkor jelentkezni kell a Nemzeti Választási Bizottságnál. Ezek után a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, hogy valóban létezik-e a párt, és hitelesek-e a megadott adatai. Ezután kapják meg a pártok az íveket, amelyeken gyűjteni lehet az ajánlásokat. A pártoknak április 20. és május 3. között kell húszezer érvényes aláírást összegyűjteniük. „Ha sikerül összegyűjteni a húszezer érvényes aláírást, nem lehet akadálya az indulásnak” – mondta László Róbert. Magyarnak jó esélyei vannak összeszedni a kellő számú aláírást, ráadásul itt sincs területi megkötés, azaz akár csupa fővárosi ajánlással is el lehet indulni.
Listaállítás és kampány
Azt sem tudni egyelőre, ki lesz rajta a Magyar-féle listán. A Blikknek azt mondta: „logikusnak tartaná”, hogy ő vezesse, de nem akar európai parlamenti képviselő lenni, 2026-ig, a következő országgyűlési választásokig Magyarországon szeretne dolgozni. Azt is elárulta, hogy a támogatóinak szeretne lehetőséget biztosítani arra, hogy beleszóljanak a lista összeállításába.
„Az EP-listára akár 63 jelöltet is fel lehet tenni, de ez csak formaság, a küzdelem 21 mandátumért folyik. A lista első öt helyezettje az, ami igazán fontos, mivel a szavazólapon az ő nevük látszik majd. Persze ahhoz, hogy egyáltalán komolyan vegyenek egy politikai erőt, illik egy legalább 21 fős listát összeállítani” – mondta László Róbert.
Az aláírásgyűjtéssel egy időben, április 20-án indul hivatalosan a kampány. Kérdés azonban, milyen pénzből tudja majd hirdetni magát Magyar. Az EP-választáson – szemben az országgyűlésivel – nincs állami támogatás a kampányokra, így marad az adománygyűjtés. Magyar bejelentette, hogy van már egy egyesülete, amellyel tudnak adományokat fogadni. Nagyon oda kell figyelnie ugyanakkor, hogy minden szabályos legyen a kampányfinanszírozással, a 2022-es választások óta erre ugyanis fokozottan odafigyel a kormány. Karácsony Gergely 99 Mozgalma a furcsa „mikroadományok”, az összellenzéki kampányt támogató Márki-Zay-féle mozgalom pedig a külföldről érkező pénzek miatt került vizsgálat alá. E pénzek miatt nemcsak az Állami Számvevőszék lengetett be büntetéseket, de erre hivatkozva hozták létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is, és tették bűncselekménnyé a külföldről érkező kampánytámogatások elfogadását.
Magyar esélyei
A Medián még a március 15-i tüntetés előtt mérte Magyar Péter akkor nem létező pártjának támogatottságát. Ekkor a megkérdezettek 68 százaléka mondta azt, hogy hallott a felbukkanásáról, és közülük 13 százalék szavazna is rá – ez kevesebb mint kilenc százaléka a teljes népességnek. A kormányközeli Nézőpont Intézet április elején már az összes szavazó között mérte 13 százalékra Magyart, pont ugyanannyira, mint a DK–MSZP–Párbeszéd-listát. Nagyjából erre az eredményre jutott a Republikon is, amely a DK-t (még az MSZP és a Párbeszéd nélkül) 16, Magyar Pétert pedig 15 százalékra mérte. Maga Magyar Péter egy „még nem publikált” mérésről beszélt, amely szerint több mint húsz százalék szavazna rá.
A legutóbbi, 2019-es EP-választás rekordrészvételt hozott, az összes szavazásra jogosult majdnem 43,6 százaléka ment el választani. Abban az évben ősszel voltak az önkormányzati választások, ahol 48,6 százaléknyian szavaztak. Most először rendezik egy napon az EP-választást az önkormányzati választásokkal, ezért László Róbert szerint a részvételt illetően inkább a korábbi önkormányzati választási adatokból érdemes kiindulni.
Ha tehát mindkét 2019-es részvételt túlszárnyalja az idei, és rekord, ötven százalék körül alakul a részvétel, akkor kétszázezer szavazat kell nagyjából az öt százalék eléréséhez és legalább egy mandátumhoz.
(Az EP-választásnál az ötszázalékos küszöb érvényes akkor is, ha több párt indul együtt, nem úgy, mint az országgyűlésin, ahol a pártszövetségekre öt-, tíz- vagy 15 százalékos küszöb érvényes.)
Ez most megugorhatónak tűnik akkor is, ha csupán abból indulunk ki, hányan mentek el a szombati tüntetésre. De Magyar céljai ennél nagyratörőbbek: a The Guardiannak már arról beszélt, hogy le tudná győzni Orbán Viktort 2026-ban.
