Bár Magyarország “erős törvényi keretek” alapján támogatja a nemzeti kisebbségeket, fontos foglalkozni a roma polgárok által az élet szinte minden területén – az oktatásban, a munka világában, a lakhatásban és egészségügyi ellátásban - tapasztalható strukturális nehézségekkel. Ezt állapította meg a kontinensen a jogvédelemre felügyelő Európa Tanács, amelynek Magyarország is a tagja.
A Tanácsadó Bizottság a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményhez október 12-én adta ki sorban ötödik jelentését Magyarországról és ebben jelentős részt szentelt a romáknak.
Egyenlő feltételeket és minőségibb oktatást
A 34 oldalas anyag szerzői aláhúzzák: sürgős lépésekre van szükség, hogy a roma fiatalok ne hagyják ott korán az iskolát és hogy „befogadó és minőségi oktatásban” részesüljenek.
Tanulmányok szerint a legmagasabb roma lakossággal rendelkező magyar megyékben kétszer olyan magas az iskolát korán elhagyók aránya, mint máshol. A földrajzi alapú és iskolán belüli szegregáció még mindig “mélységesen aggasztó” - fogalmaz a dokumentum és kutatókra hivatkozva azt írja: a roma és nem roma fiatalok szegregációjának fő oka a szabad iskolaválasztás rendszere.
A szerzők egy konkrét ilyen esetről is írnak: 2019. szeptember 18-i döntésében a Debreceni Ítélőtábla kártérítés megfizetésére kötelezte a hatóságokat a Gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 és 2017 között tapasztalt, roma és nem roma gyerekek közötti, etnikai alapú szegregáció miatt.
Az anyag kitér a 10-18 éves általános és középiskolás roma lányokat tanulmányaik folytatására motiváló programra, amelyben 2017-18-ban 1780-an vettek részt.
Megemlítik az Európai Emberijogi Bíróságnak az úgynevezett Horvát és Kiss ügyben hozott döntését, mely szerint nem lehet legitim indok nélkül fogyatékosnak minősíteni és speciális iskolába küldeni roma gyerekeket.
Lakáshelyzet
A tanácsadó bizottság sürgeti, hogy a magyar kormány alkosson “átfogó nemzeti irányelveket” a romák lakáshelyzetének javítására, “jelentősen fejlessze” a szociális és támogatott lakhatás rendszerét. Emellett a jelenlegi, a lakáskérdésekben érvényesülő szegregáció elleni törvényeket megfelelően hajtsa végre.
Foglalkoztatás
A munka világában javasolják a romák és különösen a roma nők foglalkoztatási szintjének emelését és munkakörülményeinek javítását, különösen a leginkább hátrányos körzetekben.
Kutatók és a magyar hatóságok szerint is a romák alacsony foglalkoztatottsági aránya nem csak az iskolai végzettségre és a regionális különbségekre vezethető vissza, hanem a munkaerő-felvétel során ismétlődő módon jelentkező diszkriminációra is, például hogy aránytalanul szigorú feltételeket támasztanak a munkakörök betöltéséhez vagy egyszerűen nem hajlandók roma polgárokat felvenni.
A Bizottság megjegyzi, hogy nagyon alacsony a roma származású dolgozók aránya az állami szektorban (0.1% a hivatalnoki és 1,1% a közalkalmazotti karban).
A tanácsadó testület 126 diszkriminációs ügyet emelt ki, ahol a panasz “nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás miatti diszkrimináció” volt.
80 esetben az Egyenlő Bánásmód Hatóság úgy találta, hogy jogsértés történt, ezek között 20 esetben történt diszkrimináció. 14 esetet peren kívül rendeztek a felek. A legtöbb panasz magán- és állami munkaadókra, magán- és állami szolgáltatókra, egészségügyi és oktatási intézményekre érkezett.
Egy 2017-es felmérés szerint a romák többsége nem emel panaszt a munkahelyén (59%) vagy a hatóságoknál (56%) ha diszkrimináció éri, “mert úgysem történik semmi a feljelentés után”. A roma polgárok mindössze 6%-a emelt panaszt diszkrimináció miatt.
Egészségügy
Egészségügyi kérdésekben a dokumentum “átfogó akciótervet” sürget a szolgáltatási hiányosságok orvoslására, különös tekintettel a romák által lakott, hátrányos helyzetű körzetekre. Növelni kell a diszkrimináció-ellenes törvénykezés ismertségét az egészségügyi dolgozók és a betegek körében is - javasolják a szerzők.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kiemelt egy miskolci esetet, amikor a kórházi személyzet megsértette egy szülészetre került roma nő méltóságát és egyenlő bánásmódhoz való jogát, mert szóbeli zaklatásnak és diszkriminácónak tették ki.
Magyarországi nemzeti kisebbségek
A tanácsadó bizottság kitér a nemzeti kisebbségek helyzetére is. Ezzel kapcsolatban méltatja, hogy a kisebbségek képviseltethetik magukat a parlamentben. A szerzők megjegyzik, hogy a törvényhozásban a kisebbségi kérdések kevésbé számítanak megosztó témának.
Az anyag méltatja azt is, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett a kisebbségekkel összefüggő kultúrális tevékenységek finanszírozása, de javasolja, hogy a magyar kormány “méginkább vonja be a kisebbségek képviselőit a támogatási pénzek elosztásába”.
Aggasztó intolerancia
A szakvélemény szerint “a politikai közbeszédben és a médiában az intolerancia légköre tapasztalható” és ez akadályozza a magán- és a nyilvános szférában is a kisebbségekhez tartozók kultúrájának és identitásának szabad kifejezését.
Több közelmúltbeli felmérés szerint Magyarországon általánosságban negatív a kisebbségek megítélése. 2018-ban a válaszadók 72%-nak volt rossz véleménye a muszlimokról, 64%-nak a romákról és 32%-nak a zsidókról (az uniós átlag ezzel szemben 43%, 48% és 16%).
2014-ben mégcsak a magyarok 18%-a gondolta az egyik legfontosabb kérdésnek a bevándorlást az Európai Unió számára, 2018-ban már 56% - teszi hozzá az anyag.
A Tanácsadó Bizottság sajnálatosnak tartja, hogy az interneten terjed a migránsok, különösen a muszlimok elleni gyűlöletbeszéd, és hogy egyre több, muszlimok kárára elkövetett fizikai támadást jelentenek.
Az ajánlás szerint a hatóságoknak “valós módon” bátorítaniuk kell a tolerancia, az interkultúrális párbeszéd és a kölcsönös tisztelet légkörét. “Keményen állást kell foglalniuk és el kell ítélniük” bármely rasszista vagy intoleráns megnyilvánulást a közszférában - olvasható az anyagban.
A 18 független szakértőből álló Tanácsadó Bizottság érékeli, hogy hogyan hajtják végre az állami szervek a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt és ajánlásokat fogalmaz meg a Miniszterek Tanácsának. A most kiadott jelentést a 2019 decemberében Miskolcon, Gyulán, Békéscsabán, Budaőrsön és Budapesten tett látogatások alapján állították össze.
