Elemzők szerint olyan spirálba került a magyar gazdaság, ahol egyszerre van jelen az inflációs sokk, a megélhetési válság és a gyenge külső kereslet. Korábban a belső fogyasztás vagy az export nyújtott mankót; most egyik sem működik, és az uniós pénzek sem jönnek.
„Tartom továbbra is, amit vállaltam, hogy 2025 fantasztikus év lesz – mondta Orbán Viktor miniszterelnök egy február 10-én a Facebook-oldalára feltöltött videóban. – ’24 arról szólt, hogy visszaszerezzük azt, amit elvesztettünk ’23-ban. ’25-nek már arról kell szólnia, hogyan lépünk előre. Már nem a visszaszerzés, a korábbi bajok kompenzálása; ez az év az előrelépés éve, ezért mondom, hogy fantasztikus év lesz.”
A Szabad Európa által megkérdezett gazdasági elemzők nem osztják a kormányfő optimizmusát, annak ellenére, hogy a gazdaság – látszólag – valóban az éledezés jeleit mutatja. „Ha csak a számokat nézzük, akkor a statisztikai adatok alapján azt lehet mondani, hogy pozitív fordulat következett be a magyar gazdaságban” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A tavalyi utolsó negyedévben negyedéves alapon fél százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP). Ezzel véget ért a gazdaság teljesítményének visszaesése, vagyis Magyarország kijött a technikai recesszióból.
Nehéz lesz az elrugaszkodás
Az elemző szerint még nagyon messze vagyunk a gazdaság két évvel ezelőtti szintjétől: a GDP volumene nem nagyobb, mint akkor volt: „Kár lenne még örömtüzet gyújtani.” Fűrészfogazottnak nevezte a magyar gazdaságot; az elmúlt két évben ugyanis többször előfordult, hogy negyedéves szinten növekedés volt, amit visszaesés követett. A megugrás általában egy-egy jobban teljesítő szektortól érkezett, de a magyar gazdaság egésze nem volt képes tartós és strukturális növekedésre, ezért óvatosságra int.
Szerinte azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hagy a gazdasági élet szereplői 2023-ra és 2024-re érdemi növekedést vártak, de csalódniuk kellett. (A Központi Statisztikai Hivatal, a KSH adatai szerint 2023-ban 0,7 százalékkal csökkent a GDP, majd 2024-ben 0,6 százalékkal emelkedett. Mindkét év gazdasági teljesítménye stagnálásközeli eredmény, ezért mondják az elemzők, hogy két éve nincs érdemi gazdasági növekedés Magyarországon.)
„Annyira gyenge lett 2024, hogy az idei gazdasági növekedési kilátások is romlottak – tette hozzá. Az idei évre három százalék feletti növekedést prognosztizáltak, ma már 2–2,5 százalék között mozog a piaci konszenzus, és hamarosan közelíteni fog a 1,5–2 százalékhoz. Az elemző szerint az idei év kormányzati reménysége a lejáró lakossági állampapírok voltak; mintegy háromezermilliárd forint kerül vissza az emberekhez, az összeg több mint fele az első negyedévben. – A kormányzat arra számított, hogy ebből fogyasztási boom lesz, de nem ez történt. A lakosság nettó állampapír-állománya nemhogy csökkent volna, inkább nőtt.” Ez azt jelenti, hogy nem fogyasztásra költötték a pénzt, hanem ismét lekötötték állampapírba. Az elemző szerint az adatok azt mutatják, hogy a lakosság fogyasztás helyett még mindig megtakarít.
A cégek sem túl derűlátók. Bár a PwC legfrissebb felmérése szerint a magyar cégvezetők mintegy hatvan százaléka optimistán nyilatkozott a gazdasággal kapcsolatban, 39 százalékuk mégsem számít arra, hogy idén növekedni fognak a bevételei, sőt negyven százalékuk szerint a vállalatuk nem lesz életképes tíz éven túl, ha a mostani pályán halad. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vállalatibizalmiindex-trendje 2024-ben tért át a negatív tartományba, a foglalkoztatási prognózis 2023 januárjában.
Virovácz Péter szerint a vállalkozások az elmúlt két évben folyamatosan csökkenő profitmarzsok mellett megtartották a munkaerőt, sőt emelték a béreket is, viszont ezzel felélték a tartalékaikat, és nincs pozitív jövőképük. „Ha valamikor, akkor idén negatív meglepés lehet a bérekben” – hangsúlyozta. Nem valószínű a tíz százalékot meghaladó emelés, sőt előfordulhat, hogy csak öt-hat százalék lesz, amit felfal az infláció. Még nem látni az adatokat, de szerinte benne van a pakliban, hogy a vállalatok idén behúzzák a kéziféket, és azt mondják, hogy nem fognak az elmúlt évekhez hasonló mértékű béremelést adni, vagy ha adnak, akkor elbocsátások is lesznek.
Virovácz szerint az év második felében a bázishatások miatt dinamikus éves alapú növekedést fogunk látni, de ez csak statisztikai illúzió lesz. Az utolsó három hónapban jelentősebb költségvetési élénkítés jöhet a 2026-os választások miatt. Mindezek mellett éves átlagban aligha lesz két százaléknál nagyobb a gazdasági növekedés, pedig felzárkózó gazdaságként három–öt százalékos növekedést kellene produkálnunk, de a kétszázalékosra becsülhető bővülés a magyar gazdaság korábbi, háromszázalékos hosszú távú növekedési potenciáljától is elmarad.
Semmi sem akar összejönni
Az elemző szerint olyan spirálba került a magyar gazdaság, amire korábban nem volt példa. A rendszerváltás óta előfordult inflációs sokk vagy munkaerőpiaci válság, de a külső kereslet élénk volt. Ez történt például a 2008–2009-es világgazdasági válság után, amikor a belső fogyasztás alacsony volt, de az exporton keresztül már egy év után enyhíteni lehetett a magyar gazdaság belső, strukturális problémáit; a fogyasztás hét év után állt helyre. Olyan is volt már a magyar gazdaságban, amikor a külső kereslet volt gyenge, viszont az erősödő munkaerőpiac és ennek következtében a jelentősebb bérnövekedés a belső fogyasztáson és a beruházásokon keresztül támaszt nyújtott a gazdaságnak.
„A 2023–2025-ös évek esetében nincs érdemi külső kereslet a gazdaságban, szenved Európa és a globális járműipar, léket kapott a zöldátállás, a német autóiparnak újra fel kell találnia a spanyolviaszt” – tette hozzá. Szerinte Magyarország exportfüggő gazdaságként különösen ki van téve a külső kereslet gyengülésének.
Nincs viszont belső kereslet, az elmúlt évek inflációs sokkhatásának következtében éppen egy megélhetési válságból tart kifelé a magyar gazdaság. Nincsenek beruházások, az állam is leállított rengeteg projektet, hiányoznak az uniós pénzek, az infláció ismét meglódulni látszik, a lakosság nem fogyaszt, inkább megtakarít, és mindezt tetézik az amerikai vámháború lehetséges következményei.
Virovácz Péter szerint az elmúlt pár év azért különleges, mert most fordult elő először, hogy egyszerre van hosszú ideig belső és külső keresleti hiány a gazdaságban. „Egyik lába sem működik a magyar gazdaságnak, és nem látni, hogy rövid időn belül ki lehetne növeszteni valamelyiket.”
Nehéz megítélni, hogy milyen repülőrajtot vesz idén a gazdaság. Március elején érkezik a tavalyi évre vonatkozó részletes GDP statisztikai adat, amelyből azt lehet látni, hogy milyen lehetőségei vannak, vagy lennének az elrugaszkodásnak. A KSH adatai szerint tavaly az ipari termelés volumene 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2023-ban. Ezzel második éve csökkent az egyik legfontosabb exportszektor teljesítménye. Szintén a KSH jelentette, hogy tavaly 29 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.
Már a kormány sem hisz magának
Miközben Orbán Viktor miniszterelnök és a kormányzat gazdaságpolitikusai arról beszélnek, hogy idén három százalékot meghaladó lesz a gazdasági növekedés, kiderült, hogy már ők sem hisznek ebben. A Népszava az Európai Bizottság közleményére hivatkozva azt írta, hogy a kabinet 1,2 százalékra csökkentette az idei évre vonatkozó 3,4 százalékos GDP-növekedési előrejelzését. Az alacsonyabb számot a kormány módosított középtávú költségvetési tervében írta le, amelyet kedden fogadott el az Európai Bizottság, és ezzel kapcsolatban ajánlásokat is megfogalmazott. „A frissített prognózist ugyan még tavaly nyújtották be, ez nem akadályozta meg Orbán Viktor kormányfőt, hogy januárban – Indiából visszatérve – gazdasági repülőrajtot vizionáljon a magyar gazdaság számára, holott tudatában volt, hogy akkora már átírták a forgatókönyvet” – közölte a Népszava.
Felelőtlenség lenne osztogatni
A beruházásokról még nincs végleges adat, annyit látni a KSH honlapján, hogy a második negyedévben tapasztalt 15 százalékos zuhanás után, a harmadik negyedévben 14,9 százalékos volt a szektor teljesítményének a visszaesése. Januárban pedig az derült ki, hogy 5,5 százalékra gyorsult ismét az infláció.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke utóbbi adattal kapcsolatban megjegyezte: a januári adat ez főként az év eleji átárazásokat tükrözik. „Kicsit jobban nyomták meg a ceruzát, és ez már a decemberi adatokon is látszott” – tette hozzá.
Az ipari termelés év évvégi eredménye viszont olyan folyamatokról árulkodnak, amelyek csak lassan változhatnak meg. „A gazdaság ezen szegmensében nincsenek olyan ugrások, mint az infláció esetében. Az ipari termelés volumene bezuhanhat, valamilyen külső sokk hatására, viszont a kilábalás a legtöbb esetben lassú és időigényes folyamat” – tette hozzá. Palócz Éva az idei első félévben nem vár pozitív elmozdulás, és a második félévben is csak nagyon gyenge javulást prognosztizál.
„Pedig az ipari termelés fontos lába a gazdaságnak, miután termelési oldalon a GDP negyedét adja és kitüntetett szerepe van a kivitelben, miután legnagyobb részt feldolgozóipari termékeket exportálunk” – hangsúlyozta. Palócz Éva emlékeztetett arra, hogy a tavalyi rossz GDP-adatban az is benne volt, hogy nem ment az export. Igaz, a belföldi felhasználás alacsony szintje miatt az import is csökkent. .
A beruházások adják a GDP 20-25 százalékát a felhasználási oldalon. (A GDP-nek termelési és felhasználási oldala van. Előbbiben vannak az ágazatok, mint a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások, utóbbiban pedig a háztartások fogyasztása, az állóeszközök felhalmozása, a beruházás és a nettó export, vagyis a kivitel és a behozatal különbözete. A termelési és felhasználási oldal komponenseinek egyezniük kell.) A felhasználási oldalon a 2024. évi gyenge gazdasági teljesítménye elsősorban a beruházások jelentős visszaesésével magyarázható.
A beruházásoknak van azonban egy másodlagos hatásuk is, ugyanis nemcsak a jelenlegi GDP-re, hanem a jövőbeni termelésre is hatással vannak: ha ma nincs beruházás, holnap nem lesz termelés.
Palócz Éva nem számít arra, hogy jelentős mennyiségű uniós pénz áramlana be az országba. „Az uniós források nélkül viszont nem érhető el 3-6 százalékos gazdasági növekedés” – tette hozzá.
A 2026-os országgyűlési választásokkal kapcsolatos esetleges költségvetési lazításokkal kapcsolatban kijelentette: „kérdés, hogy marad-e a felelősség minimális érzése a döntéshozókban”. A költségvetés helyzete igen feszes, a kabinet 3,7 százalékos hiányt tervez az idei évre a GDP arányában. Az államadósság kamatterhei jelentősen emelkedtek az elmúlt években, csak tavaly a GDP mintegy 5 százalékát tették ki a kamatfizetések. Palócz Éva szerint az idei évre is 4-5 százalékos lehet a kamatteher a GDP arányában.
„Választási osztogatásra felelőtlenség lenne hitelt felvenni, így is szükség lesz újabb hitelfelvételre a folyó hiány és a lejáró adósság finanszírozására” – tette hozzá.
