Újból elmarasztalta Magyarországot az EU jogállamisági jelentése, többek között az igazságszolgáltatás helyzete miatt. Júniusban folytatódott az igazságügyet érintő törvényhozás, a kormány kicsit visszavett a tervezetében belengetettekből, de az Országos bírói Tanács így is az Alkotmánybírósághoz fordult. A bírók tartanak attól, hogy egy törvénymódosítás nyomán Lázár János építésügyi miniszter révén a kormány kontrollálni tudja a bíróságok szervezeti/anyagi függetlenségét beruházásaik miniszteri engedélyhez kötésével.
Megszületett a hatodik uniós jogállamisági jelentés. Ezt mind a 27 EU-tagországban (plusz a négy tagjelölt balkáni országban) elkészítik, azért, hogy „a potenciális jogállamisági problémákat idejében azonosítani lehessen és párbeszédet lehessen róla kezdeményezni”. Célja a hivatalos indoklás szerint, hogy az EU megerősítse a jogállamiság iránti elkötelezettségét, és konkrét lépéseket tegyen annak előmozdítása és védelme érdekében.
A jelentések minden évben négy területet vizsgálnak: az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, a tömegtájékoztatás szabadsága, valamint az intézményi fékek és ellensúlyok helyzetét. Az éves jogállamisági jelentés a nemzeti hatóságokkal, kormányokkal és az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd végén születik.
A bírói függetlenség megítélése romlott
A jogállamiság elvének való megfelelés előfeltétele az uniós pénzügyi alapok kifizetéseinek is. A jogállamiság ugyanis nem csak önmagában való érték az európai polgárok és közösségek számára, hanem a vállalkozásoknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak fontos stabil és kiszámítható gazdasági környezetet is biztosít. A rossz magyar jogállamisági helyzet az egyik fő oka az ország relatív gazdasági lemaradásának a régióban – lényegében elemzői konszenzus állítja ezt.
A gazdasági verseny visszaszorulása és a költségvetési fejlesztési források felhasználásának rendszerszintű korrupciós kockázatai, valamint „a gazdasági alkotmányosság hanyatlása többletköltségeket okoz, megemeli a magyarországi befektetések kockázati felárát…és a döntéshozók intézményes elszámoltathatóságának elsorvadásával több gazdasági hátrány is kapcsolatba hozható” – írta nemrég egy tanulmány.
“A Magyarországnak szánt mintegy 18 milliárd euró EU támogatás jelenleg is be van fagyasztva, főként jogállamisági problémák miatt”, mondta a jogállamisági jelentések bemutatóján Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosa. Magyarország újra erősen kritikus értékelést kapott, úgyhogy ehhez a kb. 7200 milliárd forintnyi támogatáshoz továbbra sem fér hozzá, miközben a magyar kormány 1300 milliárd forintnyi hitelt vesz fel (dollárkötvényt bocsátott ki) folyó kiadásai finanszírozására.
A Magyarországgal foglalkozó jogállamisági jelentésnek az igazságügy helyzetét felmérő része kiemeli az – EU nyomására megszületett és az uniós támogatások egy részének visszaszerzését eredményező – 2023-as igazságügyi reformot, ami megerősítette a bírák maguk által választott testületének, az Országos Bírói Tanácsnak (OBT) a bíróságok igazgatását ellenőrző jogosítványait. A jelentés megjegyzi, hogy a jogalkotó nem tartja be a törvényi kötelezettségét az OBT-vel való egyeztetésre törvényalkotás előtt (ez a 2024 végi igazságügyi törvények elfogadására utal), és „a bírói karon belül továbbra is indokolatlan nyomás nehezedik egyes bírákra, különösen, ami a bírói függetlenséggel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdések szervezeten belüli megvitatását illeti”. Ez a mondat pedig a Kúria-elnökének a bírói függetlenséggel kapcsolatos felfogására és gyakorlatára vonatkozik. Varga Zs. András nemrég – bírósági döntés nyomán – kénytelen is volt visszaadni a jogosítványait egy általa tanácselnöki pozíciójából felfüggesztett kúriai bírónak.
A jogállamisági jelentés megállapítja, hogy a 2024-es jelentésben szereplő ajánlások tekintetében Magyarország:
Nem tett előrelépést az alsóbb szintű bíróságok ügyelosztási rendszereinek az európai normák figyelembevételével történő javítása tekintetében. (Ugyanakkor a Kúrián megfelelően alkalmazzák az ügyelosztási szabályokat.)
Jelentősen előrelépett a bírák és ügyészek, valamint bírósági és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának növelésében, de „az igazságügyi rendszeren belüli javadalmazásra vonatkozó európai normákat figyelembe vevő strukturális intézkedéseket azonban nem vezetett be”. (Ezzel arra utalnak, hogy a bírói szervezetek által követelt valorizációt nem foglalták törvénybe, így a bírók költségvetési/politikai gyeplője megmaradt.)
A bíróságok összességében továbbra is nagy hatékonysággal működnek. Magyarország 2023-ban minden bírósági szinten a legjobb teljesítményt nyújtotta a tagállamok között a polgári és gazdasági peres ügyek rendezéséhez szükséges becsült idő tekintetében.
A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a bírói függetlenség érzékelt szintje mind a nyilvánosság, mind a vállalkozások körében alacsony. 2025-ben a nyilvánosság 37%-a és a vállalkozások 38%-a ítélte meg úgy, hogy a bíróságok és a bírák függetlenségének szintje „meglehetősen jó vagy nagyon jó”. A függetlenségnek a nyilvánosság által érzékelt szintje 2024-hez (41%) és 2021-hez (41%) képest is csökkent, de a vállalkozások által érzékelt szint továbbra is magasabb, mint 2021-ben (32%).
Fontos törvénymódosítások
A jelentés kitér a kormány által a béremelés ígéretével revolverezett bírói szervezetekre rákényszerített 2024 novemberi négyoldalú megállapodásra is, melyre hivatkozva az országgyűlés decemberben lényeges igazságügyi törvénymódosításokat fogadott el – az OBT-vel való kötelező egyeztetés nélkül. A 2023-ban megszületett új szabályozást trükkösen megkerülő decemberi jogalkotás nyomán beindult hatalmas bírói felháborodás után az OBT 2025. január 15-én végül felmondta a négyoldalú megállapodást, és érvénytelenítette azt. Az igazságügyi miniszter ugyanakkor bejelentette, hogy a kormány ennek ellenére folytatja a megállapodás végrehajtását.
Folytatta is a jogalkotást: tavasszal új törvénytervezeteket alkotott. Ezeket már elküldte egyeztetésre, nagyon rövid időt hagyva rá. 2025. június 11-én aztán az Országgyűlés sarkalatos törvényt fogadott el a megállapodásban szereplő egyes reformok részletes szabályairól, de július 1-jén az Országos Bírói Tanács az őt megillető jogok megsértésére hivatkozva megtámadta az új törvényt az Alkotmánybíróság előtt. A bírói szervezet szerint nem állt rendelkezésére elegendő idő a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételei megtételére, a képviselőit nem hívták meg a törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztését megelőző konzultációra, és nem vették figyelembe az észrevételeit sem.
Az új törvény
- visszaállítja a bírói hivatásgyakorlás lehetőségét a bíró 70 éves koráig (a korhatárt egy évtizede a Fidesz vitte le, hogy lefejezhesse a bírósági vezetői kart, ami meg is történt),
- erősíti a Kúria szerepét az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításában,
- kötelezi a bíróságokat, hogy a hallgatóság számára 100 főig biztosítsák a tárgyaláson való online részvétel lehetőségét,
- polgári ügyekben lehetővé teszi a bíró rövidített indokolást tartalmazó ítéletét bizonyos esetekben,
- és kötelezi a bíróságokat, hogy – egyébként a már most létező lehetőségen túl - ha bármely polgári vagy közigazgatási perben az intézkedési határidőt túllépik, napi átalányösszegként meghatározott vagyoni elégtételt nyújtsanak a felek részére.
Aktivizálódó OBT: jegyzőkönyvön kívül
A 2024-es négyoldalú megállapodás – melynek nyomán az azt aláíró OBT-elnök is lemondani kényszerült – volt a fő oka egy másik jelentés Magyarországgal kapcsolatos kritikájának is. A rangos európai bírósági szervezet, az ENCJ által szintén rendszeresen, így idén is elkészítette bírósági függetlenségi jelentését, az ötödiket. Ők a bírók kérdőíves megkérdezése alapján dolgoznak.
Eszerint a bírók körében jelentősen romlott az OBT függetlenségének megítélése 2022-höz képest: átlag fölöttiből Európa sereghajtói közé került. Ezen kívül 30 országból Magyarországon a 10 pontos skálán a bírák 7-re értékelték a bírói függetlenséget, ezzel a 3. legalacsonyabb értéket adták meg.
Az OBT megítélésének romlása főleg a négyoldalú megállapodás miatt történt (melyet ugyan később semmisnek nyilvánított a testület, de novemberben mégis csak megszavazta a többségük), de általunk megkérdezett bírók olyan eseteket is felrónak az OBT-nek, minthogy megszavazták egy bírónak (történetesen Répássy Róbert államtitkár közeli rokonának) az Országos Kórházi Főigazgatósághoz történő kirendelését, vagy azt, hogy nemrég egyetértettek azzal, hogy a rangos bírói kitüntetés, a Juhász Andor díj elhunytaknak is adományozható legyen. Egy megkérdezett bíró szerint ezt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Senyei György előző, elhunyt kabinetfőnöke kedvéért tették. „Ezután hogyan kérhetik számon a kormányt a személyre szabott jogalkotásért?” – veti föl megkérdezettünk. (A fentebbi formában olvasható megállapításunk téves: posztumusz díjat eddig is lehetett adni, most arról határozott az OBT, hogy azután is járjon pénzjutalom – K.Gy.)
Az OBT most (szemben a 2024 decemberi, trükkös kormányzati/parlamenti jogalkotással, amikor – az OBT-elnök szerint - lekéste az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségének határidejét) azt kérte az AB-tól, hogy az semmisítse meg az júniusban elfogadott jogszabályt. „Jelen jogorvoslati kérelem”, írják beadványukban, „precedenst teremt, lehetőséget biztosítva az Alkotmánybíróság számára új hatásköre gyakorlására és az OBT véleményezési jogkörét illető garanciák megfogalmazására.”
Szerintük az igazságügyi miniszter törvény-előkészítési gyakorlata szembe megy az OBT-nek az Alaptörvény által biztosított jogaként védett közjogi státuszával. Az OBT-nek „a demokratikus döntéshozatali eljárásban betöltött szerepe nyilvánvalóan közhatalmi tevékenységet jelenít meg, ami egyúttal a jogszabály-előkészítő számára kötelezettségként jelenik meg…Rendkívül erős alkotmánybírósági védelem társul a joggyakorlás megsértéséhez kapcsolódóan, ugyanakkor a joggyakorlás módja és mikéntje nélkülözi az érdemi garanciákat”, írják.
Emiatt kérik az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény több passzusa alaptörvény-ellenességének megállapítását és e rendelkezések visszamenőleges hatályú megsemmisítését. Ennek okairól tájékoztatták az EB igazságügyi biztosát is (szerepel is az ügy az EB országjelentésében).
Ebben a levélben a törvényelőkészítés módján túl külön kiemelnek egy passzust az új törvénycsomagból: azt, amelyik a határidő túllépése esetére vagyoni elégtételről rendelkezik a polgári perrendtartásban. (Erről itt írtunk korábban.) Az OBT szerint ez a bírói függetlenség elleni támadásként értékelhető, mert a bírói függetlenség egyik eleme a törvényes bíróhoz való jog, mely azt jelenti, hogy az előre meghatározott szabályok szerint kerül az adott ügy a bíróhoz, s ezzel is biztosítható a pártatlan ítélkezés, s annak a látszata is, írják. „Azonban, ha a bíróság felelőssége objektív, kimentési lehetőség nincs, a bíróságnak nincs más választása, hogy elkerülje a szankciót, mint úgy meghatározni az ügyelosztási rendet, hogy bármely ügyben, az adott bíróságon ítélkező bármely bíró eljárhasson. Ez pedig nem felel meg a törvényes bíróhoz való jognak.”
Emellett a vagyoni elégtétel jogintézménye „a bírósági források elvonásával jár, s célja nem más, mint a bíróságok megrendszabályozása”. A jogintézményt a Magyar Bírói Egyesület is ellenzi, és az OBH elnöke, Senyei György is aggályosnak tartja. Szerinte folyamatosan csökken a két éven túli peres ügyek száma: 2019 óta a polgári peres ügyeké 55,2%-kal, a gazdasági peres ügyeké 54,6%-kal csökkent. Az öt éven túli peres ügyek száma pedig 68,6 százalékkal lett alacsonyabb.
Visszatérve az OBT-hez: annak, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnának/fordultak, nincs nyoma üléseiknek a honlapjukra feltöltött jegyzőkönyveiben. Egy általunk megkérdezett bíró kifogásolja ezt, mondván, így „nem tudjuk, milyen körülmények között döntöttek róla, mi volt például a véleménye erről a lépésről Varga Zs. Andrásnak vagy Senyei Györgynek. Hol van a transzparencia? Ha a vitákat nem az üléseken folytatják, hanem online, akkor minek a jegyzőkönyv?" – kérdezi.
Egyébként vélhetően nem is született határozat az AB megkereséséről, mert ennek nyomát nem csak az OBT-ülések jegyzőkönyveiben, hanem a Bírósági Közlönyben sem találtuk.
Lázár Jánosnak is befolyása lehet a bíróságok függetlenségére?
Az év végi, az OBT véleményezési jogát kijátszó salátatörvénynek egy, nem az igazságügyi rendszerrel foglalkozó passzusa több bíró szerint hatással lehet a bíróságok függetlenségére.
Az állami beruházásokkal kapcsolatos szerződéskötések eljárási rendjéről szóló módosítások a központi költségvetési vagy európai uniós forrásból finanszírozott építési beruházásokkal összefüggő beszerzési és közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályokat határozzák meg. Eszerint a közbeszerzési eljárás csak akkor folytatható le, ha azt az állami beruházásokért felelős miniszter (Lázár János építési és közlekedési miniszter) engedélyezi. Pontosabban a miniszternek „a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó költségellenőrzést tartalmazó véleményét” kell beszereznie a közbeszerzést kiírónak, esetükben a bíróságok, az OBH-nak vagy a Kúriának.
Egyes bírói vélemények szerint ez nem egyeztethető össze a bíróságok szervezeti/anyagi függetlenségével. Hogy itt nem pusztán a legolcsóbb ajánlat érvényesülésének garanciáiról lehet szó, azt mutatja, hogy ezt a kötelezettséget (ami látszólag a legolcsóbb ajánlat elfogadását hivatott biztosítani) a jogalkotó nem tartotta fontosnak a magánosított egyetemek (a kekvák), az egyházi beruházások (esetükben 500 milliós beruházási érték alatt) vagy a „nemzetpolitikai célú építési beruházások” esetében. Ezek függetlensége, úgy tűnik, fontosabb, mint a bíróságoké.
