Tíz százalék felett van a hazai infláció, húsz éve nem emelkedtek ilyen nagy mértékben az árak Magyarországon. A legfrissebb adatok szerint a következő hónapokban tovább drágul az élet, ősztől fog lassulni az áremelkedések üteme, a magas árak azonban tartósan velünk maradnak. Jövőre is hét százalék feletti inflációra számítanak az elemzők.
A várakozásokat meghaladva 10,7 százalékra emelkedett az infláció májusban az igen széles körű áremelkedés miatt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 12,2 százalékra ugrott. Ez utóbbi adat ad egyfajta előretekintést arra vonatkozóan, hogy elértük-e az áremelkedések csúcsát, vagy sem. A 12 százalék feletti maginflációból arra lehet következtetni, hogy a következő hónapokban tovább fog nőni a drágulás üteme. A KSH adatai szerint a fogyasztói árak tíz százalék feletti emelkedéséért leginkább az élelem drágulása felel.
Nagyot drágultak az élelmiszerek
„A meglepetést az élelmiszerárak és a szeszes italok árának a várakozásoknál lényegesen nagyobb emelkedése okozta – vélekedett Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A pénzintézet a vártnál jóval szélesebb körű és meredekebb áremelkedések hatására tíz százalékra emelte idei inflációs várakozását. – De ennél magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag- és alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energia- és élelmiszerválság okoz” – tette hozzá.
Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent. Az elemző úgy véli, hogy az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos vagy teljes megszüntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre alapforgatókönyvükben nem számítanak. Az őszi hónapoktól a bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk.
„De a következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, amely az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 16 százalékot” – mondta az elemző.
Suppan Gergely szerint az orosz–ukrán háború érdemben felülírta az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek hatása még nem becsülhető meg teljeskörűen. „A háború kitörése óta elszálltak a gáz-, az áram- és az olajárak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül hogy a lakosság továbbra is igénybe veheti az egyetemes szolgáltatási árakat, amelyek nem változtak” – mondta.
A kormány is inflációt gerjeszt
Az elemző szerint a mikró- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból további áremelkedést okozhat. „Igen komoly hatása lehet a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) elszállásának. Jelentős kockázatot jelentenek az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is” – tette hozzá.
Suppan Gergely úgy látja, hogy az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai is, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amelyet a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így a jegybank folytathatja a kamatemelési ciklust.
„A pénzromlás különösen az élelmiszerek esetében erőteljes, mind havi, mind éves alapon. Tíz százalék feletti mértékben növekedett átlagosan a tartós fogyasztási cikkek ára, de szinte minden termékcsoportnál magasabb áremelkedés figyelhető meg, mint előző hónapban” – mondta Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzletágvezetője. Szerinte az infláció tartósan és számottevően a jegybanki cél fölött tartózkodik.
Kedvezőtlen külső körülmények
Ennek legfontosabb tényezője a világpiaci energiaárak emelkedése, amely már az orosz–ukrán háború előtt megkezdődött, de a konfliktus okozta bizonytalanság és az Oroszország ellen bevezetett szankciók csak fokozták. „A háború kedvezőtlen hatással van az élelmiszerárakra is, hiszen a konfliktusban részt vevő két ország fontos élelmiszer-exportőr. A gyenge forintárfolyam, a dinamikus béremelkedések, a magas kereslet, az inflációs várakozások növekedése és az ellátási láncok szakadozása szintén az árszínvonal emelkedése irányába hatnak” – tette hozzá.
A külső inflációs környezet is kedvezőtlen, az Európai Unió többi tagországában is magas pénzromlás szintén felfelé húzza a magyar inflációt. A háború elhúzódása, a tartósan gyenge forintárfolyam, a várakozások romlása és a kormányzat által bejelentett adóemelések nyomán az infláció mérséklődése csak lassan kezdődhet el. Az idei év egészére a Századvég 10,1, míg jövőre 7,2 százalékos inflációt vár.
A KSH adatai szerint az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9 százalékkal.
Itt a saját lista
A Szabad Európa szeptember óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását. Hogy mennyire gyorsul a drágulás üteme, jól jellemzik az alábbi tételek árváltozásai. Szeptember óta 50,4 százalékkal emelkedett a szeletelt fehér kenyér ára, egy olasz import kávé árcéduláján 30,5 százalékkal magasabb árat látni most, mint nyolc hónappal ezelőtt.
De szeptember óta 38,7 százalékkal nőtt a liszt, 25,2 százalékkal a tojás, 36,7 százalékkal a tej, 16,4 százalékkal a cukor, 27,9 százalékkal a banán ára. Drágult a vaj (21,7 százalékkal), a vécépapír (21,9 százalékkal), de még a mozijegy és az általunk kiválasztott cigaretta is.
