Működik a chilling effect/dermesztő hatás vagy épp működtetik azt: a Budapest Környéki Törvényszék elnöke integritási kockázatot lát a bírók részvételében egy fórumon, ahol pont a függetlenségükről cserélhetnének eszmét nemzetközi szervezetek képviselőivel. Az Amnesty szervezésében.
Levelet írt a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, dr. Gerber Tamás az általa vezetett törvényszéken dolgozó bíróknak, bírósági titkároknak és fogalmazóknak, melyben nem ajánlja, hogy azok részt vegyenek egy május 24-i workshopon, melyet az Amnesty International Magyarország szervez. A téma a bírók véleménynyilvánítási szabadsága és függetlensége lesz, melyek lehetőségeiről és szabályozásáról lapunk is sokszor írt már.
Bár a konkrét ügyekben történő, valamint a politikának nem az igazságszolgáltatást és a jogállamot érintő lépéseivel kapcsolatos nyilvános bírói megszólalást a magyar szabályozás is tiltja, a strasbourgi emberi jogi bíróság egyik ítélete kimondottan a bírók kötelességévé teszi, hogy megszólaljanak az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő kérdésekben.
Korábban a MABIE-vel volt baj
A Budapest Környéki Törvényszék elnöke május 19-i levelében - hivatkozva a törvényszék integritásfelelősének állásfoglalására - integritási kockázatról ír a rendezvény kapcsán. Idézi az Amnesty által az egyik törvényszéki bírónak írt meghívólevelet, mely szerint a workshop célja, hogy „a magyar bírák kötetlenül tudjanak eszmét cserélni a függetlenségüket és jogállásukat érintő kérdésekről az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) által elfogadott Varsói Ajánlások kapcsán.”
Az EBESZ-t – ami rendszeresen a választásokat ellenőrző missziókat is küld Magyarországra – a Fidesz ellenségként kezeli, csak egy példa erre a Mandinerből: „a szervezet célja az lehet, hogy előre megfontolt szándékkal aláássa a demokratikus magyar választásokba vetett bizalmat.”
A – Szabad Európához hasonlóan - Oroszországban pár napja be is tiltott Amnesty International pedig egyik kiemelt célpontja a kormány átláthatósági keretezéssel hirdetett, a kormánykritikus hangokat stigmatizáló és kriminalizáló politikájának. A magyarországi szervezet alapító tagja az un. Civilizáció koalíciónak, ami A demokrácia nem veszélyezteti Magyarország szuverenitását elnevezésű tiltakozó kampányt indított. Ehhez eddig több mint 130 civil szervezet és közel 13.000 magánszemély csatlakozott.
Mindezek magyarázhatnák a törvényszéki elnök óvatosságát: nem akarja, hogy bírói ki legyenek téve a kormányzat és a kormány propaganda-médiumai politikai támadásainak. Aminek magyar politikustól ritkán látható példáját adta Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető a napokban (a momentumos Fekete-Győr András sem fogta vissza magát, amikor a bíróság jogerősen elítélte): nekiment a Fővárosi Törvényszék sajtóügyekben eljáró bíróinak, mondván, a párt/kormány és lapjaik azért veszítenek sorra sajtópereket, mert ezek a bírók „gyűlölik a jobboldalt”. A tényekkel nem sokat bajlódó politikusra közleményben reagált a megtámadott bíróság: mint írják a következő bírói fórum döntései mindössze 3%-ban változtatták meg az elsőfokú ítéleteket.
Persze a bíróságokat érő kormányzati támadásoknak nem az a fő célja, hogy irányt mutassanak a Fidesz szavazótáborának, hanem általános bírói vélemény szerint az, hogy megfélemlítsék a kormánnyal kapcsolatos ügyekben ítélkező bírókat, illetve elhallgattassák az utóbbi időben sarkára álló és a jogállam-ellenes törekvésekkel szembeszálló teljes bírói kart.
Visszatérve dr. Gerber Tamás levelére: bár lehetséges lenne, hogy az elnök csak meg akarta előzni a várható Fidesz-támadásokat, de mostani állásfoglalásának volt előzménye. Őt az Országos Bírósági Hivatal előző elnöke, az Országos Bírói Tanáccsal - a bírói függetlenségért markánsan kiálló, az OBH-t ellenőrző jogosítványokkal rendelkező, bírók által választott szervezettel - komoly háborúba keveredett, végül a Fidesz által az Alkotmánybíróságra menekített Handó Tünde nevezte ki a ma is általa igazgatott törvényszék élére. (Gerber egyébként 2016-ban fél évig az első,az OBH-t ellenőrző jogosítványait még nem használó OBT elnöke is volt.)
A frissan kinevezett törvényszéki elnök nem sokkal később, 2019. február 22-én rendkívüli vezetői értekezletet hívott össze a törvényszékén, ahol – a MABIE akkori elnökének Handó Tündéhez írt levele alapján – a nagymúltú bírói érdekvédelmi civil szervezetről, a Magyar Bírói Egyesületről fejtette ki a véleményét, és a „MABIE-tagok egyesületből történő kilépése szükségességével is foglalkozott”.
Sőt, a törvényszék igazgatási vezetői részére átadta a MABIE területi szervezetének tagnévsorát, az érintett 51 bíró adószámával együtt, azzal a felhívással, hogy „mindenki gondolja meg, hogy akar-e egy ilyen egyesületnek a tagja lenni, én tegnap kiléptem”. Gerber azt kérte a megjelent vezetőktől, hogy beszéljenek a törvényszék és a járásbíróságok bíráival azok kilépéséről. (Egyébként hasonló lépés kezdeményezése 2025. elején a Varga Zs. András elnökölte Kúria vezetői részéről is felmerült, de aztán nem szökkent szárba.)
Gerber Tamás 2019-es listázását még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is törvénytelennek minősítette és a törvényszékre hárommillió forintos adatvédelmi bírságot szabott ki.
A MABIE bűne az volt Handó és vélhetően Gerber szemében, hogy amikor Handó szövetségesei csalással akadályozták meg, hogy az OBT új póttagokat választhasson megfélemlített tagjai kilépése miatt, akkor platformot biztosított a választási manipulációk ellen tiltakozó bíróknak. (Ahogy ezt a MABIE tavaly decemberben is tette a szolgálati bíróságok elnökei megtámadása, illetve a négyoldalú megegyezés kizsarolása miatt, ki is váltva a Kúria-elnök kritikáját.)
„A napirend ellentmondásos”
Gerber Tamás most a bírói függetlenségről rendezett workshoptól igyekszik elriasztani beosztottjait. Olyan sejtetésekkel – idézve május 19-i levelét -, hogy „a képzésen való részvétel anyagi feltételei önmagukban integritási kockázatot jelentenek”, ami akár arra is utalhat, hogy ott valamilyen megvesztegetés fog történni, de a részvételtől való elriasztásra mindenképp alkalmas.
A törvényszéki elnök nem jelöl meg semmilyen konkrét integritás-kockázatot, „a napirend több ponton is ellentmondásos", „nem egyértelmű”, írja. Végül felhívja a címzettek figyelmét arra, hogy integritás-kockázatok lehetnek, illetve kiemeli, hogy a szabályozás értelmében volt és jelenleg folyamatban levő ügyről nem beszélhetnek a résztvevők.
A Magyar Bírói Egyesület május 13-át az igazságügyi törvényhozás fekete napjaként minősítette. Ekkor nyújtotta be a kormány a parlamentnek az igazságügyi törvények módosításáról törvényjavaslatot, melynek első, a bírói szervezeteknek véleményezésre megküldött változatát mi is külön cikkben elemeztük.
Értékelésében a MABIE különösen aggályosnak tartja a bírói korhatár emelésének folyamatát, az ügyintézési határidők elmulasztása miatti automatikus vagyoni elégtétel kötelezettségét és a tárgyalások online nyilvánosságának bevezetését. Szerintük a javaslat elfogadása csorbítaná a bírói függetlenséget és tovább növelné a bírákra nehezedő nyomást, illetve adminisztrációs terheket. „Mindez a bírósági szervezetrendszerben dermesztő hatással bírhat, ellentétes az igazságszolgáltatás érdekeivel, a társadalmi bizalom fenntartásával és a jogállamiság alapelveivel.” (Részletes értékeléseik itt olvashatók.)
A MABIE május 20-án a „Közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatról is nyilvánosságra hozta értékelését. Szerinte az több ponton sérti a demokratikus jogállamiság alapelveit, a hatalmi ágak elválasztását, a jogbiztonságot és a bírósághoz fordulás jogát. Különösen „a jogrendbe nem illeszkedő Szuverenitásvédelmi Hivatal széleskörű, nem kellően meghatározott hatáskörei, eszközrendszere veszélyezteti a jogállamiságot”, írják.
Szerintük az a „’jogorvoslati rendszer’, amely kizárólag a Kúriához való közvetlen fordulást teszi lehetővé, miközben a Kúria nem változtathatja meg a döntéseket, súlyosan korlátozza az érintettek jogait.” A MABIE szerint az egyébként nemzetközi szakmai és Európa tanácsi tiltakozást is kiváltott javaslat „veszélyezteti a demokratikus intézményrendszer stabilitását, létét is”, ezért „azonnali, alapos és teljes körű felülvizsgálata szükséges.”
Kedden a következő kérdéseket küldtük a Budapest Környéki Törvényszék sajtóosztályának:
- milyen integritáskockázatot jelent az, ha felnőtt magyar bírók előadásokat hallgatnak meg, beszélgetésben vesznek részt a bírói függetlenségről? Hiszen az ott elhangzottakat hallhatják máshol is, olvashatják szakfolyóiratokban, el tudják dönteni, hogy mennyire értenek egyet az ott (vagy bárhol) elhangzott jogi érvekkel.
- Elnök úr mit értett azon a levelében, hogy „a képzésen való részvétel anyagi feltételei önmagukban integritási kockázatot jelentenek”?
- a levélben megfogalmazott vezetői óvatosság összefüggésben van-e a kormányzat kampányával, melyet a közélet befolyásolását végző szervezetek ellen folytat, elsősorban propaganda, másodsorban – még nem véglegesített és elfogadott – jogi eszközök révén?
Ha választ kapunk, természetesen közöljük azt.
Az Amnesty véleménye
Megkerestük a szervező Amnesty International Magyarországot is. Dr. Hacsi Gábor kutatási vezető elmondta, hogy az előadók európai bírósági szervezetek, illetve a bíróságok függetlenségével foglalkozó európai szervezetek képviselői lesznek. A bírói véleménynyilvánítás szabadsága lesz az egyik téma, ami az EBESZ un. Varsói Ajánlásaiban is szerepel.
Ez az európai dokumentum ajánlásokat fogalmaz meg arról, hogy a bíráknak miben szabad megszólalniuk, és „elég tág teret enged arra, hogy például bírói függetlenséggel vagy jogállamisággal kapcsolatban megnyilvánuljanak”, mondta Hacsi Gábor.
Ez más nemzetközi dokumentumokban is szerepel, erről kérdeztük az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) irányító testületének tagját, Brian O'Moore bírót, az Ír Bírói Tanács tagját is nemrég. (Az ENCJ delegációjával január végén Tuzson Bence igazságügyi miniszter is találkozott.) A bírók jogállamot védő bátorságáról is beszél hamarosan megjelenő interjúnkban Sajó András jogtudós, a strasbourgi bíróság volt tagja is.
Az Amnesty kutatási vezetője emlékeztetett a volt főbíró Baka András strasbourgi perének ítéletére is. Az európai bíróság 2016-ban kimondta, hogy őt a kormány igazságügyi rendszert átalakító lépéseinek kritizálása miatt távolították el posztjáról. Az ítélet végrehajtása még mindig folyamatban van. „Mi régóta dolgozunk azon, hogy a kormány implementálja az ítéletet, de sem a magyar törvényhozás, sem a magyar kormányzat évek óta nem tesz semmit. Minden évben megszólal az Európa Tanács megfelelő bizottsága is, hogy a bírákra dermesztő hatás nehezedik a saját véleményük megfogalmazásával kapcsolatban is. Ennek egyik példája ez a mostani levél is” - mondta Hacsi Gábor.
A bírói véleménynyilvánítást legrészletesebben szabályozó, az OBT által készített bírói etikai kódexet megtámadta a Kúria elnöke az Alkotmánybíróságon (döntés még nincs). „Viszont szerintünk az etikai kódex él, és egyértelműen fogalmaz: a bíráknak a bírói függetlenséggel, a bíróságokkal, a bírói igazgatással foglalkozni teljesen rendjén való. Ezt nem írhatja felül egy ilyen levél” - hangsúlyozta az Amnesty kutatási igazgatója.
