A német kormányzat tanulmányozza a hazai energiaforrások fokozott felhasználásának lehetőségét arra az esetre, ha Oroszország teljesen leállítja a gázszállítást.
Angela Merkel előző német kancellár a 2011-es fukusimai atomerőmű-balesetet követően ígéretet tett a nukleáris energia használatának fokozatos beszüntetésére, az utolsó reaktorokat e tervek szerint év végére fogják bezárni.
Mint a hatóságok közölték, ezek működtetése és fenntartása a fűtőanyagok és a szakértők korlátozott elérhetősége miatt lehetetlen, a kormány pedig márciusban hangsúlyozta, hogy ez a jogi, biztonsági és felelősségi kérdések miatt is kizárható.
Az atomerőművek a biztonsági kockázatok és a nukleáris hulladék miatt ráadásul továbbra is elfogadhatatlanok a Zöld Párt számára, amelynek gyökerei a hetvenes évek környezetvédelmi mozgalmaihoz nyúlnak vissza.
Ettől függetlenül a szociáldemokrata vezetésű kormánykoalíció liberális tagjainak némelyike és több ellenzéki kereszténydemokrata törvényhozó is azon a véleményen van, hogy mivel az energiaellátási problémák miatt korábban leállított szénerőműveket is újraindítottak, a nukleáris energiára vonatkozó korábbi döntéseket is felül kellene vizsgálni.
Miért van erre szükség?
Az ukrajnai háború februári megindítása óta Németország 55 százalékról 35 százalékra csökkentette az orosz források részesedését teljes gázimportjában, azonban még mindig nagyban függ a behozataltól.
Miközben az Európai Unió az orosz energiaimport visszavágásán dolgozik, Moszkva előző héten negyven százalékkal mérsékelte az Északi Áramlat csővezetéken keresztül Németországba szállított földgáz mennyiségét arra hivatkozva, hogy a nyugati szankciók gátolják az infrastruktúra karbantartását. Ez azonban sokak szerint pusztán ürügy a nyomásgyakorlásra.
Akármi is a valódi ok, a Bundesnetzagentur német hálózati ügynökség figyelmeztetett, hogy zavarok léphetnek fel a lakosság és az ipar ellátásában. Eközben szakértők szerint az áremelkedés is hozzájárul a gazdasági recesszió veszélyéhez.
Sokan azt hangoztatják, hogy a hazai és a külföldi szén fokozott használata mellett ebben a helyzetben az atomerőművek is segíthetnének az áramtermelésben, amelynek jelenleg mintegy 15 százalékát a gázerőművek adják.
Alternatív energiaforrások is rendelkezésre állnak, mint a nap- és a szélerőművek, ezek teljesítménye azonban az időjárástól függ.
A német kormány fel akarja pörgetni a cseppfolyósított gáz (LNG) importját, ehhez viszont egyelőre nem állnak készen a szükséges terminálok, ráadásul a nemzetközi kínálat is szűkös.
Az E.ON, az RWE és az EnBW mára mindössze három nukleáris reaktort üzemeltet Németországban, ezek összteljesítménye 4300 megawatt. Három másik erőművet tavaly év végén zártak be, a hat létesítmény együtt az ország teljes áramfogyasztásának 12 százalékát biztosította.
Tizenegy éve történt a világ második legsúlyosabb nukleáris balesete
Jogilag lehetséges lenne-e az atomerőművek fenntartása?
Christian Raetzke lipcsei jogász úgy vélekedett, hogy a működés határidejének néhány évvel történő kiterjesztése jogilag megvalósítható lenne. Szerinte a szükséges politikai akarat megléte esetén gyorsan el lehetne fogadni egy törvényt erre vonatkozóan, még ha ehhez a hatályos jogszabályok módosítására lenne is szükség.
A reaktorokat fenntartó vállalatok üzemeltetési és gazdasági okokból is ellenzik a létesítmények élettartamának meghosszabbítását.
Leonhard Birnbaum, az E.ON vezérigazgatója a dolgozóknak küldött levelében közölte, hogy a kormány megvizsgálta az ügyet, és úgy találta, hogy az atomenergia nem része a problémák megoldásának. „Tiszteletben kell tartanunk ezt a döntést” – írta.
Markus Krebber, az RWE AG vezetője pedig kijelentette: „sajnos már túl késő”.