Azzal az indoklással utasította el a bíróság Baranyai Gábor keresetét, hogy a külügyi jogviszony „egyoldalú bizalmi jogviszony”, így a diplomatának gyakorlatilag csak kötelességei vannak a munkáltatójával szemben, a jogai jóval korlátozottabbak.
Első fokon elutasította a Fővárosi Törvényszék Baranyai Gábor volt diplomata keresetét az Igazságügyi Minisztériummal szemben. A brüsszeli magyar állandó képviseleten dolgozó, belső piaci ügyekért, többek között az energiapolitikáért is felelős magyar nagykövet 2022. október 20-án, az akkor tartott uniós csúcs idején kora délután még részt vett Orbán Viktor miniszterelnök felkészítésében az Európai Tanács ülése előtt, kora este viszont már arról értesült, hogy a kormány azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszünteti a külszolgálati és egyúttal a közszolgálati jogviszonyát. Néhány órája maradt kiüríteni az irodáját, még a tb-jogosultsága is megszűnt, pedig kint él vele az egész családja Brüsszelben. A nagyköveti tanács másnapi ülésén sem vehetett részt már.
A Szabad Európa azóta sem cáfolt információja szerint az elbocsátásnak nem szakmai okai voltak. Baranyai Gábornak azért kellett távoznia, hogy helyére a Várhelyi Olivér kabinetjében dolgozó egyik tag feleségét nevezzék ki. Baranyai már akkor jelezte, hogy jogi útra tereli az ügyet. Keresetében az elbocsátása alapját képező törvény, az úgynevezett külszolgálati törvény Alaptörvény-ellenességének megállapítását, valamint tizenkétmillió forintos kártérítést, illetve sérelmi díj megfizetését kérte.
„Különleges jogviszony”
A Fővárosi Törvényszék több tárgyalási nap után, pénteken hozta meg első fokú döntését, amelyben elutasította Baranyai Gábor keresetét. A bíró indoklásában kifejtette, hogy a külszolgálati jogviszony egy különleges, bizalmi jogviszony, amelyben a munkavállalónak jóval több kötelezettsége és kevesebb joga van, mint a munkáltatónak. Korábban részletesen írtunk róla, hogy a kormány a köztisztviselői, illetve külszolgálati törvény módosításával hogyan hozta teljesen kiszolgáltatott helyzetbe a külszolgálatban, a külügyminisztériumban dolgozókat, aminek eredményeként ma már indoklás nélkül bárkit azonnali hatállyal ki lehet rúgni – mint ahogy egyre többször meg is történik.
Ehhez kapcsolódóan: Lépésről lépésre tette kiszolgáltatottá a kormány a nekik dolgozókat
Az ítélet indoklásban az is szerepel, hogy a jogalkotó kifejezett szándéka volt, hogy a munkáltatónak szinte korlátlan joga legyen a munkavállalók fölött ezekben az esetekben, így az egyébként érvényes emberi, munkavállalói jogok (tisztességes bánásmódhoz, méltányossághoz való jog például) korlátozottan vehetők figyelembe, hiszen ezzel sérülne a jogalkotói szándék.
„Kicsit úgy éreztem magam, mint A tanú című filmben, amikor Virág elvtárs összekeveri a vallomást az ítélettel: a bíró gyakorlatilag az alperes Igazságügyi Minisztérium jogi képviselőjének keresetlevelét olvasta fel az ítéletben. Ezek szerint az, hogy külföldön azonnali hatállyal szüntették meg a jogviszonyomat, vonták be a diplomataigazolványomat, hogy négy gyermekkel egyből az utcára akartak tenni, semmit nem számított. Holott alapelv, hogy munkaügyi jogi esetekben úgy kell eljárni, hogy az ne sértse az egyén jogait” – mondta a Szabad Európának Baranyai Gábor.
A volt diplomata most arra vár, hogy megkapja az írásba foglalt elsőfokú ítéletet. Még gondolkozik rajta, hogy fellebbez-e.
Az ügyben kerestük az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályát, válaszukat közölni fogjuk.
