A diszkriminatív munkaerő-felvételi gyakorlatot tiltó törvények ellenére az orosz állami szervek azzal a feltétellel hirdetnek meg állásokat, hogy a jelentkezőknek „szlávnak kell kinézniük” – állapította meg a Szabad Európa oknyomozása.
2024 májusában egy moszkvai bíróság a diszkrimináció-ellenes orosz munkaügyi törvények és a szélsőséges eljárásokat tiltó jogszabályok értelmében betiltott több olyan online álláshirdetést, amelyeken „szláv külsejű” jelölteket kerestek. Az ilyen kiírások terjesztését „törvénytelennek és büntetendőnek” minősítette.
Az ítéletet egy másik moszkvai bíróság hasonló döntése előzte meg ugyancsak 2024-ben a „csak szlávoknak” kitételt tartalmazó álláshirdetésekről. Ez a kirekesztő feltétel általában szerepel a kiadásra szánt orosz lakások hirdetéseiben is.
Az állami szervek azonban továbbra is hasonló diszkriminatív nyelvezetet használnak a közbeszerzési pályázatokon a Szisztema, a Szabad Európa/Szabadság Rádió orosz nyelvű oknyomozó egysége szerint, amely azt is felfedezte, hogy egy nagy ipari város vezetése is így fogalmaz.
„Egyre több támadást látunk nem szláv külsejű emberek ellen. Állami szinten pedig az idegengyűlölet elleni küzdelem helyett rasszista kijelentések hangzanak el” - mondta Stefania Kulajeva, a tekintélyes Memorial jogvédő csoport szakértője. „A hatóságok maguk váltják ki ezt a gyűlöletet a tisztviselők és biztonsági erők nyilatkozataival.”
A közép-oroszországi Nyizsnyij Novgorodi területen fekvő Dzerzsinszkben a városvezetés legalább négy olyan pályázatot írt ki takarító szolgáltatásokra, amelyek szerint a potenciális vállalkozóknak „szláv megjelenésűeknek” kell lenniük, az egyiket közülük a múlt hónapban – állapította meg a Szisztema.
A Szövetségi Higiéniai és Járványügyi Központ moszkvai részlege novemberben olyan pályázatot tett közzé, amelyben ugyancsak takarítási szolgáltatásokat kért, és „szláv megjelenést” írt elő.
Eddig sem a dzserzsinszki városháza, sem a Szövetségi Higiéniai és Járványügyi Központ moszkvai részlege nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére.
'Feljövőben a faji erőszak'
Az orosz törvények kifejezetten tiltják az állampolgárságon vagy etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetést, beleértve a munkaerő-felvételt is. Az alkotmány pedig tartalmaz egy záradékot, amely nemzetiségre és etnikai eredetre való tekintet nélkül egyenlő jogokat és szabadságokat garantál az állampolgároknak.
Maga Vlagyimir Putyin elnök is rendszeresen hangsúlyozza az ország etnikai és vallási sokszínűségét, jóllehet támogatja azt, amit ő az „orosz kultúra dominanciájának” hív, és a bírálói azzal vádolják a kormányát, hogy nyíltan használ fel idegengyűlölő szélsőjobboldali csoportokat politikai haszonszerzés érdekében.
Az etnikai oroszok a 2021-es népszámlálás szerint a lakosság mintegy 72 százalékát teszik ki, bár ennek az adatnak a pontosságát szociológusok megkérdőjelezik. Az őshonos, nem szláv etnikai csoportok közé tartoznak sok más mellett a tatárok, kalmükök, burjátok és a csecsenek. Oroszországban körülbelül 10 millió Közép-Ázsiából érkezett bevándorló is él.
A múlt hónapban közzétett jelentésében a szélsőségeket nyomon követő tekintélyes Szova Center azt állapította meg, hogy Oroszországban 2023 tavasza óta „gyorsan nőtt a faji erőszak”.
Mindeközben a Human Rights Watch eheti jelentésében azt írta, hogy a dolgozni érkező közép-ázsiai migránsok esetében „fokozódott az idegengyűlöletből eredő zaklatás, a gyűlöletbeszéd és az erőszak” azóta a halálos terrortámadás óta, amely a Moszkva melletti Crocus City Hall koncerttermet érte 2024. március 22-én.
Ehhez kapcsolódóan: A tádzsik hatóságok őrizetbe vették és kihallgatták a moszkvai fegyveres vádlottak hozzátartozóit
A diszkriminatív munkaerő-felvételi gyakorlat nem újdonság az orosz kormányzati szerveknél.
2018-ban a moszkvai városi önkormányzat kizárólagos jogokat élvező temetkezési vállalata azt válaszolta egy klímaberendezések beszerelésével foglalkozó vállalkozónak, hogy „csak etnikai szlávok” nyújthatnak be ajánlatot.
Ugyanebben az évben az orosz Nemzeti Gárda biztonsági erőihez kapcsolódó Roszgvardia nyíltan közölte az egyik tenderében, hogy létesítményeibe tilos a belépés külföldieknek és „kaukázusi etnikumúaknak” – az utóbbi kifejezés magában foglalja mindazt a számos etnikai csoportot, amelyek Oroszország és déli szomszédjai kaukázusi hegyi régiójában élnek.
'Normává vált az etnikai profilalkotás'
Kulajeva azt mondta a Szisztemának, hogy a diszkrimináció helyzete Oroszországban változik, de nem feltétlenül jó irányba.
„Ha a helyzet egészét nézzük, a migránsok egyre több foglalkoztatási tilalommal néznek szembe, és a nemzetiségi alapú megkülönböztetés továbbra is általános gyakorlat a munkáltatóknál. Ezek a kikötések törvényellenesek, és elméletileg a bíróságon is megtámadhatók - ha valakit kizárólag a nemzetisége miatt nem alkalmaznak."
Oroszországban a rasszizmus nemcsak a személyzeti politikában, hanem a mindennapi életben is megnyilvánul – mondta Kulajeva.
Moszkva megye – a fővárost körülvevő, de azt magában nem foglaló terület – egyik rendőr alezredese tavaly a helyieknek tartott tájékoztatón azt mondta, hogy a rendőrség kulcsfontosságú feladata, hogy "ragyogóbbá tegye" a régiót, úgy, „hogy azt, hogy is mondjam, ne feketítsék be külföldi állampolgárok”.
Tekintettel az Ukrajna elleni teljeskörű háborúra „és a nacionalizmus növekedésére, nem meglepő, hogy normává vált az etnikai profilalkotás” – mondta Kulajeva.
Ehhez kapcsolódóan: A félelem és a bizonytalanság gyengíti Oroszország vonzerejét a közép-ázsiai bevándorlók számára
