Sulyok Tamás, az új köztársasági elnök első akciójaként aláírta Svédország NATO-csatlakozásának engedélyezését a magyar Országgyűlés által.
Hivatalossá vált, hogy több mint másfél év késlekedés után Magyarország is engedélyezte Svédországnak a belépést a NATO-ba – adta hírül az új köztársasági elnök. Sulyok Tamás ugyanis már ünnepélyes beiktatása előtt, első elnöki döntéseként aláírta az Országgyűlés jogszabályát.
A magyar parlament február 26-án szavazta meg a svéd csatlakozás ratifikálását, amit Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke továbbított az elnöki hivatalnak.
Miután Novák Katalin előző köztársasági elnök február 10-én lemondott egy pedofilbotrány után, Kövér László, az Országgyűlés elnöke vált az ideiglenes köztársasági elnökké. De nem ő írta alá az új jogszabályt, az már Sulyok Tamás első akciója lett, aki március 5-től, pontosan nulla órától magyar köztársasági elnök.
Ehhez kapcsolódóan: Kövér László nem támogatta Svédország NATO-csatlakozását
A Svédország csatlakozásának megengedését szolgáló javaslatot a magyar parlament elsöprő többséggel, 188 igennel és hat nemmel fogadta el február 26-án. Kizárólag a Mi Hazánk frakciója szavazott nemmel.
Mégis Magyarország lett az utolsó
2022. július 14-e óta várt arra a NATO és Svédország, hogy Magyarország is jóváhagyja a katonai szövetség bővítését. Svédország és Finnország 2022 májusában adta be csatlakozási kérelmét, kevesebb mint két hónappal azután, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.
A többi NATO-tagállam rövid időn belül jóváhagyta a csatlakozási kérelmeket, a magyar parlament a kormány többszöri ígérete ellenére február végéig nem tette meg. Korábban a magyar kormány számos tagja és Novák Katalin korábbi köztársasági elnök is megígérte, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, aki jóváhagyja a kérelmet, de végül nem tartották be az ígéretüket.
Ehhez kapcsolódóan: Az ellenzék hiába vette volna napirendre a kérdést a nagykövetek előtt.
A magyar kormány legalább fél tucat különböző érvet dobott be az elmúlt bő másfél évben, hogy épp miért kívánja megakadályozni a svéd csatlakozás kérdésének napirendre vételét. Azóta sem derült ki, hogy mi volt a célja az időhúzásnak.
