Zavarba ejti az EU-t Elon Musk nyílt beavatkozása a német választásba. Ha holnaptól leállna minden vezetékes orosz gázszállítás, az sem okozna jelentős drágulást. Egy katonai pilóta tanyája az ukrán határnál: John McGough rejtélyes élete. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Zavarba ejti az EU-t Elon Musk nyílt beavatkozása a német választásba
Keresi az Európai Unió, hogyan tud fellépni a hamarosan amerikai kormányzati szereplővé váló Elon Musk techmilliárdossal szemben, aki egyre nyíltabban avatkozik be egyes európai országok választásaiba. Milyen eszközei vannak az Európai Bizottságnak? – ezt járjuk körbe Gyévai Zoltánnal, a Szabad Európa brüsszeli tudósítójával.
Külön cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a brüsszeli effektusnak nevezett jelenség a határain messze túlnyúló befolyást biztosít a szabályozás terén az Európai Uniónak. Az új Trump-érában azonban annyit érhet a szabályozói hatalom Elon Muskkal és a nagy amerikai high-tech cégekkel szemben, mintha sörétes puskával mennének elefántvadászatra.
Ha holnaptól leállna minden vezetékes orosz gázszállítás, az sem okozna jelentős drágulást
A magyar kormány szerint fizikai és ellátásbiztonsági kérdés, hogy közpénzből vesznek-e orosz földgázt az ország energiaigényének ellátására. Az Európai Unió más országai szerint viszont inkább morális és geopolitikai, hiszen Magyarország is elég gyorsan le tudna válni az orosz gázról, ha lenne rá szándék, miközben Oroszország háborús agresszor, háborúi finanszírozásának pedig az egyik legfőbb bevételi forrása a máshova nehezen eljuttatható földgáz.
Egy katonai pilóta tanyája az ukrán határnál: John McGough rejtélyes élete
Kicsit bohókás, de gazdag jótevőként ismerik több kelet-magyarországi faluban John McGough nyugalmazott ezredest, aki állítólagos vietnámi veterán múltját is gyakran emlegeti. Harminc éve költözött Magyarországra, azóta jó kapcsolatba került fontos politikusokkal, nagykövetekkel, vezető rendőrökkel. Nemzetközi karrierje átível egész Európán, a szálak az orosz politika és hírszerzés, illetve a magyar rendőrség legfelsőbb szintjéig vezetnek. Ennek a fordulatos és eltitkolt életútnak jártunk utána az elmúlt hónapokban.
Cikksorozatunk második részében arról írtunk, hogy miután a kilencvenes években hazánkba költözött, John McGough adományokkal tett szívességet nemcsak helyi rendvédelmiseknek, de az akkor még oroszbarát Jobbiknak is. Eközben aktivizálta magát diplomataként és a svájci politikában is, és tett egy furcsa kirándulást a magyar–ukrán határra nem sokkal a Krím orosz elfoglalása után.
A harmadik részben kitértünk arra is, hogy az egyik legnagyobb, fegyvergyártással is foglalkozó orosz állami vállalat egyik vezetője lett, munkáját az orosz törvényhozás elnöke ismerte el, aki ma már a hírszerzés első embere.
A Kúria-elnök harca mindenki ellen
Alig telt el két hét 2025-ből, és a Kúria elnöke máris két hosszú levélben ment neki a bírósági rendszer összes szereplőjének – kivéve a kormányt. Varga Zs. András mindenkit kiosztott, aki kritizálta, ahogyan a kormány besakkozta a bírákat a fizetésemelésükkel. Indulatai érthetők, ugyanis a bírók két hónapja forronganak, ami bő egy évvel a választások előtt nem érdeke annak, aki kinevezte – a Fidesznek. A kormány igazságügyitörvény-módosításokra készül, nem mellesleg jön a választás és vele a szokásos több száz bírósági eljárás. Egyszer már maga Orbán Viktor is megrótta a Kúriát (igaz, még nem Varga Zs. vezette), mert szerinte elvett tőle egy mandátumot.
Orbán Viktor maga döntött arról, hogy induljon újra a tárgyalás a Norvég Alapról – ahogy korábban megírtuk
Vadai Ágnes, a DK képviselője decemberi cikkünk nyomán írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz a Norvég Alappal kapcsolatban. Azt a választ kapta, hogy Orbán Viktor még tavaly november 6-án hozott egy miniszterelnöki rendeletet, amelyben megbízza Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztert a tárgyalások megkezdésével. Minden érintett országgal folynak a tárgyalások az ügyben.
Csak decemberben öt százalékkal drágultak az élelmiszerek
Kellemetlen meglepetést okozott az infláció a tavalyi év utolsó hónapjában, miután magasabb lett, mint amire a szakértők számítottak. Ráadásul pont olyan tételek esetében gyorsult a pénzromlás mértéke (élelmiszer, üzemanyag, lakbér), amelyek jelentősen hatnak az érzékelt inflációra.
Kaja Kallas: Minél erősebb Ukrajna a harctéren, annál erősebb lesz a tárgyalóasztalnál
Semmilyen döntés Ukrajnáról Ukrajna nélkül, de Európáról sem Európa nélkül – az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint ez az egyik vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni az ukrajnai békerendezés esetén. Kaja Kallas a Szabad Európának és néhány más európai lapnak adott interjúban arról is beszélt, hogy az oroszokkal szimpatizáló európai kormányok számának növekedése ellenére bízik abban, hogy az EU képes lesz megőrizni az egységet, mert csak akkor maradhat erős.
Elmúlt a határátkelés gyomorgörcse: negyvenéves a schengeni egyezmény
Idén negyven- (esetleg harmincöt vagy harminc) éves az Európai Unió belső határellenőrzéseit megszüntető schengeni egyezmény. Akinek van emléke az 1990 előtti idegességről, amikor akár keleti, akár nyugati határátkelőhöz közeledett, az különösen tudja értékelni ezt a vívmányt, de Schengennel elmúlt a ’90 utáni határon várakozás kényelmetlensége is. Ha az EU azon sok millió polgárának egyike, aki egy szomszéd országba ingázik, talán halkabban brüsszelezik.
„Most láttuk videón, hogy leégett a házunk” – magyarok Los Angelesből
Legkevesebb kéttucatnyi halálos áldozata van a Los Angelesben és környékén hatalmas területeken tomboló tűzvésznek. Több ezer épület teljesen megsemmisült, köztük olyan ikonikus helyszínek, amelyek fontos szerepet töltöttek be a város történelmében. A Szabad Európa ott élő magyarokkal beszélt, közöttük olyanokkal, akiknek az otthona a lángok martalékává vált.
„A cenzúra új formája a finanszírozás megvonása” – interjú Szabó Györggyel, a Trafó alapítójával
Kétszer is elmozdította vezetői pozíciójából a politikai akarat a nemzetközileg elismert budapesti Trafó Kortárs Művészetek Háza alapítóját. Az elmúlt években számos díjjal elismerték a közgazdászi és kulturális menedzseri végzettségű szakember munkáját. Szabó György a Szelfiben beszélt a magyarországi kultúrafinanszírozás problémáiról, az innováció hiányáról, és elárulta, hogyan ellenőrizte és próbálta őt beszervezni a rendszerváltás előtti hatalom.
Bán Róbert: Magyarként igenis a történelem napos oldalán állunk
Gondolta volna a kedves olvasó, hogy magyarként valójában a történelem napos oldalán áll? Bán Róbert, a budapesti Piarista Gimnázium tanára éppen ezt szeretné bebizonyítani az érdeklődőknek a közösségimédia-felületein.
