Történt tájékoztatás a NATO és az EU felé a 2022-es, külügyminisztérium elleni orosz hekkertámadásról, és utólagos kárelhárítás is, igaz, ennek mértékéről még mindig keveset tudni – mondta lapunknak több, az ügyre rálátó forrás. Információink szerint a hekkertámadás nyilvános kezelése komoly tekintélyveszteséget okozott a nemzetbiztonsági állomány tagjai között Szijjártó Péterrel szemben.
A nemzetbiztonsági szakszolgálatoknak dolgozni éppen úgy egy szakma, mint bármi más – ugyanúgy megvannak a maga szakmai fórumai, konferenciái, legfeljebb kevésbé zajlanak a nyilvánosság előtt, mint mondjuk egy orvoskonferencia. Amióta a kelet-közép-európai országok jó része előbb a NATO-hoz, majd az Európai Unióhoz (végül a schengeni övezethez) csatlakozott, nemzetbiztonsági szakembereik ezeknek a szakmai összejöveteleknek a résztvevői lettek.
Néhány éve Bukarestben került sor ilyenre. Egy forrásunk szerint a magyar delegáció tagjai nem titkolt irigységgel nézték, hogy a román kollégák milyen körülmények között, hányan és persze mekkora fizetésért dolgoznak. Ehhez képest – mint korábban a Népszava megírta – a magyar szakszolgálatoknál megtörtént, és nem egyedi eset volt, hogy egy kiképzett szakember felmondott, és elment inkább légkondit szerelni, mert azzal sokkal jobban keresett.
Folyamatos személycserék
Ezeket a példákat csak azért írtuk le, hogy érzékeltessük: bár a magyar nemzetbiztonság szakemberei valóban nagyon jól képzettek, munkakörülményeik távolról sem ideálisak. (Ezzel nyilván nincsenek egyedül.) Ezt az eleve nem jó helyzetet rontja tovább a kormány a területet érő folyamatos átszervezésekkel. Ezekről rendszeresen beszámol a hazai sajtó is. A Mérce 2022 júliusában írta meg például, hogy Rogán Antal két hónap alatt három titkosszolgálati vezetőt menesztett: júliusban az Információs Hivatal kevesebb mint két éve kinevezett vezetőjét, Bunford Zsolt Jánost, előtte, június 5-én Szabó Hedviget, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és Takács Tibort, a Nemzeti Információs Központ vezetőjét. Legutóbb idén márciusban történt átszervezés, felmentették a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő, illetve a nemzeti információs szolgálatot vezető államtitkárt is.
Szabó Hedvig menesztése annak fényében érdekes, hogy – mint a 444.hu megírta – ő volt a szerzője annak a 2021 szeptemberében kelt jelentésnek, amelyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerét érő kiterjedt orosz hekkertámadásról van szó. A támadás hírét még 2022 márciusában megírta a Direkt36, de akkor a külügyminisztérium vezetése kampányhazugságnak nevezte az értesülést.
Ehhez kapcsolódóan: Elemző: Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb botránya a külügyminisztérium elleni orosz hekkertámadás
A 444.hu cikke után már nem lehetett tagadni, ekkor Szijjártó Péter külügyminiszter a lap munkatársát kérte számon, hogy hogyan jutott hozzá Szabó Hedvig jelentéséhez, a kormánykommunikáció pedig a teljes – és mint kiderült: hazug – tagadás helyett az elbagatellizálást választotta: innentől arról beszéltek a kormány politikusai, hogy ilyen támadások rendszeresen történnek, de mindig sikeresen visszaverték.
A hekkertámadást kísérő viták egyik lényeges eleme, hogy ha a kormány a nyilvánosság előtt inkább hazudott, és letagadta, hogy megtörtént, akkor vajon mit tett a szövetséges országokkal. Frész Ferenc, aki 2015-ig a Nemzeti Biztonsági Szolgálat kibervédelmi központját vezette, ezzel kapcsolatban azt mondta a Telexnek: az orosz hírszerzőknek Magyarország jobbára csak ugródeszkát jelent, nem a magyar kormány információira kíváncsiak elsősorban, hanem azokra, amelyekhez Magyarország uniós és NATO-tagsága révén jut hozzá. Ezenkívül – mivel a külügyminisztérium informatikai rendszere számos ponton kapcsolódik uniós és más tagállami rendszerekhez – ha sikerül bejutni a magyar hálózatba, onnan további műveleteket lehet lebonyolítani.
Hekkelni munkaidőben
Ennek ismeretében alapvető fontosságú a kárenyhítésben a szövetségesek gyors tájékoztatása. A Szabad Európa ezzel kapcsolatban több, az ügyre rálátó forrással – szakmaival és kormányzatival is – beszélt. Egybehangzóan állították: a támadás megtörténtét követően a magyar kormány megfelelő módon és időben adott tájékoztatást. Azt beszélgetőpartnereink sem tudták megmondani, a támadás milyen mélységű és erősségű volt (a 444.hu által megszerzett jelentés szerint a külügy szervereinek és a munkatársak személyes e-mail-fiókjainak jelentős része kompromittálódott, tehát az oroszok hozzáfértek a tartalmukhoz, de minősített adat valószínűleg nem veszett el), azt azonban hangsúlyozták, hogy minden ilyen esetben jó az együttműködés a többi tagállammal, akár EU-, akár NATO-szinten.
„Az orosz hekkertámadások gyakoriak, akárcsak a kínaiak. Senkit nem szabad meglepetésként érniük, nem is érnek. Az ezzel kapcsolatos információcsere a működési rutin része. Az egyes szakszolgálatok folyamatosan osztják meg azokat az információkat egymással, hogy mit tapasztalnak és hogyan próbálnak meg védekezni. Ugyanezt tesszük természetesen mi is. Ezen a téren kifejezetten jó az együttműködés a partnerszervezetekkel” – mondta egy forrásunk. Az ilyen ellenséges tevékenység egyébként ma már annyira nyíltan megy, hogy korábban a Szabad Európa munkatársa is részt vett egy olyan látogatáson a NATO belgiumi központjában, ahol egy tiszt elmesélte: a kínai hekkerek nagy része valószínűleg állami alkalmazottként, munkaidőben dolgozik, mert pekingi idő szerint reggel nyolckor szignifikánsan megnőnek a behatolási kísérletek a NATO szervereire, majd késő délután lecsökkennek.
Ehhez kapcsolódóan: Hegedűs Dániel: Magyarország az orosz hibrid hadviselés önkéntes hadoszlopává vált
Hogy egy ilyen támadással kapcsolatban mit kell kommunikálni, és mit nem, abban még a nemzetbiztonsági szakma sem egységes. Frész Ferenc azt mondta a már idézett interjúban, hogy mindig azt kell mérlegelni, hogy nem ártunk-e az információközléssel. Igaz, azt is hozzátette, hogy – ha valóban sikerült elhárítani a támadást – ezt akár a kormány saját sikertörténeteként is tálalhatta volna. Egy kormányzati forrásunk szerint ennél árnyaltabb a kép. „Tegyük fel, hogy a kormány elmondja, hogy volt egy ilyen támadás, de elhárítottuk, és mondjuk még fel is sorol pár intézkedést vagy azt, hogy mindez mennyibe került. Ezek már önmagukban is információt jelenthetnek egy másik titkosszolgálat számára” – fogalmazott.
Tekintélyvesztés
Tegyük hozzá: azt, hogy egy kormány még akkor is teljes tagadásban van, amikor a sajtóhoz már eljutottak az információk egy sikeres hekkertámadásról, minden forrásunk „buta dolognak” tartotta. Úgy tudjuk, Szijjártó Péter magatartása, a történtek elbagatellizálása kifejezetten felháborodást keltett a nemzetbiztonsági állomány tagjai között.
A kormány oroszbarát politikája miatt kétségtelenül van bizalomvesztés Magyarországgal szemben akár a NATO-t, akár az EU-t nézzük, de hogy ez mennyiben jelenthet információvesztést (mármint hogy a szövetségeseink nem osztanak meg velünk bizonyos információkat, mert attól tartanak, hogy végül Moszkvában landolnak), abban már árnyaltabb a kép. A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok kissé leegyszerűsítve kétféle forrásból kaphatnak információt: a közös NATO- vagy uniós platformokról, illetve egyes tagállamoktól.
Ehhez kapcsolódóan: Gulyás Gergely: Hétköznapi hekkertámadás volt a külügy elleni, nem kerültek ki érzékeny adatok
Előbbiekhez tagságunk révén alanyi jogon van hozzáférésünk. Ilyen például az európai titkosszolgálatokat tömörítő Berni Klub vagy a Közép-európai Konferencia – ezek működéséről a Telex közölt átfogó cikket nemrég. Mint a szerző, Dezső András rámutat: a tény, hogy Magyarország máig megőrizte tagságát mindkettőben, azt mutatja, hogy nem merült fel súlyos bizalomvesztés, korábban ugyanis például Ausztriát – miután kiderült, hogy az oroszok sikeresen manipulálták az ország nemzetbiztonsági vezetését – kirakták a Berni Klubból.
Ugyanez a helyzet a NATO-ban. Ennek legfontosabb fóruma operatív szinten a tagállamok katonai képviselőiből álló brüsszeli testület. (Böröndi Gábor jelenlegi vezérkari főnök is viselte a tisztséget korábban.) „Ez egy közös fórum, ahol előfordul, hogy csak az érintettek vannak a teremben, és érzékeny információkat is nyíltan meg lehet vitatni. Olyan nincs, hogy ilyenkor szólnak valakinek, hogy menjen ki, mert nem bíznak benne” – mondta egy szakmai forrásunk.
Csökkent a bizalom
Létezik ugyanakkor egyes tagállamok között információcsere, nem csak bilaterális alapon, hanem több országot érintően. Egy szakmai forrásunk azt már nem zárta ki, hogy itt lehetnek olyan információk, amelyeket nem közölnek a magyar társszervekkel. „Azt el tudom képzelni, hogy mondjuk egy balti ország szolgálata hozzájut valamihez az oroszokkal kapcsolatban, és elküldi a lengyeleknek, a többi baltinak meg mondjuk a románoknak mint az ukrán háborúhoz legközelebbi szövetségeseknek, de nekünk és a szlovákoknak nem” – fogalmazott. Egy másik szempont, hogy mind a nemzetbiztonsági szolgálatok, mind a NATO működésének van egy szakmai (titkosszolgálati, katonai) és egy politikai vezetői szintje – értelemszerűen mindkét esetben utóbbi a magasabb.
Olyan előfordulhat, hogy Magyarországgal szemben az a percepció: a magyar kémelhárítás esetleg sikerrel dekonspirál egy ellenséges tevékenységet végző orosz ügynököt, az illetőnek mégsem kell elhagynia az országot, mert a szolgálatok politikai vezetése úgy dönt, hogy nem teszi meg az ehhez szükséges lépéseket. Valószínűleg az sem véletlen, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta a térségben Magyarországról és Ausztriából utasították ki a legkevesebb orosz diplomatát. Két napja a VSquare is arról írt, hogy bizalomvesztés tapasztalható a NATO-ban Magyarországgal szemben.
