Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

EU-szinten nehezebb lesz szájzárat tenni az újságírókra és a jogvédőkre


Mitől féltek? – horvát újságírók erélyes SLAPP-ellenes szabályokat követelnek egy tüntetésen
Mitől féltek? – horvát újságírók erélyes SLAPP-ellenes szabályokat követelnek egy tüntetésen

Az Európai Parlament kedden elsöprő többséggel támogatta azt a jogszabálytervezetet, amely határokon átnyúló ügyekben fokozott védelmet nyújt újságíróknak, emberi jogi és környezetvédelmi aktivistáknak az elhallgattatásukra irányuló, visszaélésszerű perekkel szemben.

A jövőben kétszer is meggondolhatják állami és gazdasági szereplők, mielőtt pert indítanak újságírók és jogvédők ellen elhallgattatásuk és megfélemlítésük céljából. Az Európai Parlament kedden 546 igen, 47 nem szavazat és 31 tartózkodás mellett áldását adta a tanács és a képviselő-testület között még tavaly létrejött politikai megállapodásra az úgynevezett SLAPP- (a közéleti aktivitás meghiúsítására irányuló stratégiai perek) szabályozásról.

A képviselő-testület szerint az ilyen perek a zaklatásnak és a megfélemlítésnek mind gyakoribb formái, amelyek újságírók, környezetvédelmi és emberi jogi aktivisták és közérdekű bejelentők ellen irányulnak. A jogszabály uniós szintű védelmet nyújt majd azoknak a közérdekből eljáró egyéneknek és szervezeteknek, amelyek ellen visszaélésszerű pereket indítanak az elhallgattatásukra.

A jogi védelem minden, határokon átnyúló (legalább két országot érintő) ügyre vonatkozik majd, kivéve azokat az eseteket, amikor az al- és a felperes ugyanabból az országból származik, mint az ügyben eljáró bíróság, vagy csak egy tagországra vonatkozik.

Az uniós jogalkotók két védőzáradék bevezetéséről döntöttek az ilyen jellegű perek áldozatainak megvédésére: az egyik megalapozatlan vád esetén lehetővé teszi a bíróságok számára a vád korai időszakban történő ejtését, a másik pedig azt, hogy a bíróság a felperesre hárítsa át előre a jogi eljárás becsült költségeit.

Ehhez kapcsolódóan: Fizessenek a pereskedők! – Új uniós törvény készül az újságírók, aktivisták védelmében

Ha az alperes az ellene benyújtott kereset korai visszavonását kéri, a felperesnek kell majd előállnia azokkal a bizonyítékokkal, amelyek az eljárás folytatását indokolják. A bíróság akár pénzbírsággal is büntetheti a felpereseket (gyakran politikusok, vállalatcsoportok és lobbiszervezetek), például az általuk okozott károk megtérítésére kötelezve őket.

Az igazságszolgáltatási turizmus megelőzése érdekében az új szabályok biztosítják, hogy harmadik országokban meghozott visszaélésszerű ítéleteket az EU-ban nem fognak elismerni. Az uniós kormányoknak szavatolniuk kell, hogy az ilyen eljárások potenciális áldozatai egyablakos rendszerben hozzáférjenek az eljárásjogi biztosítékokkal és a jogorvoslatokkal kapcsolatos információkhoz, beleértve a jogsegélyt és a pénzügyi és pszichológiai segítséget. A tagállamok a határokon átnyúló ügyeknél jogsegély biztosítására lesznek kötelezve.

„A SLAPP-perek a jogállamot fenyegetik, és aláássák a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát. Ezek a jogi zaklatás egy formáját képezik, és az igazságszolgáltatási rendszerrel való visszaélés eszközei, amivel befolyásos egyének és szervezetek egyre gyakrabban élnek, hogy kicsússzanak a nyilvánosság ellenőrzése alól. Nem fordulhat elő, hogy a bíróságainkat ilyen személyes érdekekre használják” – szögezte le Tiemo Wölken német szociáldemokrata, a parlamenti jelentés szerzője.

Marie Toussaint, az európai zöldek árnyék-jelentéstevője ugyanakkor sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a tagállamok keményen ellenálltak a SLAPP-áldozatok kártérítésére vonatkozó speciális szabályok bevezetésének, ahogy amiatt is, hogy a védelmi garanciákat nem tudták kiterjeszteni az egy országon belüli peres ügyekre is.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG