Ellenzéki önkormányzatokat lehetetlenített volna el a Pest Vármegyei Kormányhivatal, mert szerinte ha a polgármester egyéni képviselőként is mandátumot nyert, akkor a 11 fős testületben nem 6, hanem 7 szavazat kell a minősített többséghez. A Kúria szerint a kormányhivatal döntése jogszerűtlen.
Az önkormányzat irányítását 2024-ben a Fidesztől megszerző fóti képviselő-testület új SZMSZ-t elfogadó döntését jogszerűtlennek minősítette a megyei kormányhivatal. A Tarnai Richárd főispán által vezetett hivatal szerint minősített szavazásoknál – például az alpolgármester megválasztásakor vagy Fót esetében a működési szabályzat elfogadásakor – egynél nagyobb szavazatkülönbség szükséges, tehát a 11 fős testületben nem 6, hanem 7. A Telexnek a helyzetet összefoglaló februári cikke és a Kúria mostani ítéletének indoklása szerint Tarnai azzal érvelt, hogy a polgármester egyben képviselői körzetét is megnyerte, így képviselői helye betöltetlen maradt. Azt viszont betöltöttnek kell venni, emiatt a kerepesi és a fóti testület valójában 12 fős, vagyis a hat szavazat nem jelent többséget.
A kormányhivatal lényegében azt mondta ki, hogy a polgármestert két mandátummal kell figyelembe venni, így pedig már nem volt meg a minősített többség. Ezt a jogértelmezést Fóton, Kerepesen, Pécelen, Üllőn és Vecsésen is alkalmazta a Pest Vármegyei Kormányhivatal, de pl. Hajdúnánás esetében a Hajdú-Bihar vármegyei is. Ez megbénította volna az irányítást ezeken a településeken.
Nem érintett, de ellenzéki/civil irányítású megyei városvezetők szolidaritásukat kifejező közös nyílt levelet is írtak a kormányhivatal eljárásáról, ami szakít az elmúlt 35 év gyakorlatával. Szerintük mind a „törvény szelleme”, mind a józan ész azt mondja, hogy egy 11 fős testületben elég a hatfős többség. Több önkormányzat perelte is a volt fideszes parlamenti képviselő, Tarnai Richárd vezette kormányhivatalt.
Fóton kockáztatott is az ellenzéki többség: a polgármester lemondott képviselői mandátumáról. (Eredetileg tévesen írtuk, hogy a fóti önkormányzat perelt. Valójában a kormányhivatal kérte a Kúriától az önkormányzati határozat megsemmisítését, miután az önkormányzat ezt nem tette meg. Erről az indítványról határozott a Kúria.)
Az emiatt kiírt időközi választást is az ő jelöltjük nyerte (haláseset miatt egy másik körzetben is választottak), így nem is volt szükség a számukra kedvező bírósági ítéletre. (A 2024-ben még fideszes színekben, most függetlenként induló jelölt mindössze 11 százalékot kapott.)
Az ítélet
A Kúria Önkormányzati Tanácsa május 20-i ítélete Fót esetében kimondta, hogy a kormányhivatal jogértelmezése és a fóti SZMSZ elfogadása kapcsán kiadott törvényességi felhívása (miszerint azt hatályon kívül kell helyezni) téves.
Az öttagú bírói tanács az ítélet indoklásában leírja, hogy az önkormányzati választásról szóló törvény szerint 25.000 lakosig nyolc egyéni választókerületi és három kompenzációs listás mandátum osztható ki egy településen.
Aki egyéni választókerületben és polgármester-választáson is a legtöbb szavazatot kapja, az egyben polgármester és képviselő is lesz. És bár a kormányhivatal szerint a törvény két paragrafusának összevetéséből az következik, hogy a határozatképesség számításánál az egyéni képviselőnek is megválasztott polgármestert két mandátummal kellene figyelembe venni, ez nem így van. A jogszabály, írja az ítélet, „nem különbözteti meg a „ténylegesen” betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a „határozatképesség”, vagy „döntéshozatal szempontjából” betöltetlen önkormányzati képviselői helytől”. Így nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a polgármester a képviselő-testület határozatképessége, szavazataránya szempontjából – külön – önkormányzati képviselőnek lenne tekinthető.
Vagyis minősített többség számításakor minden képviselői mandátum, így a polgármesternek is megválasztott egyéni képviselő mandátuma is egy mandátumnak tekintendő: „az önkormányzati képviselők számának meghatározásakor azt a személyt, aki a képviselő-testületnek több jogcímen is tagja, nem jogcímenként, hanem egy képviselőként kell számításba venni”. A határozatképesség és a minősített többség számításakor annak „több mint a fele” így 6 főt jelent.
Annak dacára így van ez, így az ítélet, hogy a kormányhivatal beadványában utalt a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium illetékes államtitkárának állásfoglalására. Erre az írja a kúriai tanács, hogy „informális jogértelmezésekhez – így a minisztériumi állásfoglalásokhoz - joghatás nem fűződik, annak semmiféle jogi kötelező ereje nincs. Ezért a Kúria a fenti állásfoglalást nem vette figyelembe eljárása során.”
