Miután átengedte a Kúria az LMP népszavazási kezdeményezését a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény megsemmisítéséről, a kormány egyszerűen átmásolta az egészet egy még a parlament előtt lévő jogszabályba, hogy egy érvényes referendum se vonatkozhasson rá.
Valószínűleg nem akadt még példa arra a magyar jogalkotásban, hogy egy hatályban lévő és a kormány által megsemmisíteni nem kívánt jogszabály szövegét gyakorlatilag egy az egyben átmásolják egy másikba. Ma erre kerül sor a kora esti parlamenti szavazással – amelynek eredménye borítékolható. A kormány ugyanis múlt héten egy 104 oldalas módosító indítványcsomagot nyújtott be az építési törvényhez, és ezt a parlament Törvényalkotási Bizottsága (TaB) átengedte, így este hat óra után szavazhat róla az Országgyűlés.
A módosító javaslatcsomag leghosszabb fejezete a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat sorolja tíz oldalon keresztül. Ez a szöveg gyakorlatilag megegyezik a kiemelt beruházásokról szóló törvény egyébként hatályban lévő szövegével. A kormány képviselője azzal indokolta a Törvényalkotási Bizottság ülésén a módosítást, hogy a kormány úgymond szeretné egyetlen jogszabályba foglalni az egy tárgyra vonatkozó jogszabályokat.
Hosszú árnyék
A törvényszöveg átmásolásával azonban valójában az LMP népszavazási kezdeményezését lehetetlenítheti el a kormány. A párt azt a kérdést tenné fel népszavazásra, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényt?” (A törvény elfogadásának évéből látszik, hogy eredetileg még a Gyurcsány-kormány alkotta meg, de a Fidesz járatta csúcsra a használatát többszöri módosítást követően.)
Ehhez kapcsolódóan: Mintegy 1500 emberrel nem termel az iváncsai akkugyár, ahol máris ritkították a munkásjáratokat
A Nemzeti Választási Bizottság augusztusi ülésén elutasította az LMP indítványát, a Telex cikke szerint gyakorlatilag arra hivatkozva, hogy a választópolgároknak nincs elég kompetenciájuk egy ilyen kérdés eldöntéséhez. A testület kimondta ugyanis, hogy a választópolgárok nem tudják átlátni a törvény eltörléséből fakadó, „felmerülő közép- és hosszú távú munkaerőpiaci, demográfiai, gazdasági, beruházásösztönzési és az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítására gyakorolt hatásokat”.
Az NVB ülését Csárdi Antal szerint botrányos körülmények között tartották. A testület székházában egyedül az LMP képviselője jelent meg személyesen, a bizottság tagjai online jelentkeztek be, volt, aki olaszországi nyaralásából. Az online kapcsolat azonban többször megszakadt. Az NVB utólag azt nyilatkozta: az ülés a „technikai hibák” ellenére teljesen rendben zajlott.
Elutasítás vakációról
A zöldpárt ezután a Kúriához fordult. A bíróság november 28-án megállapította, hogy a kérdésről lehet népszavazást tartani. Bár ezek után még össze kell szedni kétszázezer érvényes támogató aláírást ahhoz, hogy végül kiírják a referendumot (és annak természetesen érvényesnek is kell lennie, vagyis az összes választópolgár legalább felének érvényesen kell szavaznia – amire még nem került sor az érvényességi küszöb megemelése óta), a jelek szerint a kormány nem bízza a véletlenre a kiemelt beruházásokról szóló jogszabályt.
A hatályos törvény lényege, hogy a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházásokra egyedi szabályokat lehet meghatározni kormányrendeletben – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sem környezeti, sem műemlékvédelmi, sem építészeti szempontokat nem mérlegelhetnek az illetékes hatóságok.
Ehhez kapcsolódóan: Hatalmas „létfontosságú katonai beruházásra” készül a kormány Budapest belvárosában az ukrán háborúra hivatkozva
A kormány most ezeket a passzusokat emelte át az építési törvénybe. Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szerint cinikus az az érvelés, hogy az azonos célt szolgáló jogszabályok egy törvényben jelenjenek meg, mert a kormány „szándékosan elhúzta az építési törvény parlamenti vitáját azért, hogy legyen idejük megvárni a Kúria döntését és utána betenni a módosító javaslatokat”. A párt ennek ellenére arra készül, hogy felveszi az aláíróíveket és elkezdi az aláírások gyűjtését. Kanász-Nagy Máté szerint úgy számolnak, hogy a jövő júniusi önkormányzati és EP-választások környékén sor kerülhet a referendumra.
Jogot nem, jogelvet sérthet
A témában ráadásul az utolsó pillanatban még Semjén Zsolt is beadott egy módosító indítványt, amely kimondja, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházások ügyében az adott kormányhatóság elsőfokú határozatával szemben csak akkor lehet fellebbezni, ha ezt a kormány egy rendeletben külön lehetővé teszi. Kanász-Nagy Máté szerint a kormány képviselője a már említett TaB-ülésen cáfolta, hogy ezt már folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni fogják, de így sem egyértelmű, hogy mi volt a jogalkotó szándéka.
Ehhez kapcsolódóan: Szabadon: Az akkugyárak árnyékában
Korábban a közigazgatási eljárás volt kétfokú, majd ezt a kormány megszüntette, a hatóság döntése ellen a bírósághoz lehet fellebbezni. Most visszaállítják az eredeti állapotot. „A bíróságok esetében jogkorlátozással ér fel a módosítás, hiába teszi ismét kétfokúvá a közigazgatási eljárást. Ráadásul a kormány képviselője egyértelműen úgy indokolta a változtatást, hogy arra az energiatárolás miatt van szükség, ami szerintünk egyértelműen az akkumulátorgyárakra vonatkozik” – mondta a Szabad Európának Kanász-Nagy Máté.
Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint nincs jogi akadálya a kormány trükközésének, az átmásolt jogszabályok ugyanúgy élni fognak, mint eddig, az LMP népszavazása pedig nyilvánvalóan csak a már említett 2006. évi LIII. törvényre vonatkozhat. „Vagyis ha tételes jogot nem is, de alkotmányos jogelvet biztosan sért a kormány, hiszen ez a népszavazás intézményének teljes kiüresítése lehet, ami végső soron sértheti az állampolgárok népszavazáshoz való jogát” – mondta Tóth Balázs.
Képben a Mi Hazánk
Kedd este egyébként számos más törvényt is elfogad majd a kormánytöbbség. Mint korábban megírtuk, a napirenden szerepel a Mi Hazánk két javaslata. Az egyik a fővárosi választási rendszer átalakítása úgy, hogy ne a kerületi polgármesterek kerüljenek be a Fővárosi Közgyűlésbe, hanem 32, listán választott képviselő. Fővárosi listát az a párt állíthatna, amelynek legalább három kerületben van polgármesterjelöltje, vagy indít főpolgármester-jelöltet.
Ezenkívül a parlament elfogadhatja az Alaptörvény tizenkettedik módosítását, amelynek értelmében az ország alkotmányos önazonosságának védelme érdekében egy független szerv jön létre. A Szuverenitásvédelmi Hivatal a kormány szerint az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozást, a választások befolyásolására irányuló külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat vizsgálhatja.
Cikkünk megjelenése után megszavazta a parlament kormánypárti többsége fővárosi választási rendszer átalakítását és az Alaptörvény tizenkettedik módosítását is, a szavazásról az alábbi cikkben olvashat.
