A Facebook független felügyeleti testülete érvényben hagyta a Donald Trump előző amerikai elnök fiókjának felfüggesztésére vonatkozó döntést, ugyanakkor kiemelte, a határozatlan időre szóló letiltás nem volt helyénvaló.
A testület május 5-i határozatában rámutatott, hogy Trumpnak az amerikai elnökválasztás elcsalásával kapcsolatos alaptalan állításai „olyan környezetet teremtettek, amelyben súlyos kockázata volt az erőszaknak”.
„Trump bejegyzéseinek közzététele idején egyértelmű, azonnali kockázata volt a károkozásnak, a zavargásokban érintettek melletti támogatói szavai legitimálták erőszakos cselekedeteiket” – írták.
Miközben a Facebook jogosan járt el a volt elnök fiókjának felfüggesztésével, nem volt helyes határozatlan időre elrendelni a zárolást – állapította meg a testület, felszólítva a vállalatot, hogy hat hónapon belül vizsgálja felül a döntést, és határozzon arányos válaszintézkedésről.
„Nem engedélyezhető, hogy a Facebook meghatározatlan időre eltiltson egy felhasználót a platform használatától, anélkül, hogy közölné, helyreállítják-e még a fiókját, s ha igen, akkor mikor” – mutattak rá.
Precedensértékű ügy
Az ügyet világszerte figyelemmel követik politikusok, szólásszabadság-szakértők és aktivisták, ugyanis precedensértékű lehet.
Trump fiókjai felfüggesztésének jogosságát többen vitatják, sokan aggodalmukat fejezték ki az érintett cégeknek a szabad véleménynyilvánítást korlátozó, egyoldalú döntései miatt. A Facebook és a Twitter azzal érvelt, hogy az exelnök megsértette a felhasználási feltételeiket, elemzők azonban rámutatnak, hogy ezt éveken keresztül elnézték neki, valószínűleg azért, mert bejegyzéseinek nagy hírértéke volt, magas forgalmat generáltak.
A felügyeleti testületnek húsz tagja van, köztük emberi jogi szakértők, jogászok, újságírók, illetve például Helle Thorning-Schmidt volt dán kormányfő.
