A Pesti úti idősek otthonának dolgozóit és fenntartóját, a Fővárosi Önkormányzatot a Covid-járvány első hullámában keményen támadta és halálgyárként stigmatizálta a Fidesz és sajtója. Most jogerős bírósági döntés mondta ki, hogy a politikai kampányuk legitimálására született kormányhivatali eljárás elfogult volt.
Tavaly négyrészes cikksorozatban tártuk fel a járványkezelés első fél évének súlyos hibáit a Pesti úti idősotthon 2020-as tragikus eseményeinek bemutatásán keresztül. (Első része itt olvasható.) A politikai járványkezelés része volt, hogy – több tucat más ellenőrzés mellett – Budapest Főváros Kormányhivatala (vezetője a ’22-es választáson Fidesz-színekben alulmaradó Sára Botond) a jogszabályban előírt személyi feltételek, továbbá dokumentálási kötelezettség teljesítésének rendkívüli ellenőrzésébe kezdett az otthonban 2020. május 4-én.
Megállapításait május 19-én kelt hivatalos feljegyzésben rögzítette, amelyet megküldött a fenntartó fővárosnak, az otthon intézményvezetőjének, és nyilvánosságra is hozta. Sajtóközleményükben ezt állítják: „Az intézmény engedélyezett és valós létszámához mérten is kevés az ápolók, gondozók száma. A 109–126 fős elvárt létszám helyett csak hatvan gondozó, ápoló dolgozik, vagyis nem megfelelő a gondozottak ellátása, mely a járványügyi helyzetben különösen aggasztó, de azon kívül is elfogadhatatlan.”
A fenntartó Fővárosi Önkormányzat a kormányhivatal kizárását kérte, elfogultságra hivatkozva. Ezt a minisztérium elutasította.
Ezután az Emmi 2020. július 31. napján kelt határozata kötelezte a felperest mint az otthon fenntartóját, hogy egyebek mellett kilencven napon belül intézkedjen „az ellátottak életét, testi épségét, egészségét súlyosan veszélyeztető ápolói, gondozói létszámhiány megszüntetése érdekében”.
A főváros ezután mind a kormányhivatali végzést, mind az Emmit beperelte.
Annak is kell látszani
A Fővárosi Törvényszék 2021. november 30-án hozott ítélete kimondta a kormányhivatal elfogultságát, és kötelezte az Emmit, hogy jelöljön ki új szervet az ellenőrzés elvégzésére. Ezenkívül megsemmisítette mind a kormányhivatal határozatát, mind az Emmi végzését.
A lapunk által a bíróságtól megszerzett ítélet indoklása szerint a közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) 22. §-a szerint az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. „Ez a jogszabályhely azt jelenti, hogy nem elég pártatlannak lenni, annak is kell látszani” – szerepel az indoklásban.
Az, hogy a hatóság a széles nyilvánosság előtt közölte az ügyben elfoglalt álláspontját, mielőtt megvizsgálta volna minden érintett nyilatkozatát, így például a főváros észrevételeit, megkérdőjelezi az elfogulatlanságát.
Ugyanakkor a bíróság csak a semmisségi okokat állapította meg, az ügy érdemére vonatkozó kifogásokat nem vizsgálta. (Tehát például a gondozotti és szakdolgozói létszámot.)
Az Emmi fellebbezett, de a Kúria idén március 21-i ítéletével ezt jogerősen elutasította. A minisztérium az ítéletnek megfelelően áprilisban az új vizsgálat lefolytatására kijelölte a Pest Megyei Kormányhivatalt.
A Tarnai Richárd kormánymegbízott (már főispán) vezette Pest Megyei Kormányhivatal májusban el is indította a Pesti úti otthon 2020. áprilisi működésének ellenőrzését célzó eljárását. Ők is, mint elődjük, elsősorban a jogszabályokban előírt gondozói/orvosi létszám meglétére kíváncsiak.
Mi történt 2020-ban a Pesti úti idősek otthonában?
Az intézkedések és események kronológiája és a jogszabályok mutatják, hogy a Pesti úti öregek tragédiájához (55 halott volt az első hullámban a körülbelül ötszáz gondozottból) az állam (az operatív törzs, a kormány, az egészségügy irányítása és a kormány irányítása alatt álló kormányhivatalok) elhibázott döntései és/vagy tévedései is hozzájárulhattak.
- A március 11-én kihirdetett járványügyi veszélyhelyzetben az erre vonatkozó jogszabályok léptek életbe. E szerint nem a fenntartónak, hanem a kormányzatnak kell megoldania a hirtelen fellépő orvoshiányt. A kormányhivatal ehelyett ellenőrizte, hogy van-e orvos, és utasította a fenntartót, hogy oldja meg.
- Törvényi kötelességük dacára nem biztosították megfelelő mértékben a védekezéshez szükséges eszközöket. Az otthonban végzett első tömeges szűréshez is a főváros adta a teszteket.
- A látogatási tilalom kihirdetése után csak kilenc nappal hirdették meg a kijárási tilalmat is az otthonokban.
- Az egészségügy veszélyhelyzeti irányítói (már 2020. január 31-én megszületett az operatív törzs felállításáról szóló kormányhatározat) csak egy hónapos késéssel vették át a WHO érvényes esetdefiníciós ajánlását. A kormányzati protokoll, a kiadott eljárásrend miatt az otthon orvosai márciusban még a külföldi kapcsolatok, illetve a bizonyos országokból érkezők találkozásait vizsgálták.
- A védekezés irányítói nyilatkozataikkal bagatellizálták a szűrés jelentőségét: amíg a beteg nem mutatja a koronavírus-fertőzés tüneteit, nincs értelme elvégezni a tesztet, mondta az országos tiszti főorvos.
- Nem intézkedtek arról, hogy zárt idősközösségbe szűretlenül ne kerülhessenek vissza kórházba szállított lakók, az otthonok sokáig kötelesek voltak visszavenni az ilyen betegeket is. Még a szűrések kötelezővé tétele után is több ilyen eset volt, ami hozzájárulhatott a fertőzés elterjedéséhez az otthonban. A kórházak csak március 21-én kapták meg még azt a teljesen evidens utasítást is, hogy minden, tüdőgyulladás miatt lélegeztetett betegtől mintát kell venni koronavírusra is. A kórházakban teszthiány volt.
- Az otthon járványügyi-közegészségügyi felügyeletét ellátó XVII. kerületi kormányhivatalnak már március 31-én tudomására jutott, hogy egy dolgozó fertőzött, másnap pedig az, hogy az intézmény vezetése által a Bajcsy kórházba Covid-gyanúval beküldött betegek között is van fertőzött. A főváros által adott kétszáz teszt eredménye is kiderült április 5-re, a tömeges tesztelés mégis csak április 8-án kezdődött. Ami azért is abszurd, mert a kerületi kormányhivatal már április 2-tól járványügyi zárlat alá helyezte a teljes otthont.
- A mentők túlterheltsége (a kormányzati válságkezelés sokáig a rendes, kocsizó állományra terhelte a tesztelést is) többször hozzájárult ahhoz, hogy az erre felkészítetlen szociális intézményben napokig vírusfertőzöttek maradjanak. A Pesti úti otthonnal szerződő háziorvosi praxisközösség vezetője március 31-én kérte hat ellátott tesztelését, tájékoztatta a hivatalt több Covid-gyanús megbetegedésről, és megküldte a PCR-teszt-kérő lapokat. A tesztelés nem történt meg kapacitáshiány miatt.
- Az otthon lakóinak jelentős része napokon át vírushordozóként élt bent, miközben a járványkezelésért felelős hatóság tudott a fertőzésről.
- Egy hétig nem értesítették az otthont, hogy a levett mintákból 74 hibás, és kiderült, hogy voltak köztük fertőzöttek is.
- Politikai és kommunikációs hadviseléssel nehezítették az idősotthon védekezését.
Politikai járványkezelés
Sára Botondnak mint Budapest Főváros Védelmi Bizottsága elnökének jelentős feladatai lettek volna a védekezés során. Például, ahogy őszi cikksorozatunkban írtuk: „Miközben már bejárták a világsajtót a tudósítások a járvány pusztításáról a spanyol idősotthonokban, dr. Vass Csaba helyettes fővárosi és megyei tiszti főorvos Sára Botond nevében még március 26-án is ezt a levelet küldte ki a kórházaknak: »Több kórház jelezte, hogy csak negatív SARS-CoV-2-teszttel bíró beteget vesz át másik intézménytől/kórháztól.
Tájékoztatom, hogy ez az eljárás szakmailag megalapozatlan.
A negatív teszt csupán azt jelenti, hogy a mintavétel időpontjában nem volt kimutatható a vírus. Ez az eljárás álbiztonságot adhat, illetve fölösleges laboratóriumi vizsgálatokat, költségeket generál.«
Erre a levélre hivatkozva egy kórház egy idősotthontól is megtagadta a negatív teszttel történő hazaadást.
Ekkor a tizenegy fővárosi fenntartású idősotthonnak hetvenegy lakója volt különböző okok miatt kórházban.”
Március 20-án Karácsony Gergely főpolgármester levélben kérte Sára Botondot, hogy a kórházak ne küldjenek haza idősotthonban lakó vagy hajléktalan embereket az ágyak felszabadítása okán. Ő ezt elutasította.
A kormányzati intézkedések megnehezítették a szociális intézményrendszer védelmét. A tesztelés jelentőségének folyamatos kormányzati megkérdőjelezése vagy a kapacitások (mind a tesztek, mind a tesztelők) hiányát vagy tudatos politikai szándékot mutat. (Kevés teszt: kevesebb esetszám, jobb statisztika.)
A járvány első éve alatt a vírus magyarországi áldozatainak 23,4 százaléka szociális otthonban kapta el a vírust, de ebből csak 1,18 százalék volt budapesti.
Orbán Viktor mégis azt mondta április 17-én, hogy a fővárosi idősotthonokban kialakult helyzetnek következményei kell hogy legyenek. Bár addig egyetlen hivatali ellenőrzés sem tárt fel szabálytalanságot a Pesti úton, a hatóságok megértették az üzenetet. 2020. március 1. és június 1. között húsz ellenőrzés volt az intézményben.
A fővárosi kormányhivatal április 24-i ellenőrzése meg is teremtette a hivatkozási alapot a fővárost hetek óta elmarasztaló kormányzati kommunikációhoz. Egymillió forintra bírságolták meg az otthont fertőtlenítési szabályok megsértése miatt, illetve azért, mert olyan emberek végeztek szakápolást, akiknek nem volt érvényes Egészségügyi Szakdolgozói Kamarai tagságuk.
A kormány a védekezés felelősségét sokszor áttolta egyéb szereplőkre, anélkül hogy forrást biztosított volna hozzá. Pedig jogilag egyértelmű, hogy járványveszély esetén a tesztektől a tisztítószereken keresztül a lelépő orvosokig mindent a központi kormányzatnak, illetve a kormányhivataloknak kellett volna biztosítaniuk és pótolniuk.
A döntések gyenge minősége nem csak a kezdeti időszakot jellemezte, az oltások későbbi szabályozatlansága is igazolja.
Bármely szakpolitikai területen látszik, hogy minél magasabb szintre megyünk, annál erősebbnek tűnik a politika befolyása a döntéshozatalban, és annál gyengébb a szakmáé, a politikasemleges közigazgatásé. Ez még békeidőben is így van, veszélyhelyzet esetén pedig még szembeötlőbb. Ez a döntések minőségén és lassúságán is látszik: senki nem mer felsőbb – politikai – jóváhagyás nélkül dönteni.
A szociális alapellátásokat érintő intézkedések – illetve elmaradásuk – mögött ott van az egészségügyi kapacitások megvédésének szándéka, írtuk tavaly év végén. De – a centralizáltság dacára – a szakbürokrácia lassúsága és az erős politikai kontroll miatti döntésképtelensége, valamint a direkt politikai cél kiszolgálása is.
Ahogy ősszel zártuk cikksorozatunkat: „Az egész világot váratlanul érő járványhelyzetre persze sehol sem tudtak felkészülni, de az adaptív, nyílt és a szakmai szempontokat a politikai hasznok és károk elé helyező (amelyeket persze sehol nem hagynak figyelmen kívül a döntéshozók) védekezés hatékonysága bebizonyosodott a fölülről jövő politikai utasításokra váró, azok híján a felelősséget nem vállaló, rugalmatlan és titkolózó védekezésirányítással szemben.”
