A kormányzati árstop ellenére is gyorsultak az inflációs folyamatok. Leginkább az élelmiszerek drágultak, de figyelmeztető jel, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára is meglódult. Az infláció miatt a jegybank kénytelen a kamatokat emelni, ami a hitelek drágulását eredményezi. Kormányzati árstop nélkül 12 százalékos lenne az infláció.
Tovább emelkedtek az árak Magyarországon, miután márciusban a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, leginkább az élelmiszerek drágultak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint utoljára 15 éve volt ilyen magas az infláció. Egy hónap alatt átlagosan egy százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Rendkívül széles körű az inflációs nyomás, vagyis nem egy-egy termék vagy szolgáltatás kiugró áremelkedése felelős a fogyasztói árak növekedéséért. „Erre utal az is, hogy a változó tételektől megtisztított maginfláció szintén igen erőteljes, havi alapon 1,1 százalékos áremelkedést mutat, ami így éves bázison már 9,1 százalékos maginflációnak felel meg. Legutoljára 2001 nyarán, vagyis több mint húsz évvel ezelőtt volt kilenc százalék felett az inflációs alapfolyamatot megragadó mutató” – vélekedett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Hiába rögzítette a kormány az üzemanyagok és néhány alapvető élelmiszer árát, az infláció nem fékeződött le. Sőt az élelmiszerek éves inflációja 13 százalékra gyorsult márciusban. De erősödött az infláció szinte az összes főbb termékkör esetében, így a ruházkodási és tartós fogyasztási cikkek körében is.
Ez alól egyedüli kivétel a szeszes italok és dohánytermékek köre, ahol az előző évi magas bázis húzta vissza az éves inflációs ütemet. A szolgáltatások éves inflációja újabb fél százalékpontos gyorsulást követően hat százalékra erősödött márciusban.
Minden drágul
„Gyakorlatilag alig találni olyan szolgáltatáscsoportot, ahol ne emelkedett volna az áremelkedés üteme. Ez vélhetően a dráguló energiaszámla, az emelkedő munkaerőköltség és a használati eszközök drágulásának kombinációjaként adódó költségsokk hatása. A szolgáltatók egyre inkább áthárítják a fogyasztókra ezeket, hiszen a kereslet továbbra is élénk” – tette hozzá Virovácz Péter.
A szakértő szerint előretekintve a tavalyi bázishatás segíti majd az éves alapú inflációs mutató csökkenését, ám közben a márciusban elszabaduló energia- és nyersanyagárak és a továbbra is gyenge forintárfolyam újabb inflációs nyomást eredményez már szokatlanul rövid időtávon is.
„Jelenleg azonban nagyon nehéz meghatározni, hogy pontosan melyik hónapban és milyen szinten tetőzik majd az infláció. Tekintettel arra, hogy legutóbbi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök arra utalt, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az árstopintézkedések fenntarthatók legyenek, várhatóan ennek, valamint a mai inflációs adat következtében csökkent a valószínűsége, hogy nyáron két számjegyű inflációs mutatót lássunk Magyarországon” – közölte.
Az ING előrejelzése szerint az infláció kilenc százalék felett tetőzik majd valamikor június-júliusban, még az árstopok esetleges változatlan meghosszabbítása esetében is.
Árstop nélkül 12 százalék lenne az infláció
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az üzemanyagokra, a lakossági energiára vonatkozó hatósági árak fogják vissza a drágulás ütemét, a bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árplafon csak kismértékben gátolja az infláció gyorsulását. Ezek nélkül 12 százalék felett lenne az éves infláció.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban, az effektív kamat nyolc százalék fölé is emelkedhet az év közepére. „Ám ezt mind felfelé, mind lefelé módosíthatja az ukrán háború lefolyása. Jelen adatok fényében egyre kevésbé tartjuk valószínűnek, hogy bármilyen reális jegybanki szigorítás mellett 2023-ban visszatérjen az infláció a háromszázalékos célhoz” – tette hozzá.
Az MNB elemzése szerint háromszor jobban emelkedtek a fogyasztói árak márciusban, mint a korábbi években. „Az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított kosár havi árváltozása háromszorosa az elmúlt években jellemző márciusi értéknek, az iparcikkek ára is a korábbi évekre jellemző ütem háromszorosával emelkedett, míg az élelmiszerek drágulása szintén két-háromszorosa volt annak, ami az elmúlt évek márciusaiban bekövetkezett” – állapította meg az inflációs adatokat elemezve az MNB.
A kormányközeli Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elemzője szerint termékcsoportonként eltérő folyamatok látszódnak. A megelőző hónaphoz képest az üzemanyagok áremelkedése érdemben lassult, ami az ársapka mellett a magasabb bázisra vezethető vissza, de ugyanígy a bázishatás lassította a dohányáruk áremelkedését is. Az élelmiszerek, szolgáltatások, tartós fogyasztási cikkek áremelkedése ellenben gyorsult.
„Ezek szintén nem magyar sajátosságok, más uniós országokban is megfigyelhető tendenciák, és elsősorban az energiaárak növekedésére vezethetők vissza, ami beépül minden termék és szolgáltatás árába” – mondta Molnár Dániel. Növeli emellett a költségeket a háború okozta bizonytalanság és az ellátási láncok szakadozása is.
„A több eurózóna-országban is látható két számjegyű inflációtól a magyar gazdaságot elsősorban a hatósági árak védik, azonban ennek ellenére ha a konfliktus nem rendeződik rövid időn belül, az infláció további emelkedésére lehet számítani” – tette hozzá Molnár Dániel.
A vártnál kedvezőbb adat ellenére a jegybanknak tovább kell folytatnia a szigorítást, ami a forintárfolyam erősítésén keresztül is támogatja az infláció letörését, ugyanakkor az infláció célsávba történő visszatéréséhez elengedhetetlen a nemzetközi környezet, elsősorban az energiapiacok konszolidációja.
Egyre többet hagyunk a kasszánál
A Szabad Európa szeptember óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását. Hogy mennyire gyorsul a drágulás üteme, jól jellemzik az alábbi tételek árváltozásai. Szeptember óta 44,6 százalékkal emelkedett a szeletelt fehér kenyér ára, egy olasz import kávé árcéduláján 30,5 százalékkal magasabb árat látni most, mint hat hónappal ezelőtt.
De szeptember óta 25,2 százalékkal nőtt a liszt, 25,2 százalékkal a tojás, 20,8 százalékkal a tej, 16,4 százalékkal a cukor, 27,9 százalékkal a banán ára. Drágult a vaj (8,1 százalékkal), a vécépapír (4,7 százalékkal), de még a mozijegy és az általunk kiválasztott cigaretta is.
Furcsa, de az elmúlt hat hónapban a fogkrémért, a kóláért és a mosóporért nem kellett többet fizetni, ezeknek az ára kormányzati intézkedés nélkül is befagyott. A szubjektív szempontok alapján összeállított fogyasztói kosár természetesen nem tekinthető hivatalosnak és reprezentatívnak sem.
